Hatodik kiadásban jelenik meg Szabó Magda nagy sikerű, több nyelvre lefordított regénye, Az őz. Gyilkosok és áldozatok regénye ez a könyv. Gyilkol Józsi, a "Három Huszár" kocsmárosa, gyilkol Encsy Eszter, a történet hőse, a színésznő: ki-ki a maga eszközeivel. De e két gyilkos mögött ott lapul a harmadik is, a legveszedelmesebb: a kor, amelyben a színésznő született, mely iszonyatba fullasztotta gyermekéveit, aknamezőre küldte Emilt, korai sírba a munkára képtelen, virágait babusgató édesapát, s örökre kipusztított Encsy Eszterből minden hitet, bizalmat, örülni tudást. Mindaz, amit az élettől kap, immár későn érkezik: sem siker, sem elismerés, sem pénz, még a szerelem sem váltja meg többé iszonyú önmagától. És Encsy Eszter, mint attól a társadalomtól tanulta, amely fölnevelte, öl: megöli az egyetlen embert, aki valaha szerette. Ám tettével önmagát is halálra ítéli.
Az őz vádirat mindenki ellen, aki vétkes egy ember emberi mivoltának elpusztításában. Míg a történet gyilkosai és áldozatai megfutják pályájukat, a regény lapjairól az irgalmatlan szenvedélyek forró-hidege süt.

<

"Pályám kezdetén, mint a Lengyel Balázs immár legendás Újhold-ja köré csoportosuló fiatalok egyike, költőként indultam, második verseskötetemre 1949-ben kaptam az osztályidegen voltomra való hivatkozással még aznap vissza is vett Baumgarten-díjat. A zsdanovi gesztus hazai irodalompolitikánkban való érvényesítése startpisztoly dörrenése volt, az Újhold nemzedék, amely megalkuvás nélkül szembeszállt a követelményekkel, kivonult az arénából, s kollektív döntése: nem publikálunk többé, évekre megbénította a reális magyar irodalmi életet. A bekövetkezett helyzetre ki-ki írói alkata szerint reagált, volt, akit a helyzet brutalitása némaságba merevített, nálam a felháborodás kifejezési formaváltozást eredményezett, saját személyemről elfordult a tekintetem, elkezdtem figyelni, majd ábrázolni a meggyalázott országot, abbahagytam a versírást, és egy megrendítő családi haláleset után átélt temetés keserves élménye meg is hozta első regényem, a Freskó témáját. A mű 1953-ban íródott, s ha nem megfelelő kezekbe kerül, bármit eredményezhetett volna, akár a Gulágot is. Tudtam, mit ábrázolok, nem is mertem otthon tartani a hamar bujdosóba adott kéziratot, rejtegette azt Lengyel Balázs és Nemes Nagy Agnes, volt Ottlikék, volt Kálnoky László őrizetében, egy példány Debrecenben, anyámék szenespincéjében a szén alatt. 1956 aztán meghozta a megoldást: az elnémult írókat a kiadók keresték fel, kéziratot kérve, így került nyilvánosság elé a Freskó is 1958-ban, első kritikáját, ismét csak fejét kockáztatva, Lengyel Balázs írta meg. A Freskó-t a megalázott kitaszítottak jóvátételt ígérő Istene kísérte: itthoni, meglepően kedvező fogadtatása eljutott az akkor még nyugatnémet Insel kiadóig, és a könyv kikerült a nemzetközi könyvpiacra. Váratlan sikert aratott idegenben is, itthon meg a kínosan megdöbbent marxista kritikusok eddigi támadásaikat udvarias elismeréssé mitigálták. Az Újhold egykori fiataljai közül elsőnek én kaptam Kossuth-díjat, ez annyit jelentett, nincs mit kezdeni velem, ha eddig nem változtam, már aligha fogok akkor, mikor már a nemzetközi sajtó is véd. A Freskó egyetlen nap története: Annuska, aki kezéből a festőművész ecsetjét kitépte a hatalom, aki dísztárgyak készítésével keresi a szülői házból való szökése után a kenyerét Pesten, anyja temetésére hosszú távollét után először látogat szülővárosába, s mikor ismét szembesül élete hajdani irányítóival és tanúival, zavart megrendüléssel éli át, senkinek nincs már hatalma felette, nem rettegni: szánni valók a családtagok, Tarba lakói, mindenki, aki egykor bántotta vagy akitől iszonyodott. Annuska úgy tér vissza a fővárosba, hogy nem visz magával mást, csak a szánakozást, a hajdani félelemmel együtt egész Tarba emlékként marad vissza a Pest felé futó gyorsvonaton.A regény szerkezete akkor még feltűnéskeltően új volt. Nem a móriczi hagyományt követtem, hanem belső monológokkal dolgoztam. Annuska figuráját mindig más családtag, barát vagy ellenség szemszögéből ábrázoltam. Most, hogy újra elolvastam a könyvet, elfogott a borzongás: mi lett volna, ha ez az ábrázolás, amelyről azt hittem, sose lát nyomdagépet, akkor vetíti ki a letagadhatatlan igazságot, mikor boldog felszabadulttá hazudtak egy boldogtalan és megszállás alatt élő országot? Úgy meglepett, hogy nem kerültem börtönbe. A Freskó számomra örökre az újrakezdett írói élet szimbóluma marad, eltaposott fiatalságunk húsvéti csodája, a feltámadás. Egyszer, az üldözöttség legmélyebb bugyrában majdnem számonkérő indulattal faggattam Istent, ha arra teremtett, amit élnem kell, ugyan miért tette. Ma már tudom, Isten a Freskó-val válaszolt." Szabó Magda

