Balthazár Margit

Pancsatantra

A hindu életbölcsesség ötös-könyve – s mint ahogy minden bölcsességet közvetítő műalkotás ez is – szól a gyermekektől kezdve a felnőtt korosztályig.

La Fontain meséihez hasonlóan az állatok jelenítik meg az emberek világát és egy ilyen szimbólikus tükörben szemlélhetjük az élet sokszínűségét. Többek között a barátságok születését és – az intrika hatására – felbomlását, az ősi ellenségeskedéseknek mi rejtőzhet a gyökerében, a karma szálai miként szövődnek szőttessé életünkben, férfi és nő kapcsolatának melyek a buktatói s melyek a tövényszerűségei.

A történetek szinte észrevétlenül igazítanak el az élet útvesztőjében és vezetnek a bölcs cselekedetek felismeréséhez.

Bán Mór

A szigetkirály kincse / A Romok Úrnője

Kárpáthia keleti határain legyőzhetetlennek tűnő idegen sereg tűnik fel, hogy egymás után elpusztítsa a középkori szintre süllyedt királyságokat. A messze délen, Adrion partvidékén élő népek azonban még mit sem sejtenek a közelgő veszedelemről.
Mindenki Cresson szigetkirályának küszöbön álló menyegzőjére készül, melyet az uralkodó soha nem látott pompával kíván megünnepelni. Hogy elkápráztassa alattvalóit, sok ezer halálra ítélt rabszolgát kényszerít afféle gigantikus gladiátorjátékban való részvételre. Szerencsétleneknek egy tengeri ütközetet kell megvívniuk Cresson partjainál – olyan ütközetet, melyet bizonyosan nem él túl senki.
A pusztulásra szánt foglyok közt hamar feltűnést kelt egy nomád harcos, Kán Morgare, akinek eszében sincs a környék csőcselékét szórakoztatni. A tengeri gladiátorjátékból így hamarosan valódi, vérre menő ütközet lesz, melynek végső célját csak kevesen ismerik.
Bán Mór kalandos Kárpáthia-sorozatának talán legizgalmasabb fejezeteit az Adrion-történetek alkotják. A szigetkirály kincse és A Romok Úrnője két sodró lendületű, nagyszerű regény, varázslatos helyszínekkel és feledhetetlen karakterekkel.

Bán Mór

A Csillagösvény Hídja

Hunyadi János Itáliából hazatérve sem tölthet békés esztendőket birtokán, családja körében.
Csehországban van szükség kardjára, a huszita felkelők ellen. A megromlott egészségű, idős Zsigmond király
környezetében cseh és magyar pártütők szövik terveiket, akár saját rokonaikat is feláldozva nagyra törő céljaik
elérése érdekében. Mindeközben Erdély lángba borul: a Lépes György püspök elviselhetetlen adóterheit nyögő jobbágyok,
köznemesek és céhlegények fegyvert ragadnak és igazságot követelnek. A paraszthad véres pusztításba kezd, és félő,
hogy a Hunyadi-birtokokat is csak ideig-óráig kíméli. A közelgő uralkodóváltással és a lázadás leverésével elfoglalt
főurak között csak néhányan látják, hogy a magyar nemzetnek sürgősen helyre kellene állítania egységét, mert a déli
határokon túl a huszitáknál és a jobbágyoknál sokszorta nagyobb veszély ébredezik. A hazáért aggódó kevesek számára
egyre nyilvánvalóbb, hogy már csak egyetlen emberbe vethetik reményüket: Hunyadi Jánosba.

Bán Mór

Hunyadi - A félhold tündöklése

Ezernégyszáznegyvennégy tavasza. Néhány hét telt csupán el, mióta a Hunyadi János vezette sereg hazatért a Balkán veszedelmes hágóitól. Noha nem sikerült végső győzelmet aratniuk a török felett, Murád birodalma alapjaiban rendült meg a keresztes hadak csapásaitól. A szultán bizonyos benne, hogy országa nem élne túl egy újabb frontális támadást Magyarország felől, kénytelen tehát cselszövéshez folyamodni. Tervei szerint Cillei Ulrik grófnak és Brankovics szerb despotának lesz a feladata, hogy megakadályozzák Hunyadit az újabb hadjárat megindításában. A hollós vezér hamarosan súlyos áldozatokkal járó politikai játszma kellős közepében találja magát, mely játszmában sem az ő, sem Ulászló király élete nincs biztonságban. Bán Mór történelmi regénysorozatának hetedik kötete Hunyadi János sorsszerű várnai hadjáratát állítja középpontba. A tét óriási: sikerül-e egyszer s mindenkorra szétzúzni a Nyugat felé terjeszkedő Török Birodalom erőit, vagy végképp szertefoszlanak a Balkán feletti magyar hegemónia álmai? A sorozat talán minden eddiginél sodróbb lendületű kötete egy krimi izgalmával eleveníti fel az 1444-es esztendő eseményeit.

