Washingtontól nem messze, Észak-Virginia erdejében áll egy magányos, elhanyagolt kis ház. A kopott külső azonban csak álca: belül a legmodernebb lehallgató- és megfigyelőrendszer arra szolgál, hogy az FBI itt hallgassa ki a védett tanúkat, ezúttal Faith Lockhartot, az egyik legbefolyásosabb képviselőházi lobbista jobbkezét. Ám a búvóhelyet hívatlan látogatók is figyelik. Egyikük Lee Adams, a kemény öklű magánnyomozó, akit ismeretlen megbízója Faith után küldött, a másik egy bérgyilkossá átvedlett volt KGB-ügynök, az ő feladata Faith megölése.A dolgok nem a tervek szerint alakulnak, minden összekuszálódik. Faithnek és Lee-nek menekülnie kell, nyomukban nemcsak az FBI, de a CIA is. Nem tudják, kiben bízhatnak – egymásban? munkaadóikban? az FBI-ban? –, egyvalami biztos csak: életben maradásuk egyetlen záloga, ha kiderítik, kik, miért és miféle politikai érdekekből mozgatják a háttérben a szálakat.Az Államérdek, A nyertes, a Csúcsvezérlés és az Egyszerű igazság című regényekből már jól ismert David Baldacci, a politikai krimi mestere ezúttal az amerikai képviselőház boszorkánykonyhájába vezeti be olvasóját: lobbizás, korrupció, zsarolás, fenyegetés, sőt gyilkosság – ijesztően csúnya világ, ahol nagy horderejű, akár országok sorsát meghatározó döntések születnek.

<

Michelle Maxwell ügynök jövőjének befellegzett a Titkosszolgálatnál. Nagyon jól tudta, hogy semmilyen körülmények között sem szabad szem elől vesztenie azt a személyt, akinek a biztonságáért ő a felelős, mégis hozzájárult, hogy négyszemközt váltson szót egy frissen megözvegyült régi ismerőssel. Aztán a csukott ajtó mögött az elnökjelölt egyszerűen felszívódott. Sean King tökéletesen átérzi Michelle helyzetét. Neki magának is valami hasonló miatt kellett új munkahely után néznie. Nyolc évvel azelőtt a veterán titkos ügynöknek egy tizedmásodpercre elkalandozott a figyelme. És ez alatt a tizedmásodperc alatt lepuffantották a gondjaira bízott elnökjelöltet. Amikor további hajmeresztő gyilkosságok történnek, a két ügynök összefog, és együtt vágnak neki a hazugságok, titkok és fatális véletlenek labirintusának, ahol hamarosan döbbenetes felfedezést tesznek: az elnökjelöltekkel történtek és a többi erőszakos cselekmény egyáltalán nem függetlenek egymástól, ahogy hitték, és korántsem zárult még le a halálesetek sora… David Baldacci vitathatatlanul korunk thriller-irodalmának élmezőnyébe tartozik, regényei rendre az Egyesült Államok legtitkosabb, legbefolyásosabb és legérdekesebb köreibe engednek bepillantást. Ezúttal is letehetetlen regényt nyújt át olvasóinak.

<

A Trónok harca tévésorozat alkotójának, producerének és forgatókönyvírójának, New York Times bestseller, díjnyertes, közel negyven országban kiadott regénye.

A nácik kegyetlen ostromgyűrűjében vergődő Leningrádban Lev Benyovot letartóztatják fosztogatásért, és egy cellába kerül Koljával, a jóképű fiatal dezertőrrel. Kivégzés helyett azonban elképesztő ajánlatot kapnak, hogy megmenthessék az életüket: egy tucat tojást kell keríteniük a Belbiztonság nagy hatalmú ezredesének, leánya lakodalmi tortájához. Mivel a városba már jó ideje nem jut be semmilyen utánpótlás, lakói elképzelhetetlen mértékben nélkülöznek, éheznek. Lev és Kolja nekivág a lehetetlennek – Leningrád kíméletlen poklában, sőt még az ellenséges vonalakon túl is kutatják a felbecsülhetetlen kincset.
Ebben a megindító, ugyanakkor mulatságos, egyszerre sziporkázó és hátborzongató regényben a második világháborúban átélt kalandok során egy fiú férfivá érésének ízig-vérig modern története is kibontakozik előttünk.
A kötetet a neves műfordító, Gy. Horváth László (Gépnarancs, Pi élete, Széthullott birodalom trilógia stb.) ültette át magyar nyelvre.