<

Az író mondja könyvéről:
A Katalin utca, ahol valaha három szomszédos család gyermekei növekedtek, szerették egymást, veszekedtek vagy meghaltak, nemcsak egy képzelet szülte utca, hanem szimbólum is: az ifjúság és a bűntelenség jelképe. Ezért vágyódnak vissza belé azok, akik valamikor ott laktak, azt remélve, hogy problémáik megoldódnak, útjaik végre célba vezetnek, ha újra a Katalin utcából indulnak el reggelenként. Hasztalan sóvárgás: a három család egyike elpusztult - hogyan, miért, majd meglátja az olvasó -, nélküle pedig nincs, nem lehet ismét a Katalin utca; az életben maradottak sosem térhetnek vissza sem az ifjúság tovaszállt idejébe, sem abba a biztonságba, amit a bűnnélküliség tudata jelent.
Esztendők munkájának eredménye ez a regény, amelyről fogantatása percében tudtam, úgy kitölti majd az életemet, hogy önmagam vagy bármi tevékenység számára nem marad egy harmonikus órám, míg meg nem oldom a magam elé tűzött feladatot, hiszen merőben új úton indultam el abban a pillanatban, mikor tudatosodott bennem, hogy mondanivalóm pontos ábrázolása érdekében ezúttal nemcsak az időt kell felbontanom, hanem a teret is. A múlt, a jelen és a kikövetkeztethető jövő szimultán kezelése mellett a teret, a környezetet is hármasan tagoltam, a haza és a külföld reális talaja után ugyanolyan konkrét eszközökkel ábrázolva a holtak birodalmát is, s hogy a hármas egység időpont-kívánalma is megvalósuljon, megállítottam olykor a cselekményt egy-egy olyan pillanatra, mikor hőseim életében eldőlt, megkezdődött vagy lezáródott valami, ami egész további létüket befolyásolta.
Szigorú könyveket írok, írták rólam egy tanulmányban, minden regényem megvívja a maga Szent György-küzdelmét a sárkánnyal. A Katalin utca is szigorú könyv, az is sárkánnyal viaskodik, mint írója tette, míg azt bogozta, ki voltaképpen a bűnös, az-e, aki - még magának se merve megvallani, mit szeretne - a bűnt elkövetni vágyik, vagy az, aki végrehajtja helyette, s míg rögzítette meggyőződését (ezúttal a szereplők közül egyetlenegynek, a semmit soha meg nem oldó, steril rációt képviselő Irénnek engedélyezve monológot), hogy nincs visszaút a Katalin utcába senkinek, ha csak nem a holtnak, de az is olyan, ha van, ha volna, amilyen álmot egy holt álmodik, s hogy minden embernek csak egyvalaki jut életében, akinek a nevét elkiálthatja a halál pillanatában.