Bán Mór

A hadak ura

Nomádia vadonjaiban mindenre elszánt csapat tör előre titkos célja felé. Fehértemplom romjai között azonban rajtuk ütnek Gadur pokolbéli szolgái, hogy megszerezzék a rég halott uralkodó ereklyéit. A véres összecsapás túlélőire újabb megpróbáltatások várnak: egymástól elszakadva, ellenséges vidéken kell keresztültörniük a nomád törzsszövetség területére. Útjukon nemcsak az őket üldöző Fércember harcosaival kell megküzdeniük, de Holdtenger partján rájuk leselkedő, elveszettnek hitt teremtményekkel is. Küldetésük sikerén pedig nem kevesebb múlik, mint Kárpáthia népeinek jövője, a vérszláv hordák ellen vívott háború sorsa.

Bán Mór

A hadak villáma

Évszázadokkal később, mikor Kubád sahnak, Anusirvan perzsa király atyjának meggyűlt a baja a Kaukázustól északra lakó kazár kagánnal - mindkét fél határvárosok építésére, valamint a régiek megerősítésére szánta el magát -, kiváló fekvéséből adódóan Maghar lett az egyik fontos erődítmény. Azt beszélik, Maghart ettől az időponttól lehetett igazán városnak tekinteni, merthogy ekkor építették falait, ekkor jelentek meg az első kőépítmények, sokak szerint ez volt a város aranykorának kezdete. Akik Kubád korában éltek, már semmit sem tudtak az egykori Jenő törzsről, hajdan virágzó székhelyéről és a déli határában kavargó hatalmas mag-ménesekről. Történetünk idején csak egyszerű nemezjurták álltak a későbbi kőváros helyén, igaz, naponta százezernél is több lovat itattak a folyónál, rovással írtak, s olyan nyelven beszéltek az emberek, mely az idők kezdete óta változatlan és morzsolhatatlan, mint a kaukázusi sziklák, mert ennek a nyelvnek szakrális mivoltából adódóan nem volt szüksége jövevényszavakra, hogy kifejezze akár a legbonyolultabb fogalmakat is - ma már nehéz lenne meggyőzni arról bárkit is, hogy Magharnak ez volt az igazi aranykora.

Zsigmond király halála után a gyengekezű Habsburg Albertre száll a Szent Korona. Személye megosztja a magyar nemességet, és a cseh trónért is hadba kell vonulnia a lengyel uralkodó ellen.
A csehországi hadjáratra ígéretéhez híven elkíséri Albert királyt Hunyadi János is, pedig nagyon nagy szükség lenne rá birtokain és Erdélyben: jobbágyai elégedetlenkednek, a városokat és a falvakat török portyázó seregek dúlják, és Hunyadvár is közvetlen veszélybe kerül - benne Szilágyi Erzsébettel és a hétéves Hunyadi Lászlóval.
Noha az adott szó megtartásának és riválisai vonakodásának köszönhetően Hunyadi János és öccse, Iván megkapja a szörényi bánságot, és így a lehetőséget az al-dunai határvidék, a török legfőbb felvonulási területe megvédésére, Hunyadinak választania kell: a családja és saját birtokai, vagy az ország biztonsága, a török megállítása a fontosabb. És ez a választás nagyon nehéz...

