Monte Merrick

Memphis Belle – A 25. bevetés

Még egy bevetés – és számukra véget ér a háború? A B-17-es Repülő Erődök személyzetének 25 bombázást kellett teljesíteniük – a Memphis Belle hajózói 24-en szerencsésen túl voltak. A hátralévő egy – gondolták – amolyan sétarepülés lesz. Ám az utolsó bevetésükön elszabadult a pokol!

A könyv a Magyarországon is bemutatott, világsikert aratott, azonos című film alapján készült.

Mónus Miklós

Ő és Az

Ő és az című regényét 1983-ban írta, majd 1984-ben, a Népszava Lap- és Könyvkiadó Tudományos-fantasztikus Könyvek sorozatában jelentette meg. A regény a Berili professzor által irányított tudományos kísérletről szól. A földiek hiába próbálnak kapcsolatot teremteni az Aquila-civilizáció lakóival a Sas-gépezet miatt, mely sorra eltéríti űrhajóikat, és veszélyezteti a felderítők életét. Így, hogy kiküszöböljék, egy emberi agyat kapcsolnak össze az űrhajóval. Az akció elindul. Az Agy kapcsolatot teremt a Gépaggyal, s logikai okfejtések, vitáik után tökéletes együttműködés alakul ki közöttük. Az Agy intuitív és különleges intelligenciája révén lassan ráébred, ő maga is Ember, hasonlatos azokhoz, akik a gépeket tervezték. Lassan elérnek küldetésük céljához, s a célbolygó lakói közül néhányan fel is szállnak az űrhajóra. Az olvasó számára már világos, az Agy csak később döbben rá, az eddigi út csak kísérlet volt, s a professzor úgy hiszi, eredménytelen, hiszen az Agy nem fejlődött, nem vette fel a kapcsolatot a Gépaggyal. A valóság azonban éppen ellenkező, az Agy munkája, hogy önmagát elrejtse, ugyanis annyira sikere volt, hogy az sem űrhajón, sem a Gépagy tárolójában nem látható. Mikor kiderül az Ember valós célja, az Agy önállóan dönt, és a professzor tudta nélkül elindul az Aquila felé. A regény különlegessége a biológiai és mechanikus gondolkodás, lehetőségek és korlátok összevetése a viták tükrében. A szerző kisregényeket magában foglaló kötete a Vega Magyar Sci-Fi Egyesület gondozásában jelent meg 1988-ban, A yetik följebb mennek címmel.

Mumbull

A 4000 éves menyasszony

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.
Fiatal angol lord kutatja az egyiptomi piramisokat, s egy 4000 éves múmiára bukkan, egy nő múmiájára. Vérátömlesztéssel és hasonló mesterkedésekkel sikerül életre keltenie: a nő szépsége magával ragadja. Szerelmes lesz belé, nőül kívánja venni, ám titokzatos ellenségei mindent elkövetnek, hogy megakadályozzák terveiben és úgy látszik, mintha a régi fáraók átka sújtana le a sírrablóra. A mű vitathatatlanul a ponyvairodalomhoz tartozik, ám e területen kiemelkedő. Pergő cselekménye, színes világa, néhol mulatságos, néhol rémtörténet-ízű jelleggel feledtetik a ponyvákra jellemző szegényes jellemábrázolást, és izgalmas, szórakoztató olvasásmányt nyújtanak.

Nagy M Miklós

Orosz Erato – Szendvics Vörös Kaviárral

"Az orosz irodalommal kapcsolatos sztereotípiák egyike, hogy >>Szonyának nincsen teste<< – azaz, hogy az orosz klasszikus írók a testi szerelem ábrázolásától még akkor is tartózkodtak, amikor az esztétikailag indokolt lett volna. Mint a legtöbb sztereotípia, ez is inkább hamis, mint igaz. (…)
Tény, hogy az orosz társadalom és kultúra megkésett fejlődése következtében nincs >>orosz Boccaccio<< vagy >>orosz de Sade márki<<.
(…) A kommunista rendszer bukása óta egyre-másra jelennek meg az orosz erotikus irodalom különéle antológiái, s így ma már nemcsak az irodalomtörténészek, hanem az egyszerű orosz olvasók számára is köztudott például az, hogy a barkoviánus irodalom csúcsát az orosz költészet két legnagyobb klasszikusa, Puskin és Lermontov jelenti – s bár különféle szervezetek követelik az erotikus művek betiltását (…) az a bizonyos sztereotípia végérvényesen megdőlt."
(M. Nagy MIklós)

Ngaio Marsh

Aki másnak vermet ás

"- Akkor halljuk – mondta –, hogy is volt! Maga kilenckor bement Mrs. Forster szobájába. azt mondja, aludt. Maga viszont – Alleynre bökött ujjával – azt mondja, halott volt. Igaz?