<

El alcalde del castellonense pueblo de Morella planea la venta de la antigua escuela por una cantidad astronómica de dinero, para lo cual no dudará en contemplar ofertas que la convertirían en casino o centro privado de élite. Con lo que no contará el alcalde es con la oposición y el tesón de Valli Querol, octogenaria maestra republicana, que hará todo lo posible por evitar que su escuela pase a ser tratada como objeto de cambio por el mero interés económico de los políticos. La maestra republicana es el magnífico relato de una mujer que lucha por conservar la dignidad de su propio pasado, pero también es una metáfora de nuestro tiempo, de la corrupción política, de la falta de justicia, de la desesperanza social en la que vivimos y de cómo un espíritu luchador puede derrotar a todo lo demás.<

Az ​ősi kultúrák ránk maradt üzeneteiben található utalások szerint az emberiség nem először jutott olyan fejlettségi szintre, amikor megfelelő morális háttere híján végül elpusztította önmagát. Ma ismét válaszút előtt állunk. De a valós veszélyek mellett szédítő távlatokat kínáló kibonatkozási lehetőségeink is felgyorsultak. Egyre több nagyszerű ismeret áll rendelkezésünkre, amellyel megteremthetnénk új, élhető világunkat. De vajon tudunk-e élni az elénk táruló óriási lehetőségekkel?

E kérdéseket feszegeti Szepes Mária, s a mai kor emberének szinte minden időszerű problémáját érinti. Közös töprengésre hív bennünket. Kérdez. Olykor provokál. Fel akarja rázni az embert kábult tétlenségéből, hogy minden vészhelyzetből van kiút!

A világot megváltani lehetetlen vállalkozás lenne. De önmagunkat és környezetünket ráeszméltetni a bennünk, körülöttünk szüntelenül jeleket adó összefüggésekre és csodákra – ez elérhető!

Ismerjük meg a bennünk szunnyadó erőket, határtalan képességeket, és ne sodródjunk vakon át az életen, amikor mi magunk alakíthatjuk sorsunkat, a körülöttünk lejátszódó eseményeket. Engedjük magunkhoz e köteten keresztül a bölcselet, a szelíd jóságot, mert gyógyul tőle a világ s rajta minden élet.

<

A XXI. században vagyunk. A Föld ökológiai egyensúlya teljesen felborult. A népesség száma tizenkétmilliárd. A levegőszennyezés melegházhatása megolvasztja a sarkok jégsapkáit. Új özönvíz fenyeget. E vészhelyzetben ülnek össze a Terra legkiválóbb tudósai a stochholmi konferencián, hogy az önérdekű ellenőrökkel szemben kikényszerítsék az emberiség létfeltételeinek megmentését. Az egyik felszólaló ellen merényletet követnek el. Megölik. A zűrzavarban, rejtélyes körülmények között eltűnik a Föld színéről nyolc Nobel-díjas tudós. A kozmoszban ismeretlen hovatartozású, megközelíthetetlen űrerőd kering, Esmond Hámán professzor főhadiszállása. A professzor univerzális géniusz, de valójában egy gátlástalan őrült. Az a rögeszméje, hogy a „Föld űrhajón” nincs ennyi rákdaganatként burjánzó, „fölösleges” munkanélküli számára levegő, víz és élelem. A kevesek, kiváltságosak édenét meg kell menteni tőlük. A Tibeti Orgona az űrerődben lejátszódó izgalmas, drámai küzdelemről szól."

<

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.
Egy fiatal fizikus, akinek a nem is oly távoli jövőben magánélete totális válságba jutott, szinte minden energiáját a tudományos kutatásba fekteti, s részt vesz az időszimulátor megalkotásában. Annak ellenére, hogy a gép még nem tökéletes, mégis úgy dönt, hogy egy lapra tesz fel mindent, s vállalkozik egy időutazásra a jövőbe: menekülni szeretne saját megoldatlan problémái, élete csődtömege elől, feledni szeretne mindent. Indulása után azonban a gép időzárlatba kerül, s a jövő helyett egy olyan időzónába kerül, ahonnan úgy tűnik, nincs számára végképp kiút.

<

Titokzatos figura bukkan fel Szepes Mária több évszázadot felölelő regényének első lapjain. Különös küldetés vezérli: át kell nyújtania egy kéziratot, amely elbeszéli a vörös oroszlánnak, azaz a bölcsek kövének történetét.

A bölcsek köve, a nagy elixír, a magisterium – az alkimisták hite szerint – nemcsak aranycsinálásra jó, hanem általános gyógyszer és az élet meghosszabbításának csodaszere is, amely a transzmutációt, tehát az átváltozást az emberre vonatkoztatta, s a lélek megnemesítését, arannyá változtatását tekintette céljának. Ebben az értelemben a bölcsek köve a királyi tudás volt, amely hét fokozaton keresztül a tökéletesedéshez, az emberfeletti állapothoz vezetett: a megtisztult személy beavatottá, adeptussá emelkedett.