Zsigmond király halála után a gyengekezű Habsburg Albertre száll a Szent Korona.
Személye megosztja a magyar nemességet, és a cseh trónért is hadba kell vonulnia a lengyel uralkodó ellen.
A csehországi hadjáratra ígéretéhez híven elkíséri Albert királyt Hunyadi János is,
pedig nagyon nagy szükség lenne rá birtokain és Erdélyben: jobbágyai elégedetlenkednek,
a városokat és a falvakat török portyázó seregek dúlják,
és Hunyadvár is közvetlen veszélybe kerül - benne Szilágyi Erzsébettel és a hétéves Hunyadi Lászlóval.
Noha az adott szó megtartásának és riválisai vonakodásának köszönhetően Hunyadi János és öccse,
Iván megkapja a szörényi bánságot, és így a lehetőséget az al-dunai határvidék,
a török legfőbb felvonulási területe megvédésére, Hunyadinak választania kell:
a családja és saját birtokai, vagy az ország biztonsága, a török megállítása a fontosabb.
És ez a választás nagyon nehéz.
Zsigmond király halála után a gyengekezű Habsburg Albertre száll a Szent Korona.
Személye megosztja a magyar nemességet, és a cseh trónért is hadba kell vonulnia a lengyel uralkodó ellen.
A csehországi hadjáratra ígéretéhez híven elkíséri Albert királyt Hunyadi János is,
pedig nagyon nagy szükség lenne rá birtokain és Erdélyben: jobbágyai elégedetlenkednek,
a városokat és a falvakat török portyázó seregek dúlják,
és Hunyadvár is közvetlen veszélybe kerül - benne Szilágyi Erzsébettel és a hétéves Hunyadi Lászlóval.
Noha az adott szó megtartásának és riválisai vonakodásának köszönhetően Hunyadi János és öccse,
Iván megkapja a szörényi bánságot, és így a lehetőséget az al-dunai határvidék,
a török legfőbb felvonulási területe megvédésére, Hunyadinak választania kell:
a családja és saját birtokai, vagy az ország biztonsága, a török megállítása a fontosabb.
És ez a választás nagyon nehéz.
Évszázadokkal később, mikor Kubád sahnak, Anusirvan perzsa király atyjának meggyűlt a baja a Kaukázustól északra lakó kazár kagánnal - mindkét fél határvárosok építésére, valamint a régiek megerősítésére szánta el magát -, kiváló fekvéséből adódóan Maghar lett az egyik fontos erődítmény. Azt beszélik, Maghart ettől az időponttól lehetett igazán városnak tekinteni, merthogy ekkor építették falait, ekkor jelentek meg az első kőépítmények, sokak szerint ez volt a város aranykorának kezdete. Akik Kubád korában éltek, már semmit sem tudtak az egykori Jenő törzsről, hajdan virágzó székhelyéről és a déli határában kavargó hatalmas mag-ménesekről. Történetünk idején csak egyszerű nemezjurták álltak a későbbi kőváros helyén, igaz, naponta százezernél is több lovat itattak a folyónál, rovással írtak, s olyan nyelven beszéltek az emberek, mely az idők kezdete óta változatlan és morzsolhatatlan, mint a kaukázusi sziklák, mert ennek a nyelvnek szakrális mivoltából adódóan nem volt szüksége jövevényszavakra, hogy kifejezze akár a legbonyolultabb fogalmakat is - ma már nehéz lenne meggyőzni arról bárkit is, hogy Magharnak ez volt az igazi aranykora.

Bán Mór

A Hajnalcsillag Fénye

Bán Mór nem kisebb célt tűzött ki maga elé nagyszabású történelmi regénysorozatával, mint hogy színes, mozgalmas tablóba foglalja a Hunyadiak dicsőségben és tragédiákban egyaránt
bővelkedő korszakát. Az utolsó keresztes hadjárat véres bukásának idején került a világtörténelem színpadára a Hunyadi család. A havasalföldi kun kenézek leszármazottai vérrokonuk, Vlad fejedelem
rettenetes bosszúja elől menekülnek Erdélybe, ahol Zsigmond magyar király szolgálatába álltak.
A valós történelmi tényeken alapuló, kalandos sorozat első kötete hamisítatlan történelmi olvasmány:
romantikus, végig feszültséggel teli. Igazi nagyregény, amilyet a magyar történelem ezen alig ismert
korszakáról talán még soha nem olvashattunk.

 

Bán Mór

A hit harcosa

Ezernégyszáznegyvennégy novembere. Az ifjú Ulászló király könnyelműsége következtében a magyar sereg katasztrofális vereséget szenvedett Várna mezején. A törökök hajtóvadászatot indítanak a túlélők kézre kerítésére. Hunyadi János néhány hű embere kíséretében menekül üldözői elől, ám a Kárpátok zord hegyei között régi ellenlábasa, Vlad Dracul vajda fogságába esik.