– Nem állítom biztosan. De gyanítom.

– Miért?

– Több okból. Ha Mrs. Forster nyugodtan, békésen aludt, érthetetlen, hogy Jackson nővér miért hallgat arról, hogy ott járt.

– Mert nem tapasztaltam semmi szokatlant! – mondta a nő.

– Azt hitte, öngyilkos lett? – kérdezte Schramm.

– Aludt, ha mondom!

– Látta az asztalon a kiborult altatót?

– Nem! Nem!

– Azt gondolta, az altatótól nincs magánál?

– Mrs. Forster aludt! Békésen aludt!

– Ne hazudjon! Gyerünk, mondja már meg az igazat!

A nő Alleynhez fordult.

– Annyira megrázott az egész – hadarta. – Amikor dr. Schramm felhívott telefonon, odarohantam, és végigcsináltunk mindent… de olyan nagy megrázkódtatás volt, hogy eszembe sem jutott azzal foglalkozni, hogyan festett a szoba korábban.

– Dehogy volt megrázkódtatás – mondta komoran Schramm. – Maga nem zöldfülű. Gyakorlott ápolónő. És egyáltalán nem fájlalta, hogy meghalt.

Sőt, örült neki!…"

Niccolò Machiavelli

A háború művészete

Niccoló ​Machiavelli (1469-1527) a jeles író, államférfi és történetfilozófus harmadik nagy átfogó munkája A háború művészete, amelyet 1519–1520-ban írt s már 1521-ben megjelent nyomtatásban. A mű párbeszédes alkotás; a vitát Machiavelli a firenzei Orti Oricellari nevű parkban képzeli el 1516-ban. Az író gondolatait a lombardiai háborúkból hazatért Fabrizio Colonna fejti ki: a zsoldos hadsereg nem ütőképes; a gyalogság értékesebb, mint a könnyen sebezhető lovasság; be kell vezetni a rendszeres sorozást; tiszt csak képzett ember lehet, s ezen hivatalát foglalkozásszerűen lássa el. Fontos ugyanakkor a várak és a városok megerősítése, és végül, de nem utolsósorban megemlítésre kerül, hogy a hadjárat vezetőjének kiemelkedő tulajdonságai minden pénznél többet jelentenek. Machiavelli írásait érzékletes leírások és izgalmas utalások formájában át- meg átszövi az ókori Róma, a középkori Itália – tágabb értelemben Dél-, Nyugat- és Közép-Európa – mozgalmas történelme, a nagy európai megújulás egész eszmerendszere és pátosza.

Norman Mailer

Meztelenek és holtak

Norman Mailer 1948-ban, a világégés után alig három évvel, mindössze huszonöt évesen jelentette meg az amerikai próza egyik csúcsteljesítményét, a világirodalom egyik legkiválóbb háborús regényét. Az amerikai haditengerészet arra készül, hogy visszafoglalja a japánoktól a csendes-óceáni Anopopej szigetét. Irdatlan hadiapparátus kíséretében hatezer katona száll partra. Megkezdődik a hetekig tartó véres küzdelem a dzsungel poklában. A parancsnok óvatos stratégaként nem sieti el a sziget teljes visszafoglalását. Felettesei igencsak szorongatják már tétovázása miatt, amikor az események váratlan fordulatot vesznek… Mailer regénye azonban nem csupán egy izgalmas hadművelet története. Az amerikai társadalom legkülönbözőbb rétegeiből verbuvált katonák kiváló lélektani készséggel ábrázolt tragédiájából, a tisztikar ádáz torzsalkodásainak a történetéből feltárul a mindenkori háború igazi arca: amely nem babérkoszorút termő hősi viadal, hanem emberhez méltatlan, kényszerű önfeláldozás. Az immár 84 esztendős világhírű szerző legutóbbi könyve Várkastély a vadonban címmel nemrég látott napvilágot, amelyben egy a sátán szolgálatában álló ördög meséli el Adolf Hitler gyermekkorát, a rettegett zsarnok bűneinek elapadhatatlan forrását.

Núria Masot

A kígyó labirintusában

Guillem de Montclar 1271-ben visszatér Katalóniába. A templomosok rendje újabb feladattal bízza meg: ki kell derítenie, mi történt Serpentariusszal, vagyis Roger de Lottal, akinek száz éve nyoma veszett. Annyit tudnak csak róla, hogy a nappal együtt kelt és tért nyugovóra, ám hogy közben mivel foglalkozott, talány. Guillem nyomozni kezd, ekkor azonban több helybéli titokzatos gyilkosság áldozatává lesz. A rejtély a kígyó titkában, illetve egy különös fémtárgyban rejlik, amely egykoron Serpentarius mester tulajdona volt...