Szepes Mária regényének főszereplője 1535-ben születik, és élete az átváltozások során át a XVIII. század végén ér véget. Ez az életrajzi láncolat úgy alkot egészet, hogy az újjászülető emlékezik előző életére.

A történelem és a fantasztikum lenyűgözően összeötvözött víziója tárul a korábbiakban is nagy sikert arató, ezúttal második magyar kiadásban megjelenő regény olvasója elé.

<

Katasztrófa előtt áll a világ. Elemi erők rázzák meg a földrészeket, bomlik a társadalom, bűnözési hullám árasztja el a civilizált országokat, veszélyben az emberi lélek. Ekkor egy csodálatos képességű lányka születik. Szembeszegül a pusztulással és pusztítással, ő lesz a Tibetbe menekült tudósok lelki vezetője, ő segíti át társait Gondwána rejtélyes birodalmába.
Vajon Gondwána küldte évezredek távolából?

Katasztrófa előtt áll a világ. Elemi erők rázzák meg a földrészeket, bomlik a társadalom, bűnözési hullám árasztja el a civilizált országokat, veszélyben az emberi lélek. Ekkor egy csodálatos képességű lányka születik. Szembeszegül a pusztulással és pusztítással, ő lesz a Tibetbe menekült tudósok lelki vezetője, ő segíti át társait Gondwána rejtélyes birodalmába. Vajon Gondwána küldte évezredek távolából? Szepes Mária új ezoterikus regénye igazi meglepetés az olvasónak, talán a legjobb könyve a Vörös Oroszlán óta. A kötet a német kiadással egy időben jelenik meg magyarul.

<

A mindennapi élet mágiája megoldást kínál, hogyan legyünk úrrá kedvetlenségünkön, miképpen kezeljük a fájdalmas konfliktusokat. Mindez összefügg A fény mágiájával, amelyből megismerhetjük a hermetikus filozófia titkos tanításait. Ezeket gyakorolva erőnk megszilárdul, egészséges önbizalmunk alakul ki, és kiteljesedik az életünk. Az öröm mágiájában Szepes Mária az általa képviselt szeretet és hit sugárzó energiáját állítja szembe a harag, az elégedetlenség és más romboló, negatív erővel szemben. A mítoszok mágiája szintén unikumnak számító írás. Hamvas Béla néhány nagyszerű, ritka könyvet mentett az írónőhöz az eltűnt kultúrákról. Máriát elsősorban éppen ez a rejtélyes, őstörténeti világ érdekelte. Az áldozat mágiájában az írónő világosan, részletesen feltárja az áldozat rejtett értelmét, hogy miért kell a legnagyobb komolysággal számot vetnünk vele fejlődésünk érdekében. A szó mágiája a hermetikus filozófia alapfogalmainak gyűjteménye. Az álom mágiája számos kérdésünkre választ ad: Miről vallanak álmaink? Hogyan fejtsük meg az álmok titkait? Miképpen változtassuk meg sorsunkat álmaink segítségével? A szerelem mágiája olyan varázslat, amely a lelkünk mélyén gyökeredzik. Belőle bontja virágát az igazi egymásba olvadás. A hűség mágiájából kiderül, hogyan igazodhatunk el párkapcsolatunk szellemi-testi-lelki szövevényében. A sors mágiája modernizált kiegészítése, folytatása A mindennapi élet mágiája című tanulmánynak, választ kaphatunk sorskérdéseinkre. A csoda mágiájában mindenki megélheti a maga csodáit, amelyeket sorsának urai neki szántak. A nevek mágiájában a nevek és számok mágiájáról, valamint a kozmikus morálról tudunk meg olyan titkokat, amelyeket csak az ősnépek ismertek.