A király halálát, a sereg szétverését és Hunyadi elfogását kihasználva a Cillei-párt bárói elérkezettnek látják az időt, hogy átvegyék a hatalmat Magyarország felett. Elszabadul az anarchia, s úgy tűnik, nincsen erő, ami megakadályozhatná az elkerülhetetlennek tűnő véget.

Egyedül Hunyadi János kiszabadítása jelenthetne esélyt a nemzet számára, ám Erdély vajdáját Vlad Dracul kegyetlen kínzások közepette készül kivégeztetni. A maradék Hunyadi-párti urak elkeseredett lépésre szánják el magukat…

Bán Mór

Jég és vér

Kán Morgare, a nomád törzsek futára kockázatos küldetésre indult. A Világvégfal közvetlen szomszédságában húzódó Ugor Jégbirodalom kagánjához tart, titkos megbízással. Ám a küldetés veszélybe kerül, amikor Petersburg közelében a futár belekeveredik egy véres, helyi háborúba. Az izsori nagyhercegség ostrom alatt áll, a sztrelec felkelők sorra foglalják el városait, kikötőit. Kán visszautasítja, hogy segítséget nyújtson a nagyherceg bajba jutott családjának, mert veszélybe sodorná küldetését. A felgyorsuló események néhány nap múlva Izsor utolsó erődjéhez, Narva várához sodorják, ahol maroknyi védősereg néz szembe a Hor-papok által feltüzelt, százötvenezres ostromló haddal…

Bán Mór

A Mennydörgés Kapuja

Ezernégyszáznegyven. A Szent Korona elrablását követően vészterhes idők köszöntenek a Magyar Királyságra. Rövid időn belül két új királyt is megkoronáznak Székesfehérvárott: egy néhány hetes csecsemőt, és a tizenhat esztendős lengyel Ulászlót. Az ország kettészakad, s a pártok között véres pol-gárháború robban ki.

Hunyadi Jánosnak is el kell döntenie, melyik oldalra áll. Ám miközben a magyar főurak egymás ellen kelnek hadra, egymás birtokait prédálják, Murád szultán kihasználva a zűrzavart, hatalmas sereggel indul meg, hogy elfoglalja a Magyarország kapujának tartott Nándorfehérvárt. A bárók nem küldenek felmentő sereget, egyedül Hunyadi siet a szorongatott erőd megsegítésére...

Bán Mór

A vérszemű csillag

Irdatlan ellenséges sereg közeledik a Duna felé. A királyság harcosai utolsó, elkeseredett csatára sorakoznak fel, hogy megállásra knyszerítsék a vérszlávokat és szövetségeseiket. A hadba hívó szó ellenére azonban Zete fia Zolta, az idegenből érkezett felderítő nem tart a dunavaiakkal. Titokzatos Hor-pap barátjával veszedelmes, bizonytalan kimenetelű küldetésre indul nyugat felé, Nomádia sötét erdőségeibe. Vállalja ezzel a gyávaság bélyegét is, amiért magára hagyja társait...

Keletről roppant sereg kel át a Tiszán, hogy letörölje a Kárpát-medence térképéről a büszke Dunavai Királyságot. A védelmet lázasan megszervező Thangar nádor egy utolsó, elkeseredett csatára gyűjti erőit, hogy megállásra késztesse a sötét hatalmak által irányított ellenséget. A hadba hívó szó ellenére azonban Zete fia Zolta, a sivatagi magyarok felderítője, a nádor újdonsült pártfogoltja úgy dönt, nem tart a dunavai lovagokkal, ehelyett veszedelmes és fölöttébb bizonytalan kimenetelű küldetésre indul nyugat felé, a nomád törzsek által uralt sötét vadonba.
Zolta e döntésével a gyávaság szégyenbélyegét is magára vállalja Kárpáthia népeinek megmentése érdekében. Sejtelme sincs azonban arról, hogy sorsa már régen elrendeltetett, és hogy az ezer esztendeje dúló háború utolsó, mindent eldöntő szakaszában főszerepet szántak neki az eseményeket a színfalak mögül iránytó titokzatos erők.
A Nomádkirály-regényciklus második könyvében tovább kalandozhatunk e nem létező, mégis ismerős világban. Izgalmas csatákban, kalandokban lehet részünk azon a földön, melynek folyói, városai, népei ismerősen köszönnek vissza ránk e vérbeli fantasy lapjairól.

