Disclaimer

Washingtontól nem messze, Észak-Virginia erdejében áll egy magányos, elhanyagolt kis ház. A kopott külső azonban csak álca: belül a legmodernebb lehallgató- és megfigyelőrendszer arra szolgál, hogy az FBI itt hallgassa ki a védett tanúkat, ezúttal Faith Lockhartot, az egyik legbefolyásosabb képviselőházi lobbista jobbkezét. Ám a búvóhelyet hívatlan látogatók is figyelik. Egyikük Lee Adams, a kemény öklű magánnyomozó, akit ismeretlen megbízója Faith után küldött, a másik egy bérgyilkossá átvedlett volt KGB-ügynök, az ő feladata Faith megölése.A dolgok nem a tervek szerint alakulnak, minden összekuszálódik. Faithnek és Lee-nek menekülnie kell, nyomukban nemcsak az FBI, de a CIA is. Nem tudják, kiben bízhatnak – egymásban? munkaadóikban? az FBI-ban? –, egyvalami biztos csak: életben maradásuk egyetlen záloga, ha kiderítik, kik, miért és miféle politikai érdekekből mozgatják a háttérben a szálakat.Az Államérdek, A nyertes, a Csúcsvezérlés és az Egyszerű igazság című regényekből már jól ismert David Baldacci, a politikai krimi mestere ezúttal az amerikai képviselőház boszorkánykonyhájába vezeti be olvasóját: lobbizás, korrupció, zsarolás, fenyegetés, sőt gyilkosság – ijesztően csúnya világ, ahol nagy horderejű, akár országok sorsát meghatározó döntések születnek.

Michelle Maxwell ügynök jövőjének befellegzett a Titkosszolgálatnál. Nagyon jól tudta, hogy semmilyen körülmények között sem szabad szem elől vesztenie azt a személyt, akinek a biztonságáért ő a felelős, mégis hozzájárult, hogy négyszemközt váltson szót egy frissen megözvegyült régi ismerőssel. Aztán a csukott ajtó mögött az elnökjelölt egyszerűen felszívódott. Sean King tökéletesen átérzi Michelle helyzetét. Neki magának is valami hasonló miatt kellett új munkahely után néznie. Nyolc évvel azelőtt a veterán titkos ügynöknek egy tizedmásodpercre elkalandozott a figyelme. És ez alatt a tizedmásodperc alatt lepuffantották a gondjaira bízott elnökjelöltet. Amikor további hajmeresztő gyilkosságok történnek, a két ügynök összefog, és együtt vágnak neki a hazugságok, titkok és fatális véletlenek labirintusának, ahol hamarosan döbbenetes felfedezést tesznek: az elnökjelöltekkel történtek és a többi erőszakos cselekmény egyáltalán nem függetlenek egymástól, ahogy hitték, és korántsem zárult még le a halálesetek sora… David Baldacci vitathatatlanul korunk thriller-irodalmának élmezőnyébe tartozik, regényei rendre az Egyesült Államok legtitkosabb, legbefolyásosabb és legérdekesebb köreibe engednek bepillantást. Ezúttal is letehetetlen regényt nyújt át olvasóinak.

Machiko Noguchi, a Ryushi kolónia túlélője elhagyta saját világát, és beavatott Vadászként csatlakozott a Ragadozókhoz, ám két év elteltével visszatér, hogy folytassa munkáját. Livermore Evanston, a gátlástalan milliomos létrehozta a tökéletes vadászparadicsomot, ám nem számol az odaszállított Idegenekkel. Amikor elszabadul a pokol, Evanston rádöbben, hogy csak egyvalaki fékezheti meg a Ragadozókat, egy nő, aki ismeri őket….

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.
Harry Reynolds ufókutató elkábul, amikor az „idegenek” megjelennek a lakásán. Egy csészealjszerű szerkezet belsejében tér magához… Everett Scarborough-ra egy tudományos előadáson, melyen az ufók létét cáfolja, és a hamisításokat leplezi le, valaki rálő. Később a tudós lányát, Diane-t, amikor éppen barátjával autózik, egy ufóhoz hasonlatos fényjelenség közepette elkábítják, majd később emlékeit törlik. Jake Camden, a gátlástalan újságíró-hiéna nyomozni kezd a két ügyben egy sztori reményében, de egyre félelmetesebb labirintushelyzetbe kerül. Eric MacKenzie, a neves író, aki az 50-es évek hivatalos, kormányszintű ufókutatásainak egyik résztvevője volt, rádöbben, hogy akkori vizsgálati jegyzőkönyveit valakik később meghamisították, amikor pedig elkezd utánajárni, megölik.

Az éjszakai világban nem volt erény és ártatlanság. Ott csak a gonosz létezett. Évszázadokon át farkasemberek, griffmadarak, félelmetes sárkányok és vérszomjas vámpírok szolgálták a sötétség fejedelmét, irtózatos tettekkel bizonyítván hűségüket. Ám az éjszakai világ, a rettenetes pokla sem maradhatott fenn az idők végezetéig, mert egy bátor, fiatal vitéz és egy mindenre elszánt külvilági idegen útnak indult, hogy legyőzze a Sátánt, és elpusztítsa gonosz birodalmát.