<

E cikkgyűjtemény olyan kérdéseket vet föl, amelyek égetően sürgőssé váltak a harmadik évezred válságai között. Földünk beteg. Életformája vészhelyzetbe került. Diagnózisát kiváló szaktekintélyek juttatják a köztudatba, különféle médiumokon át. Azt is nyilvánvalóvá teszik, hogy technikai civilizációnk legzseniálisabb felfedezései sem tudják orvosolni ökológiai, szociológiai, lélektani kórságainak egyre növekvő ártalmait. Szerencsére áldozatkész tudósaink nem adják fel küzdelmüket a bolygónkon kivirágzott élet megmentéséért. Bizonyosak benne, hogy egyedül a tetté lett eszmék válhatnak sikeres valósággá. És nincs olyan egyéni, közösségi elfajulás, ártalom, amelyből ne lenne kivonható annak ellenszere. De az ilyen esszencia létrehozásához fáradhatatlan kutatómunka, szívós kitartás, empátia és érti türelem szükséges. A kötet tanulmányai e problémákon való közös továbbtűnődést kínálják saját és Földünk krízisein töprengi humanistáknak. Ezek az írások a XX. század millenniumának napról-napra megjelent krónikája, pontosabban végösszege 1995-től 2000-ig.

<

Sajátos keveréke ez a könyv a lélegzetelállítóan izgalmas tudományos-fantasztikus történetnek és a Föld megmentésére felszólító segélykiáltásnak. ; A történet főszereplői egy mesterséges bolygó, a Cerberus kutatói, akik elszigetelt űrparadicsomukban születtek és ott élik életüket, a hagyományos földi életre biológiailag képtelenül. A veszélyhelyzet, amely megbolygatja a Föld és a Cerberus életét egyaránt, egy új, robbanásszerűen érkező bolygó feltűnése. A Földhöz mindenben hasonlít ez a szépséges csillag, s élet nélküli tengereivel, humuszával, folyóival alkalmasnak látszik a letelepedésre. A Cerberusról is, a Földről is expedíció érkezik felszínére, hogy megvizsgálja, s az édeni környezetet alkalmassá tegye a benépesülésre. Csakhogy a bolygóról kiderül, hogy ismeretlen civilizáció értelmes lényeinek mesterséges „gyártmánya”, s az odaérkező emberek mind kísérleti alanyokká válnak. Bár ők látszólag tehetetlenül vergődnek önkívületi állapotukban, a körülöttük hirtelen burjánzásnak induló vegetációban – a kocsonyás lények szeme előtt – mégis megbukik a kísérlet. Az emberi szellemet, ragaszkodást, az egymás iránti szeretetet nem lehet bemérni, ellenőrizni vagy kiirtani, s ez az útja a Föld megmentésének is. Nem új Édent kell keresni, hanem a régit az emberiség szebb hagyományai szerint irányítani – hangzik Szepes Mária morális tanulsága, mellyel a történetet nem logikailag, hanem a katarzis szándékával oldja meg.

<

„A Smaragdtábla az egyik legfontosabb művem, amely az összefüggések tudományát próbálja bizonyítani hiteles források, az összehasonlító vallástudomány, a természettudományok, a mélypszichológia és a saját tapasztalataim alapján... E könyv megkísérli összevetni az ősi hagyomány és a modern természettudomány egymást kiegészítő szoros összefüggéseit.” – Szepes Mária Az ókori Egyiptomból származó Smaragdtábla, amelyet Hermész Triszmegisztosznak tulajdonítanak, útmutatást nyújt az ember számára a mágikus erők használatához. Gondolati magva az, hogy lényegét tekintve minden azonos alapformákra épül, és minden mindennel összefügg. Az először 1994-ben megjelent Smaragdtábla címéhez hűen arra törekszik, hogy egységbe foglalja az ember és a világegyetem jelenségeit. Ezt nevezte Szepes Mária az összefüggések tudományának, amely tulajdonképpen a természettudomány, a művészet és a filozófia szintézise. A könyvet olvasva olyan rálátást kaphatunk a világ dolgaira, amellyel számunkra is kézzelfoghatóvá válik, hogy valóban minden mindennel kapcsolatban van, és nyilvánvaló igazságként fogadhatjuk el az „amint fent, úgy lent” ősi elvét.

<

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.
A regény ötszáz éves utazásra hívja meg az olvasót. A végállomás, ahová az író képzeletének időrakétája megérkezik, rendkívül magas szintű, humánus kultúrával rendelkező társadalom. Ez a világ azonban válságba kerül. A veszély a „zérón innen és a számokon túl” folytatódó „tükörvilágból” tör az emberekre, és a saját titkos álmaik, elfojtott, érzéki ingereik, hatalomvágyuk káprázatainak testet öltöttségével mérgezi meg őket. Elszakadhatnak a valóságtól, alvajáró megszállottakként zúzzák össze legnagyobb alkotásaikat. A bűvészinas, aki az ibolyántúli kiterjedések „Hyperionjait” kísérleteivel a világra szabadította, Shintal, a XXV. század legkiválóbb dimenziómérnöke. Az ő konfliktusain keresztül, vele és munkatársaival együtt élhetjük a józan értelem visszaszerzéséért folytatott titáni küzdelmet és a „világéjből” újjászülető élet örömét.

