François Mauriac

Regények

Népek Meséi

Kilenc pavalany

David Gaimster And Teresita Majewski

International Handbook of Historical Archaeology

Füst Milán

Füst Milán összes versei

1967- ben, július havában halt meg Füst Milán, a XX század egyik legnagyobb magyar költője. Drámai regényei, esztétikai tanulmányai immár világhírűek, de legmaradandóbbat mint költő alkotott – egész életműve lírájában sűrűsödik.

Füstöss László Huszár Miklós

Maxwell

Gaál Mózes

Ezeréves múltunkból

Gaal Mózes

Hún és magyar mondák

Az erdélyi származású Gaál Mózes (1836-1936) az áthagyományozott mondai töredékek és történelmi, művelődéstörténeti tények valamint a krónikák és gesták tiszteletben tartása mellett írói szabadsággal ismerteti a magyar mitológiát. A majd félszáz történet időrendben halad a történelmi korral, a teremtésmondáktól a hunok adomáin és hőstörténetein át varázslatos meseszál vezet egészen a honfoglalás koráig, Géza fejedelem időszakáig. Az írói hitvallás nemes küldetésre vall: „Avatag írások, nagy-régi időkből, melyek krónikás szárazsággal elmondják a hun-magyar hőskor történeteit, kezébe nem kerülnek az ifjúságnak… (…) Megfesteni képét nagy-régi időknek, melyekre világot a históriának fáklyája ingyen sem vet; összerakosgatni a töredékeket igazságos kézzel és becsületes hűséggel: íme ez volt a szándékom.

Gaál Mózes

Münchhausen – Az igazmondó német báró csodálatos kalandjai

Kedves olvasóim, azt hiszem, hogy okosan cselekedtem, mikor a hírneves Münchhausen levelét közzétettem. A levél mindenkit meggyőzhet arról, hogy ő senkit bolonddá tenni nem akart, hogy ő teljes életében az igaz szónak volt a barátja. A hazugságot ő maga is ostobaságnak bélyegezi, én a magam részéről csak avval toldom meg, hogy kétféle hazugság van: olyan hazugság, mellyel másnak ártunk, és olyan hazugság, amellyel senkinek sem ártunk. Elmondom a történetet, s aztán reátok bízom, hogy ítéljétek meg: e kettő közül melyikhez tartozik a Münchhausen, igazmondása.

Gabriel García Márquez

A tábornok útvesztője

Gabriel García Márquez

Söpredék

A kisregény cselekményében az Antigoné témája visszhangzik: a macondóiak nem akarják eltemetni az öngyilkos francia orvost, aki hosszú évek óta magányosan élt közöttük, élve eltemetve magát házában. Hogy mi az a képzelt, a tömegpsziché által felduzzasztott vagy netán valódi s valóban megbocsáthatatlan bűn, melyet az orvos egykor elkövetett, azt három ember egymásnak felelgető, egymásba ékelődő, gyakran ugyanazokat az eseményeket más-más megvilágításba helyező monológjaiból tudjuk meg.
S ezekből a mozaikkockákból nemcsak a kifürkészhetetlen jellemű, mohó kutyatekintetű, látszólag minden iránt érzéketlen orvos története áll össze (aki a Száz év magány-ban majd főszerepet játszó Aureliano Buendía ezredes ajánlólevelével érkezett Macondóba), hanem magának Macondónak a története is, amelybe egyszer csak betoppant a banántársaság, s nyomában a söpredék.
Mindent - pénzt, mulatságot, felvirágzást - ez a söpredék hozott a városkába, s aztán mindent el is vitt. Mert "a söpredéket arra tanították, hogy türelmetlen legyen - írja García Márquez -; hogy ne higgyen se a múltban, se a jövőben. Arra tanították, hogy csak a jelenben higgyen, és benne élje ki mohó vágyait."

Gabriel García Márquez

Száz év magány

"A szép Remedios... soha nem tudta meg, amíg e világban élt, hogy megmásíthatatlan sorsa, a lázító nőiesség mindennapos katasztrófát jelent. Valahányszor Ursula tilalmát megszegve az ebédlőbe lépett, páni kétségbeesésbe sodorta az idegeneket. Nagyon is szembeötlő volt, hogy a durva ing alatt teljesen pucér, és senki sem látta be, hogy nem kacérságból borotválja kopaszra tökéletes fejét, s az sem bűnös kihívás, ha a meleg miatt szemérmetlenül feltárja a combját, vagy ha élvezettel szopogatja az ujjait, miután puszta kézzel a szájába rakta a falatot. Azt viszont egyik családtag sem tudta, amit az idegenek tüstént érzékeltek: a szép Remedios valami izgató levegőt, kínzó fuvallatot áraszt, amely órák múlva is érződik mindenütt, ahol megfordult. Szerelmi viharokban edzett férfiak, akik a világ minden próbáját kiállták, megesküdtek rá, hogy még soha nem éreztek olyan gyötrő vágyat, mint amit a szép Remedios természetes szaga vált ki belőlük."