David Benioff a könyvek mellett forgatókönyveket ír. Első regényéből, Az utolsó éjjelből Spike Lee rendezett emlékezetes filmet Edward Norton főszereplésével. A Tolvajok tele a második és eddig utolsó regénye, mert a megjelenése után Benioff egy olyan projektbe fogott bele, ami mellett nincs ideje másra: ő az utóbbi évek egyik legsikeresebb tévésorozatának, a Trónok harcának alkotója, producere és forgatókönyvírója. A feleségével, Amanda Peet színésznővel és lányukkal Los Angelesben él.
<

Vannak, akiknek a túlvilág sem nyújt megnyugvást. Vannak, akikben olyan indulatok dúlnak, melyeket a halál sem olthat ki. Vannak, akiket a sír sem tart vissza, és ha időlegesen is, de képesek kijátszani a csontkezű kaszást, hogy kiegyenlítsenek egy ki nem egyenlített számlát.

William Blessing nagy rajongója Edgar Allan Poe munkásságának. Akárcsak a nagynevű előd, maga is dark fantasy történeteket ír. S akárcsak Poe, neki is vannak nagy hatalommal bíró ellenségei. Ellenségek, akik közül az egyik barátságot színlel, miközben William életére tör, és feleségét magának kívánja. Blessing egyetlen reménye az, ha lelepleződne előtte ellensége álcája, mielőtt…

A holló birodalmában az igazsághoz a síron át vezet az út. Williamnak ezen kell végigmennie, hogy megfejthesse Poe végső titkát. Csak a rejtély feltárása után szállhat vissza a fekete madár szárnyán, hogy bosszút álljon azon, aki elrabolta életét és meggyalázta kedvesét.

<

Machiko Noguchi, a Ryushi kolónia túlélője elhagyta saját világát, és beavatott Vadászként csatlakozott a Ragadozókhoz, ám két év elteltével visszatér, hogy folytassa munkáját. Livermore Evanston, a gátlástalan milliomos létrehozta a tökéletes vadászparadicsomot, ám nem számol az odaszállított Idegenekkel. Amikor elszabadul a pokol, Evanston rádöbben, hogy csak egyvalaki fékezheti meg a Ragadozókat, egy nő, aki ismeri őket….

<

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.
Harry Reynolds ufókutató elkábul, amikor az „idegenek” megjelennek a lakásán. Egy csészealjszerű szerkezet belsejében tér magához… Everett Scarborough-ra egy tudományos előadáson, melyen az ufók létét cáfolja, és a hamisításokat leplezi le, valaki rálő. Később a tudós lányát, Diane-t, amikor éppen barátjával autózik, egy ufóhoz hasonlatos fényjelenség közepette elkábítják, majd később emlékeit törlik. Jake Camden, a gátlástalan újságíró-hiéna nyomozni kezd a két ügyben egy sztori reményében, de egyre félelmetesebb labirintushelyzetbe kerül. Eric MacKenzie, a neves író, aki az 50-es évek hivatalos, kormányszintű ufókutatásainak egyik résztvevője volt, rádöbben, hogy akkori vizsgálati jegyzőkönyveit valakik később meghamisították, amikor pedig elkezd utánajárni, megölik.

<

Az éjszakai világban nem volt erény és ártatlanság. Ott csak a gonosz létezett. Évszázadokon át farkasemberek, griffmadarak, félelmetes sárkányok és vérszomjas vámpírok szolgálták a sötétség fejedelmét, irtózatos tettekkel bizonyítván hűségüket. Ám az éjszakai világ, a rettenetes pokla sem maradhatott fenn az idők végezetéig, mert egy bátor, fiatal vitéz és egy mindenre elszánt külvilági idegen útnak indult, hogy legyőzze a Sátánt, és elpusztítsa gonosz birodalmát.

<

Az észak-amerikai kisváros, Morgan City lakói békésen élik hétköznapi életüket. A morgani Sólymok csapta ádáz mérkőzést vív a banningi Mosómedvékkel, s a 18 éves Paul Tyler szívdobogva várja első esti randevúját a csinos Meg Pennyvel. Azután sorra megismerkedünk a történet szereplőivel, az erődben csavargó öreg „Bádogemberrel”, Herb Gellerrel, a seriffel és jövendőbelijével, Frannal, a patikussal, a pappal s egy motoros punkkal, Brian Flagg-gel is.

Ebbe a kisvárosi, békés idillbe csöppen bele a szó szoros értelemében a Massza, és sorra falja fel a közelébe kerülő embereket is, pusztán állati ösztöneitől hajtva. A városka lakói azonban nem adják egy könnyen az életüket, s a nagyszabású harc megkezdődik.