<

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.
Az emberiség már meghódította a tengerek mélyét, csodálatos mélytengeri civilizációt fejlesztett ki. A rohamos fejlődést azonban váratlan megdöbbentő esemény zavarja meg, egy ismeretlen eredetű emberi lény feltűnése. Hamarosan kiderül, hogy az idegen az antianyag világából érkezett, s magasabb, bár sok szempontból egészen másfajta fejlődést képvisel. Ez a másfajta fejlődési lehetőség végzetesnek tűnő zavarokat okoz a földi társadalomban, az áttekinthető rend, a tiszta értelem kapui mögül előtörnek a zabolátlan, zűrzavaros érzések és ösztönök, végső pusztulással fenyegetve a jobb sorsra érdemes földi civilizációt. Az idegen azonban nem nézi tétlenül a készülő katasztrófát, és sikerül is elhárítania.

<

Esta es una historia de amor tan poco frecuente, tan apasionada, tan extrema y, a la vez, tan real, que el lector no podrá sino seguir, fascinado, su ritual desarrollo. Dos personas, cultas, civilizadas e independientes, se encuentran un día por casualidad en una calle de Nueva York, un domingo de mayo, a principios de los años setenta, y dan comienzo a una relación que pronto pasará a ser una experiencia sado-masoquista de insólita intensidad. Desde el inicio, establecen espontáneamente entre ellos estímulos sexuales que obedecen a un instintivo ritual de dominación y humillación, ritual que, por supuesto, es aceptado gozosamente, primero con sorpresa y luego con fruición auténtica, por la autora de esta estremecedora narración. Naturalmente, a medida que avanza la relación, la pareja emprende juegos cada vez más elaborados y sofisticados que, al cabo de nueve semanas y media, la conducen a ella al absoluto descontrol de su cuerpo y de su mente.<

Hong Kong, 1851. Con tan sólo diecisiete años, Sally embarca junto a su padre, el artista Theodore Evans, en un viaje que los llevara desde Bristol hasta Hong Kong, reciente colonia británica. Theodore es un pintor a quien se encomiendan los retratos de los miembros de la Compañía Británica de las Indias Orientales destacados allí. Mientras que él es un excéntrico amante de la aventura, Sally desea ser presentada por fin en sociedad y encontrar así un esposo que le proporcione la existencia estable que nunca ha tenido. Sin embargo, a las puertas de una cultura milenaria y misteriosa, Sally iniciará la mayor aventura de su vida...<

Reflexiva, aguda e inolvidable, La velocidad de la oscuridad es una arrebatadora exploración del peculiar mundo de Lou Arrendale, un autista adulto a quien se le ofrece la posibilidad de probar una nueva «cura» experimental. Lou deberá decidir si se somete o no a ese tratamiento que podría cambiar por completo su forma de entender el mundo... y la misma esencia de su personalidad.La historia de Lou Arrendale es un retrato del particular universo que rodea a los que padecen autismo, contado desde la experiencia de una escritora que en la vida real es madre de uno de ellos.<

«El bolígrafo de gel verde es el retrato detallado, minucioso, magnífico y angustioso de cómo perder el tiempo y, en consecuencia, perder la vida».Superficies de vida:Casa: 89 m2Ascensor: 3 m2Garaje: 8 m2Empresa: la sala, unos 80 m2Restaurante: 50 m2Cafetería: 30 m2Casa de los padres de Rebe: 90 m2Casa de mis padres: 95 m2Total: 445 m2¿Puede alguien vivir en 445 m2 durante el resto de su vida?Seguramente sí, seguramente usted conoce a mucha gente así. Personas que se desplazan por una celda sin estar presas; que se levantan cada día sabiendo que todo va a ser igual que ayer, igual que mañana; personas que a pesar de estar vivas se sienten muertas.Ésta es la historia de un hombre que fue capaz de hacer realidad lo que cada noche imaginaba bajo las sábanas: empezarlo todo de nuevo. Lo hizo, pero pagó un precio demasiado alto. Pero si de verdad usted quiere saber cuál es el argumento de esta novela, mire su muñeca izquierda; ahí está todo.<

Fun books

Choose a genre