A Föld lakói az értelmes lények által benépesített galaxis első számú közellenségei lettek. Nem csupán azért, mert megszegték a felemelés rítusának évmilliók óta létező törvényét, hanem azért is, mert új szövetségük - az emberek, delfinek és csimpánzok szövetsége - meglepő eredményességgel dacol az univerzummal. A galaxis nagy klánjai számára elfogadhatatlan bármilyen változás: A küzdelemnek az "eretnekek" pusztulásával kell végződnie, de így gondolkodnak-e vajon a titokzatos elődök is...?

A Föld lakói az értelmes lények által benépesített galaxis első számú közellenségei lettek. Nem csupán azért, mert megszegték a felemelés rítusának évmilliók óta létező törvényét, hanem azért is, mert új szövetségük – az emberek, delfinek és csimpánzok szövetsége – meglepő eredményességgel dacol az univerzummal. A galaxis nagy klánjai számára elfogadhatatlan bármilyen változás: A küzdelemnek az „eretnekek” pusztulásával kell végződnie, de így gondolkodnak-e vajon a titokzatos elődök is…?

Bestselling, award-winning futurist David Brin returns to globe-spanning, high concept SF with Existence.

Gerald Livingston is an orbital garbage collector. For a hundred years, people have been abandoning things in space, and someone has to clean it up. But there’s something spinning a little bit higher than he expects, something that isn’t on the decades’ old orbital maps. An hour after he grabs it and brings it in, rumors fill Earth’s infomesh about an “alien artifact.”

Thrown into the maelstrom of worldwide shared experience, the Artifact is a game-changer. A message in a bottle; an alien capsule that wants to communicate. The world reacts as humans always do: with fear and hope and selfishness and love and violence. And insatiable curiosity.

David Brin többszörös Hugo-díjas író, futurológus, asztrofizikus. Mint mindig, ezúttal is páratlan tudományos felkészültségrõl tesz tanúbizonyságot, melyet azonban nem habozik a történet szolgálatába állítani, hogy az olvasó egy percre se érezze regényét száraz értekezésnek. Korunk legégetõbb kérdéseire keresi a választ, legfrissebb, monumentális mûvében nem csupán ismert világunk határain belül.<

La Grange, Tennessee állam, 1863. április 17. Ezernyi tábortűz villog-füstölög ezen a tavaszi reggelen; a levegőben kávé és sült szalonna illata úszik, sajátos keveréket alkotva lovak és emberek verejtékbűzével. A nagy polgárháború felezőpontján vagyunk Amerikában; majdnem két esztendeje dördült el az első ágyúlövés 1861. április 12-én, és szinte majdnem két esztendő múltán, 1865. április 9-én írja alá a lázadók fegyverletételét Robert Lee tábornok.
Most három északi lovasezred készül a nagy portyára: 1700 harcos. Ezüst hangon megszólal egy trombita, majd egy másik és egy harmadik. Senki sem tudja, mi lesz a nagy lovaskaland célpontja, csupán a dandár szakállas parancsnoka, Benjamin Grierson ezredes. Nem hivatásos katona: polgári foglalkozása zenetanár. És ami még különösebb: gyűlöli a lovakat, egy gyermekkori sérülés miatt. Most mégis ő készül rá, hogy véres sávot vágjon a lázadó Mississippi állam szívén keresztül, végrehajtva Lincoln seregeinek első sikeres lovastámadását.
Epizód csupán a nagy polgárháborúból, de mint elterelő hadművelet, nagyon is jelentős.

Jan-Willem Hendrykxx dél-afrikai pénzmágnás hatalmas vagyont, negyvenmillió fontot hagy hátra halálával. A végrendelet szerint három-hárommillió fontot örököl belőle két unokája, az Angliában élő Dirk Hendriks és unokatestvére, az amerikai Henry Hendrix. A „maradék” hármincnégymillió egy obskurus kenyai kutatóintézetre, az Ol Njorowa alapítványra száll. Max Stafford, a Hajtóvadászat a Szaharában főszereplője úgy kerül bele az ügybe, hogy tanácsot kér tőle régi ismerőse, Alix Aarvik, aki azóta férjhez ment – és éppen Dirk Hendrikshez. De Stafford érdeklődését az is felkelti, hogy tudomására jut: a másik, az amerikai örökösnek nyoma veszett, helyette egy közönséges szélhámos akarja felvenni az összeget. A szálak azonban nemcsak Kenyába vezetnek, ahol a cselekmény legnagyobb része játszódik, hanem Dél-Afrikába, a dél-afrikai kémszervezethez is. Az izgalmakban, gyilkosságokban és emberrablásokban bővelkedő regény méltó folytatása Max Stafford első kalandjának, amelyről a Fekete Könyvek egyik előző kötetében olvashattunk.