Keletrõl roppant sereg kel át a Tiszán, hogy letörölje a Kárpát-medence térképérõl a büszke Dunavai Királyságot. A védelmet lázasan megszervezõ Thangar nádor egy utolsó, elkeseredett csatára gyûjti erõit, hogy megállásra késztesse a sötét hatalmak által irányított ellenséget.

Bán Mór

Az ezeréves háború

A Hunyadi-ciklus szerzőjének nagy sikerű fantasysorozata megújulva, átdolgozott változatban kerül az olvasók elé. Varázslatos világ bontakozik ki a Kárpáthia-regények lapjain: a magyar mondakincs motívumaiból bőségesen merítkező történet egyszerre lélegzetelállító kalandregény, nagyszabású hősi eposz és sötét ecsetvonásokkal megfestett jövőfantázia. A regényciklus első könyve egy nem létező, mégis ismerős világba kalauzolja az olvasót, ahol minden folyó, minden város, minden nép ismerősen köszön vissza ránk. Ezer évvel a csaknem mindent elpusztító végítélet után a Kárpátok közt középkori szintre süllyedt királyságok, fejedelemségek küzdenek egymással a területért és hatalomért. Mindőjük felett áll azonban a Hor-papok titokzatos rendje, amely erőd-katedrálisából uralja a világot. Az elnyomottak időtlen idők óta várják az eljövendő királyt, hogy egyesítse a feldarabolt országot, Kárpáthia népeit, és megszabadítsa őket a Hor-papok gyűlölt uralmától.

Bán Mór

Az üstökös Lángja

Ezernégyszázharmincegy. Miközben a Magyar Királyságot északon a huszita seregek dúlják,
sorra megfutamítva Zsigmond király hadait, délen pedig a török terjeszkedése a Bizánci Császárság
végóráit vetíti előre, Hunyadi János uralkodója kíséretében előbb Nürnbergbe, majd Milánóba kénytelen utazni.
Zsigmond karnyújtásnyira került áhított céljától, a Német-római Birodalom császári koronájának megszerzésétől,
és a birodalmi politikai játszmák részeként a milánói Visconti herceg rendelkezésére bocsátja Hunyadit és csapatát
a Velence ellen folytatott háborúban. Az ifjú hadvezér Lombardiában is dicsőséget szerez királyának, hamarosan csak
Il Cavaliere Nero - a Fekete Lovag - néven emlegetik Itália-szerte. Hunyadi mégsem nyugodt: imádott felesége,
Szilágyi Erzsébet a távollétében szüli meg fiukat, Lászlót, és miután Zsigmond Havaselve fejedelmévé teszi a
Sárkányos Lovag-rend egyik új tagját, Vlad Tepest, egyre nyugtalanítóbb hírek érkeznek Hunyadvárról...

Bán Mór

Gadur kapui

A Hunyadi-ciklus szerzőjének nagy sikerű fantasy sorozata megújulva, átdolgozott kiadásban kerül az olvasók elé. A vérszláv seregek átlépik a dunai határt, és megkezdik Nomádia elözönlését. A törzsszövetség új vezére vakmerő, de roppant kockázatos tervet sző a végső ütközet megvívására. Minden fegyverforgatóra szükség van ezekben a vészterhes napokban. Ahogy bátor felderítőkre is, akik a Rif-hegység végtelen mély tárnáin keresztül jutnak közelebb a Hor-papok rettegett erőd-katedrálisához, Gadurhoz. Az utolsó, pusztító csata során számos kérdésre választ kaphatunk. Sikerül-e megállítani a vérszláv hordákat? Mit, avagy kit rejtenek Gadur sötét kazamatái? Zolta harcosai megtalálják-e végül a Porladó Király ékeit? Sikerrel egyesítik-e erőiket az ősi ellenségek: a dunavai, és a nomádiai magyarok? A Nomádkirály-ciklus negyedik, befejező könyve újabb területekre, újabb kalandokra csábít egy nem létező, mégis oly ismerős világban, Kárpáthiában...