Több mint huszonöt éve hogy a Száz év magány első, spanyol nyelvű kiadása megjelent, és a kolumbiai Gabriel García Márquezből hetek alatt világhírű író lett. A képzeletbeli Macondo faluban élő Buendía család száz évének lenyűgöző fordulatokban gazdag, egy eddig sosem látott világot elénk varázsló története a valóság és az álom között, a mesék dimenziójában lebeg és mégis, a Száz év magány egész Latin-Amerika nemcsak leghíresebb de legreprezentatívabb regényévé is vált.
A vágy, a szenvedély varázslatos, leigázó és fölszabadító erejéről ritkán olvashatunk oly gyönyörű sorokat, mint a Száz év magány lapjain. Az örökké visszatérő gyötrelmet és beteljesülést hozó szerelmeben García Marquez a magány és reménytelenség ellenszerét találja meg, a ez teszi a tragikus történetet legmélyebb mondanivalójában optimistává.

Gabriel García Márquez

Szerelem a kolera idején

"Csak most volt hozzá bátorságom hogy négyszáznyolcvan oldalon át szerelemről írjak, és csakis szerelemről." - mondta legújabb könyvéről a Nobel-díjas kolumbiai író. A regény hősnője a Karib-tengeri országok nőideáljának tulajdonságait egyesíti magában: szép, temperamentumos, és fütyül a konvenciókra. Két férfi szereti életre-halálra, több mint öt évtizeden át. Az érzelmi konfliktusból kinövő szövevényes, indázó cselekmény mely a múlt század hatvanas éveiben kezdődik, abban a kikötővárosban játszódik mely valaha a spanyol gyarmatbirodalom legnagyobb rabszolgapiaca volt: a meghökkentő és szokatlan végkifejletű szerelmi történetet a mozgalmas trópusi világ fényei ragyogják be.

Gabriel García Márquez

Tizenkét vándor novella

"Egyik városnak se volt már semmi köze ahhoz, ami bennem élt róluk. Mindegyik, akárcsak az egész mai Európa, döbbenetes változáson esett át: a valóságos emlékeim a memóriám által teremtett kísérleteknek tûntek, a hamis emlékeim pedig olyan meggyõzõek voltak, hogy kiszorították a valóságot. Így aztán képtelen voltam megállapítani, hogy a csalódás és a nosztalgia között hol húzódik a határ. Ez lett a végsõ megoldás. Mert végre megtaláltam azt, ami a legjobban hiányzott ahhoz, hogy be tudjam fejezni a könyvet, és amit csak az évek múlása adhatott meg: az idõ távlatát.
E kalandos útról hazatérve újra átírtam minden novellát, az elejétõl a végéig, nyolc lázas hónap alatt, amikor nem kellett eltûnõdnöm azon, hogy hol ér véget az igazi és hol kezdõdik a képzelt valóság, mert akkor már az a jótékony és hasznos gyanú élt bennem, hogy abból, amit húsz évvel ezelõtt Európában átéltem, talán semmi sem igaz. Ettõl olyan könnyen ment az írás, hogy olykor már úgy éreztem, csakis a mesélés gyönyörûségéért írok, ami talán az az emberi állapot, amely a legközelebb áll a levitációhoz."

Gabriel Mesta

A teremtők árnyai

A távoli jövőben, az emberiség bölcsőjétől hatvanezer fényévnyire, a Bhekar Ro nevű bolygón egy földrengés különös tárgyat vet a felszínre. A helybeli telepesek, akik már negyven éve megszakították a kapcsolatot a külvilággal, nem is sejtik, hogy az univerzum egymás ellen küzdő népei számára milyen fontos ez az objektum.
A zergek, a protossok és a Terrán Domínium is mozgosítja erőit, hogy megszerzzék a kincset, a Teremtő Ősök, a xel'nagák hagyatékát. Valamennyien azt hiszik, hogy olyan fegyver kerülhet a birtokukba, amely győzelemhez segíti őket a három faj háborújában.
A seregek a peremvidék egyik világán csapnak össze, ahol színre lép egy titokzatos Sötét Templomos is, akinek egyetlen célja van csupán: az élet védelme.
Alakváltó lidércharcosok, a legfejlettebb űrtechnika, félelmetes fegyverek, és taktika, stratégia… A regény a méltán nagy sikerű PC-s játék világában játszódó epikus történet második része.

Jörg Liesen And Volker Mehrmann

Linear Algebra

Gail Z Martin

Árnyék és láng

Gail Z Martin

Az árnyak háborúja

Daan J A Crommelin Robert D Sindelar And Bernd Meibohm

Pharmaceutical Biotechnology

Galeotto Marzio

Mátyás királynak kiváló, bölcs, tréfás mondásairól és tetteiről szóló könyv

Gáspár Margit

A Fekete Császár