<

A Föld lakói az értelmes lények által benépesített galaxis első számú közellenségei lettek. Nem csupán azért, mert megszegték a felemelés rítusának évmilliók óta létező törvényét, hanem azért is, mert új szövetségük - az emberek, delfinek és csimpánzok szövetsége - meglepő eredményességgel dacol az univerzummal. A galaxis nagy klánjai számára elfogadhatatlan bármilyen változás: A küzdelemnek az "eretnekek" pusztulásával kell végződnie, de így gondolkodnak-e vajon a titokzatos elődök is...?

A Föld lakói az értelmes lények által benépesített galaxis első számú közellenségei lettek. Nem csupán azért, mert megszegték a felemelés rítusának évmilliók óta létező törvényét, hanem azért is, mert új szövetségük – az emberek, delfinek és csimpánzok szövetsége – meglepő eredményességgel dacol az univerzummal. A galaxis nagy klánjai számára elfogadhatatlan bármilyen változás: A küzdelemnek az „eretnekek” pusztulásával kell végződnie, de így gondolkodnak-e vajon a titokzatos elődök is…?

<

Al Morris magánnyomozó. Illetve az a helyzet, hogy több magánnyomozó egyszerre. Egy eldobható klónokkal, úgynevezett dettókkal teli világban él ugyanis. Az ő szakmájában az információ aranyat ér, és dettóit használja fel a begyűjtésre. Neki csak koordinálnia kell a feladatokat, amihez kulcsfontosságú, hogy minden új fejleményről tudjon.
Van azonban valami, amiről Al nem tud: megszületett egy technológia, mely ha a piacra kerül, az emberek egyszeriben fölöslegessé válhatnak. És így a régi álom a halhatatlanságról könnyen rémálommá változhat.
A Hugo- és Nebula-díjas David Brin futurisztikus thrillerje izgalmakkal teli, hajmeresztő utazás egy olyan világba, amelyből az embert saját másolatai szorítják ki.
<

Bestselling, award-winning futurist David Brin returns to globe-spanning, high concept SF with Existence.

Gerald Livingston is an orbital garbage collector. For a hundred years, people have been abandoning things in space, and someone has to clean it up. But there’s something spinning a little bit higher than he expects, something that isn’t on the decades’ old orbital maps. An hour after he grabs it and brings it in, rumors fill Earth’s infomesh about an “alien artifact.”

Thrown into the maelstrom of worldwide shared experience, the Artifact is a game-changer. A message in a bottle; an alien capsule that wants to communicate. The world reacts as humans always do: with fear and hope and selfishness and love and violence. And insatiable curiosity.

<

David Brin többszörös Hugo-díjas író, futurológus, asztrofizikus. Mint mindig, ezúttal is páratlan tudományos felkészültségrõl tesz tanúbizonyságot, melyet azonban nem habozik a történet szolgálatába állítani, hogy az olvasó egy percre se érezze regényét száraz értekezésnek. Korunk legégetõbb kérdéseire keresi a választ, legfrissebb, monumentális mûvében nem csupán ismert világunk határain belül.<

A 21. század közepének megbolydult világa folyamatos változások színtere. A rohamléptekkel fejlődő technika még nyugodt körülmények között is sokszor próbára teszi a hétköznapi ember toleranciáját, hát még most! Az ember által előidézett természeti-környezeti katasztrófák miatt népvándorlások indultak be; az oly sokszor megálmodott mesterséges intelligenciák nemcsak hogy megszülettek, de kiharcolták maguk számára az emberekével megegyező jogokat; nincsenek többé titkok, a nap 24 órájában mindenki online van, az internet viselhetővé vált, ha szembejön egy ember az utcán, máris mindent tudunk róla.

Ebbe a kaleidoszkópszerű, futurisztikus kavargásba robban be a hír: egy űrbeli szemétszedő, az orbitális pályák takarítója talált valamit, egy tárgyat, mely nem természetes eredetű, ám nem is mi juttattuk fel oda. Vajon milyen üzenetet hordoz magában, és bármi legyen az, fölkészültünk-e a fogadására?

David Brin többszörös Hugo-díjas író, futurológus, asztrofizikus. Mint mindig, ezúttal is páratlan tudományos felkészültségről tesz tanúbizonyságot, melyet azonban nem habozik a történet szolgálatába állítani, hogy az olvasó egy percre se érezze regényét száraz értekezésnek. Korunk legégetőbb kérdéseire keresi a választ, legfrissebb, monumentális művében nem csupán ismert világunk határain belül.