Bán Mór

Isten ​katonái – 1456

Róma, ​1520
X. Leó pápa utasítására egy éve tart a Giovanni da Capistrano ferences atya által állítólagosan végbevitt csodatételek felülvizsgálata. Feltámasztott halottak, hihetetlen gyógyulások és egyéb, józan ésszel megmagyarázhatatlan események sokasága kötődik a harcos szerzetes nevéhez.
De vajon valódi csodákról van-e szó? Nagy tekintélyű egyházi méltóságok tanulmányozzák a hatvannégy esztendővel korábban elhunyt pap cselekedeteiről szóló dokumentumokat. Őszentsége határozott elvárása, hogy az egyházi testület mielőbb kimondja: Capistrano atya méltó a katolikus szentek közösségébe. A döntés egyben üzenet, biztatás is volna a török által erősen szorongatott Magyarország népéhez, amely kétségbeejtő helyzetében már valóban csak a csodában reménykedhet.
Amikor azonban egy matuzsálemi korú szerzetest vezetnek a bíróság elé, kiderül, hogy még személyesen ismerte Capistrano atyát. S mi több, elkísérte Magyarországra az Úr 1456. esztendejében, midőn a török hadak Nándorfehérvár ostromára készültek…
Az agg szerzetes vallomásából megdöbbentő történet körvonalazódik az egyházi bírák számára…

Bán Mór

Yedikule – A héttorony ostroma

A végítélet utáni világ metropolisza, Sztambul fölé hét gigászi torony magasodik. Itt, a fellegek közt él Saraf al Arun szultán, a birodalom ura, s vigyázza a behatolóktól a Yedikule titokzatos tornyait. A lázadók flottája azonban mindent elsöprő támadást intéz a Héttorony oszlopai ellen. Az ütközet alatt egy Hor-pap által vezetett gálya köt ki a Yedikule függőkertjeinél. De vajon mit keres a gálya fedélzetén három halálra ítélt emberi lény: egy gyptomi kalóz, egy kazavadnai boszorkány s egy nomád asszony? S mi lehet az a cél, ami miatt a csuklyás idegen útnak ereszti őket a tornyok labirintusában, ahol a biztosnak tűnő halál vár rájuk?Bán Mór új, a Kárpáthia világában játszódó kalandregénye a végítélet utáni világ újabb, izgalmas területeiről lebbenti fel a fátylat.

Bán Mór

Túl a rőt hold mocsarán

A ​TÚL A RŐT HOLD MOCSARÁN egy különleges hangulatú horror kisregény,
szigorúan csak felnőtt olvasóknak. Limitált, sorszámozott és dedikált
példány!
A történet eredetileg 2005-ben született – azaz évekkel az első
Hunyadi-regény előtt –, egy Cherubion-antológiába, mely azonban sosem
készült el, nem jelent meg. A kisregény egészen mostanáig várt a
sorsára. A Túl a rőt hold mocsarán elsősorban Raoul Renier, azaz Kornya
Zsolt munkássága előtt hajt fejet, hiszen a történet java része az
általa kitalált városban, Saint Sanguéban játszódik, ugyanakkor Kornya
történeteinél több száz évvel később, a II. világháború végnapjaiban…
Bán Mór azonban nem csak Raoul Renier világából merített, amikor megírta
ezt a rendkívül sötét, nyomasztó hangulatú horrort. Egy merész húzással
fogta ugyanis Antoine de Saint-Exupéry legendás karakterét, a kis
herceget, és egy olyan halhatatlan, sátáni figurát faragott belőle, hogy
aki elolvassa a történetet, annak többé már sosem fog ugyanúgy hangzani
a kérés: „Rajzolj nekem egy bárányt!”

Barry N Malzberg

A Róma nevű galaktika - Elbeszélések

Tartalomjegyzék:
Akiért a harag szól [Another Goddamned Showboat]
Darwini tények [Darwinian Facts]
A Róma nevű Galaktika [A Galaxy Called Rome]
A valaha megjelent második fantasy történet [The Second Short Shortest Fantasy Story Ever Published]
Összeforrva mindörökre [The Union Forever]
Változatok a technológiai tapasztalásra [Varieties of Technological Experience]
Örökös jelenlét [The present eternal]
Fordította: Bagi Gábor
És felszakad egy ér [Opening a Vein (with Bill Pronzini)]


Fun books

Choose a genre