Disclaimer

A közeljövő San Franciscójában egyre jobban eluralkodik az emberek folyamatos megfigyelésére támaszkodó ellenőrzés. A paranoia, a félelem, és a magánélet egyre durvább megsértései nemcsak az utcákon, de az iskolákban és hivatalokban is jelen vannak, és az emberek tűrőképességének határait feszegetik. Viszont néhány középiskolás kölyök, a technika segítségével, kijátssza az állandóan figyelő Nagy Testvért, hogy megpróbálják megőrizni a szabadság látszatát. Azonban egy váratlan és brutális esemény olyan helyzetbe sodorja őket, amely végleg megváltoztatja az életüket… És talán nem csak az övékét.
A többszörösen díjnyertes kanadai szerző a mai fiatalság ellenkultúrájának jó ismerője, sőt szószólója, a szerzői jogok reformjának élharcosa, népszerű blogger. Ez a regénye 2009-ben elnyerte a John W. Campbell-emlékdíjat, a Prometheus- és a Sunburst-díjat.
„Doctorow könyve elmossa a határt a már létező és a lehetséges technológiák közt, egy igazi techno-forradalmat bemutatva.” – Booklist
„Egy új nemzedék 1984-e: riasztó pillantás a jövőnkbe… vagy a jelenünkbe?” – Kirkus Reviews
„A jól megírt párbeszédek mellett a regény abban is eligazít, hogyan téveszthetjük meg az egész életünket behálózó megfigyelőrendszereket.” – Publishers Weekly
„Mindenkinek csak ajánlani tudom ezt a csodálatos és fontos könyvet. Remélem, minél több fiatal kezébe jut el, hogy terjessze az egészséges kételkedés eszméjét.” – Neil Gaiman
„Doctorow annyira kortárs, hogy az már fáj.” – William Gibson

Ultima settimana del novembre 1327. Ludovico il Bavaro assedia Pisa e si dispone a scendere verso Roma, il papa è ad Avignone e insiste per avere al suo cospetto Michele da Cesena, generale dei francescani, i quali qualche anno prima hanno proclamato a Perugia che Cristo non ha avuto proprietà alcuna. Dottrina eretica, come eretici sono i fraticelli, i cui roghi illuminano l’Italia e la Francia, come eretiche erano le bande armate di fra Dolcino, debellato e bruciato da due decenni. Su questo sfondo storico si svolge la vicenda di questo romanzo, ovvero del manoscritto misterioso di Adso da Melk, un novizio benedettino che ha accompagnato in una abbazia dell’alta Italia frate Guglielmo da Baskerville, incaricato di una sottile e imprecisa missione diplomatica. Ex inquisitore, amico di Guglielmo di Occam e di Marsilio da Padova, frate Guglielmo si trova a dover dipanare una serie di misteriosi delitti (sette in sette giorni, perpetrati nel chiuso della cinta abbaziale) che insanguinano una biblioteca labirintica e inaccessibile. Guglielmo risolverà il caso, forse troppo tardi, in termini di giorni, forse troppo presto, in termini di secoli. E per farlo dovrà decifrare indizi di ogni genere, dal comportamento dei santi a quello degli eretici, dalle scritture negromantiche al linguaggio delle erbe, da manoscritti in lingue ignote alle mosse diplomatiche degli uomini del potere. Difficile da definire (gothic novel, cronaca medievale, romanzo poliziesco, racconto ideologico a chiave, allegoria) questo romanzo (la cui storia si intreccia con la Storia — perché l’autore, forse mendacemente, asserisce che di suo non vi è una sola parola) può forse essere letto in tre modi. La prima categoria di lettori sarà avvinta dalla trama e dai colpi di scena, e accetterà anche le lunghe discussioni libresche, e i dialoghi filosofici, perché avvertirà che proprio in quelle pagine svagate si annidano i segni, le tracce, i sintomi rivelatori. La seconda categoria si appassionerà al dibattito di idee, e tenterà connessioni (che l’autore si rifiuta di autorizzare) con la nostra attualità. La terza si renderà conto che questo testo è un tessuto di altri testi, un «giallo» di citazioni, un libro fatto di libri. A ciascuna delle tre categorie l’autore comunque rifiuta di rivelare che cosa il libro voglia dire. Se avesse voluto sostenere una tesi, avrebbe scritto un saggio (come tanti altri che ha scritto). Se ha scritto un romanzo è perché ha scoperto, in età matura, che di ciò di cui non si può teorizzare, si deve narrare.

Umberto Eco è nato ad Alessandria (Piemonte) nel 1932. Ordinario di semiotica all’università di Bologna, è autore di molte opere saggistiche. Ha esordito nel 1956 con uno studio sull’estetica medievale. Il suo ultimo libro, del 1979, riguarda la situazione del lettore nei labirinti della narratività.

Lerner, Taylor válla felett, beleolvasott a levélbe. – Hű, öregem, az az Elias. Különleges egy fazon. – Nem tudom, öregem. Nehéz kiismerni egy ilyen stráfos pasit. Mit tudsz róla? – Annyit tudok, hogy nem hivatásos. Az tutkó. Ez a pasi, öregem, együtt van a katonákkal, viccelődik, szívja a drogot, de az tuti hogy már látott egy két dolgot. – Azt hallottam, továbbszolgál.. – Azám hapsikám, a dél-vietnámiakat leszámítva csak egy olyat ismerek, aki hosszabb időt töltött a Námban Eliasnál, és az Barnes. Láttad már a kimenő zubbonyát? Tele van plecsnivel, de azokat meg is szolgálta. Volt a 173-as légihadosztálynál, a 12-eseknél, meg is tudja hol, mielőtt hozzánk került. Ez a pasi látott már egyet-mást, öregem. Legalább két éve van Námban. – Úristen! De miért?

Apasionante trama y admirable reconstrucción de una época especialmente conflictiva, la del siglo XVI.

Valiéndose de características propias de la novela gótica, la crónica medieval, la novela policíaca, el relato ideológico en clave y la alegoría narrativa, narra las actividades detectivescas de Guillermo de Baskerville para esclarecer los crímenes cometidos en una abadía benedictina… Y a esta apasionante trama debe sumarse la admirable reconstrucción de una época especialmente conflictiva, reconstrucción que no se detiene en lo exterior sino que ahonda en las formas de pensar y sentir del siglo XVI.

Daniel C. Dennett a Tufts University professzora meghökkentő kijelentéssel kezdi az emberi elme kialakulásáról és működéséről szóló könyvét: "Filozófus vagyok, nem tudós, és mi, filozófusok jobban tudunk kérdezni, mint válaszolni." Megtudhatjuk vajon valaha is, mi megy végbe egy másik ember elméjében? Megtudhatja-e egyszer egy nő, milyen férfinak lenni? Milyenek a nem emberi elmék? Miről gondolkodnak a lovak? A mindvégig érdekfeszítően olvasmányos könyv szellemi kalandozásra hívja az olvasót, hogy többet tudjunk meg arról, milyenek is vagyunk "mi elmések, mi gondoskodó-gondolkodók".<