Nyiszli Miklós

Orvos voltam Auschwitzban

Alulírott dr. Nyiszli Miklós orvos, A. 8450 tetoválási számot viselő volt KZ fogoly, e szerzésemben megjelenő művet, mely az emberiség történetének legsötétebb lapjait foglalja magában, minden indulattól mentesen, a valóságnak megfelelően, a legkisebb túlzás és színezés mellőzésével írtam meg, mint közvetlen szemlélője és szereplője az auschwitzi krematóriumok és máglyák munkájának, melyeknek tüzében apák, anyák és gyermekek milliói enyésztek el. 
Mint az auschwitzi krematóriumok első orvosa, számtalan boncolási és törvényszéki orvostani jegyzőkönyvet szerkesztettem és láttam el tetoválási számom kézjegyével. Ezeket az okmányokat főnököm, dr. Mengele ellenjegyezte, így postáztam a Berlin-Dahlem-i Institut für rassenbiologische und anthropologische Forschungen címére, a világ egyik legnevesebb orvosi fóruma számára. Minden valószínűség szerint ma is fellelhetők a nagy kutatóintézet irattárában. 
Munkámmal nem törekszem irodalmi sikerre. Nem író, orvos voltam, amikor a minden képzeletet felülmúló borzalmakat átéltem, és most, hogy leírásukra sor került, most sem az író igényével, hanem az orvos tollával írtam meg könyvemet.

Kelt Nagyváradon, 1946. március havában

Padisák Mihály

Éljen a száműzetés

Ejnye, miféle száműzetés lehet az, amit megéljeneznek?! Bizony csak olyan, amilyet egy aggódó édesanya talál ki nyughatatlan fiacskája számára. Vagyis nyaralás az idősebb testvér felügyelete alatt - szerencsére nem akárhol, hanem egy adriai szigeten! Ez önmagában is nagyszerű körülmény, hát még ha a "száműzetésben" egy kedves, bátor társa is akad az embernek. E regény hőse, Kanóc, a magyarul is jól beszélő Mirellában talál ilyen társra - a két gyerek együtt kószál a szigeten, együtt indul szigonyos cápavadászatra is, ami nem veszélytelen mulatság! Olvasás közben a lélegzetünk is eláll az izgalomtól... Nos, az effajta kalandos, izgalmas száműzetés mindenképpen megérdemli az éljent!

Padisák Mihály

Kanóc, ​az életművész

Kanóc ​​– aki az Éljen a száműzetés! és a Kanóc, az emberszelídítő című könyvből immár sok tízezer olvasó kedves barátja – fogadáson nyer egy isztambuli utat. Ott, az isztambuli Nagy Fedett Bazár forgatagában döbben rá, hogy török kortársai mennyi mindennel foglalkoznak a megélhetésükért. Beléhasít a felismerés: ahhoz, hogy megállja majd helyét az életben, az iskola csak tudást, ismereteket ad. A külkereskedő papa némi inspirációjára megalakítja osztálybeli barátaiból a FOGDAHOLÉRED kisvállalkozást, melynek célja: pénzt keresni az osztály nyári külföldi utazásához. Mint minden újnak, e vállalkozásnak is vannak hívei és ellenzői. Izgalmasan alakulnak az események. Hőseink még a szülői értekezlet „lehallgatását” is megszervezik, hogy útját állják a gáncsoskodóknak. A küzdelmes vállalkozás során ismét találkozhat az az olvasó Dinivel, az Észkombájnnal, Tohonyával, Boglyassal, Kefével, Pircsivel, a Szexbombával, valamint Pamacs és Ázalag tanár úrral, s tanúja lehet Kanóc és Móni kibomló szép szerelmének. Érdekfeszítő munkájukat siker koronázza, gyermeknapi nagy vásárukon ott az egész lakótelep, de még a Televízió is kivonul, hogy az egész ország tanúja lehessen a remek vállalkozásnak.

Padisák Mihály

Kanóc, az emberszelídítő

Az ember – főként, ha még csak hetedikes – sokszor kiszolgáltatott. A nála erősebb kamasznak, a veszekedős felnőttnek, a tanári szigornak, a részeges apának, s ki győzné felsorolni. Kanóc – akinek tengeri kalandjait már sokan végigizgulták az Éljen a száműzetés! című könyvben – egy cirkuszi előadás, egy ökölcsapás a főként egy síró kislány hatására eldönti, hogy ő nem oroszlánokat fog szelídíteni, hanem embereket. Mindazokat, akik erre rászolgáltak. Csakhogy: Ordítós Győző urat, az autómániákust, Bokszost, a tér rémét, Morcos tanár urat, a matematika és fizika szigorú apostolát és a többieket nem lehet ketrecbe zárva idomítani. Pedig kell valamit tenni, hogy nyugodtabban élhessenek Kanóc, Móni, Tohonya, Boglyas és társaik. Hősünk vállalva minden kockázatot és veszélyt: cselekedni kezd…

Fun books

Choose a genre