„Ez a regény tele van csodákkal és bölcsességgel… egyszerre vibrálóan, húsbavágóan mai és kozmikus léptékű. Brin visszatért.”

– Stephen Baxter, az Időhajók szerzője
„Brin nemcsak profi mesemondó, de egyben az egyik legfantáziadúsabb kortárs író. Ezt a könyvét sem szabad kihagyni.”

– Vernor Vinge, A szivárvány tövében szerzője

<

Az űr melege
Az adakozó pestis
A jégpilóta
<

Brin egyike napjaink legfontosabb sci-fi szerzőinek, hiszen nemcsak fontos gondolatokat boncolgat regényeiben, hanem alapos tudományos ismereteivel igyekszik is alátámasztani az elméleteit. Talán emiatt egy kicsit nehezebb olvasni és értelmezni a könyveit, de megannyi elnyert díja bizonyítja, hogy sikereit nem méltatlanul érte el, és mindig sokat ad a kritikusok véleményére. Ahogy ő mondja: „Mindannyiunknak szükségünk van a kritikára, ugyanis a kritika a hiba egyetlen ismert ellenszere.”
Kísértés (kisregény)
Az értelem kövei
Rajongó
Tartályfarm-dinamó
Thesszália szövőszéke
Thor találkozása Amerika kapitánnyal
Vissza a valóságba
David Brin életrajz

Kísértés
Egy kisregény a Csillagdagály szerzőjétől. A könyv az Uplift sorozat része, a Csillagdagály ennek a szériának második része volt. Hogy miért a 2.részt adta ki a Valhalla annak idején, az egy jó kérdés. Hat regény és ez a kisregény jelent meg eddig e világból. Nyomtatásban nem jelent meg!
<

Az értelem kövei
Rajongó
Tartályfarm dinamó
Thesszália szövőszéke
Thor találkozása Amerika kapitánnyal
Vissza a valóságba
<

La Grange, Tennessee állam, 1863. április 17. Ezernyi tábortűz villog-füstölög ezen a tavaszi reggelen; a levegőben kávé és sült szalonna illata úszik, sajátos keveréket alkotva lovak és emberek verejtékbűzével. A nagy polgárháború felezőpontján vagyunk Amerikában; majdnem két esztendeje dördült el az első ágyúlövés 1861. április 12-én, és szinte majdnem két esztendő múltán, 1865. április 9-én írja alá a lázadók fegyverletételét Robert Lee tábornok.
Most három északi lovasezred készül a nagy portyára: 1700 harcos. Ezüst hangon megszólal egy trombita, majd egy másik és egy harmadik. Senki sem tudja, mi lesz a nagy lovaskaland célpontja, csupán a dandár szakállas parancsnoka, Benjamin Grierson ezredes. Nem hivatásos katona: polgári foglalkozása zenetanár. És ami még különösebb: gyűlöli a lovakat, egy gyermekkori sérülés miatt. Most mégis ő készül rá, hogy véres sávot vágjon a lázadó Mississippi állam szívén keresztül, végrehajtva Lincoln seregeinek első sikeres lovastámadását.
Epizód csupán a nagy polgárháborúból, de mint elterelő hadművelet, nagyon is jelentős.

<

Jan-Willem Hendrykxx dél-afrikai pénzmágnás hatalmas vagyont, negyvenmillió fontot hagy hátra halálával. A végrendelet szerint három-hárommillió fontot örököl belőle két unokája, az Angliában élő Dirk Hendriks és unokatestvére, az amerikai Henry Hendrix. A „maradék” hármincnégymillió egy obskurus kenyai kutatóintézetre, az Ol Njorowa alapítványra száll. Max Stafford, a Hajtóvadászat a Szaharában főszereplője úgy kerül bele az ügybe, hogy tanácsot kér tőle régi ismerőse, Alix Aarvik, aki azóta férjhez ment – és éppen Dirk Hendrikshez. De Stafford érdeklődését az is felkelti, hogy tudomására jut: a másik, az amerikai örökösnek nyoma veszett, helyette egy közönséges szélhámos akarja felvenni az összeget. A szálak azonban nemcsak Kenyába vezetnek, ahol a cselekmény legnagyobb része játszódik, hanem Dél-Afrikába, a dél-afrikai kémszervezethez is. Az izgalmakban, gyilkosságokban és emberrablásokban bővelkedő regény méltó folytatása Max Stafford első kalandjának, amelyről a Fekete Könyvek egyik előző kötetében olvashattunk.

<

Fun books

Choose a genre