Amikor a húszas években a világ egyre több színházának plakátján megjelent ez a három betű: R. U. R., jóformán egy csapásra világhírűvé tette a különös témájú és feszültségű színdarab írójának nevét. Capek az R. U. R. (1920) és A fehér kór (1937), illetve Az anya (1938) megírása között más saját, valamint bátyjával, Josef Capekkal együtt írt színdarabjaival csak öregbítette hírnevét, legidőállóbb színpadi alkotásának mégis e három műve bizonyult, amelyeket eszmei mondanivalójuknál fogva összefüggő, egymásra é pülő drámai trilógiaként tart ma számon az irodalomtörténet. Mert ha az R. U. R. utópisztikus történetében még csak a kapitalizmus mechanizmusában rejlő veszedelemtől féltette az emberiség jövőjét, A fehér kórban már az emberséget és minden emberi értéket a maga világhódító törekvéseivel alapjaiban fenyegető közvetlen vészt, a fasizmust leplezi le, s Az anyában, e valóságos színpadi kiáltványban még tovább megy: a fenyegetett emberség megvédésére szólít fel, akár a legnagyobb áldozat, az élet árán is.

Mindhárom színmű a maguk korában sikeres művek közül ama kivételesek közé tartozik, amelyeknek az idő nem ártott, sőt, csak megszilárdította kivívott helyüket . Nem egy új színpadi elemük, dramaturgiai megoldásuk azóta a színműírás bevált eszköze lett, mint ahogy az R. U. R.-ben először alkalmazott „robot” szót is minden nyelv átvette a gépemberek jelölésére. Magyarul először jelenik meg a három színmű egy kötetben, s jóformán első ízben válik e kiadással a nagyközönség számára is hozzáférhetővé.

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.
„Liliane megadta magát a gyönyörűségnek, lecsukta a szemét, ahogy az érzületek heves hullámai elárasztották. A férfi szája lángra lobbantotta egész testét. Ahol csak megérintette, életre keltette a húsát, útját az izgalom fodrozódása jelezte, és minden porcikája erogén zónává vált…”

Liliane egyedül marad egy katasztrofális házasság után, amely akkor dőlt romba, mikor férjét ágyban találta egy másik férfival. Ráadásul mindig is kedvelte a szexet, és most komolyan szenved a hiányától. Úgyhogy miután egy darabig magában emészti a bánatát, elhatározza, hogy ismét a tettek mezejére lép. Egy nap véletlenül belepillant titkárnője újságjába, és felfedezi a szexuális társkereső rovatot. Úgy érzi, éppen erre van szüksége: szexre, kötelezettségek nélkül! Ő is felad egy hirdetést, és rengeteg választ kap rá, de minél többet kínál neki az élet, annál többet kíván…

Minden gyerek hisz a tündérekben, a sárkányokban és a lányok segítségére siető lovagokban. Emesének édesanyja mesélt róluk; megígérte, hogy megmutatja neki a másik világot, márpedig az ígéret köti a tündéreket. És Anya tündér volt.
Emese nem hitt bennük, amióta Anya eltűnt. De már maga sem tudja, mi is az igazság.
Végül mégiscsak eljön érte egy lovag, ám korántsem azért, amiért hitte.
A tündérek ólomerdejében rá kell jönnie: az is eladná, aki a legjobban szereti, a hős lovagoknak pedig nincs szívük.
És akkor még nem is találkozott a családjával.
Bár mese lenne.

Minden gyerek hisz a tündérekben, a sárkányokban és a lányok segítségére siető lovagokban. Emesének édesanyja mesélt róluk; megígérte, hogy megmutatja neki a másik világot, márpedig az ígéret köti a tündéreket. És Anya tündér volt.
Emese nem hitt bennük, amióta Anya eltűnt. De már maga sem tudja, mi is az igazság.
Végül mégiscsak eljön érte egy lovag, ám korántsem azért, amiért hitte.
A tündérek ólomerdejében rá kell jönnie: az is eladná, aki a legjobban szereti, a hős lovagoknak pedig nincs szívük. És akkor még nem is találkozott a családjával...
Bár mese lenne!

Túl az ébrenlét határán létezik egy rejtélyes város, amely örvényként húzza magához az álmodókat. Vali, a budapesti légtornásztanuló élete egyik pillanatról a másikra változik meg, amikor egy éjszaka álomból habarcsolt falak között találja magát. Rejtélyek és idegen álmodók veszik körül - gondolataik hatalmára sötét virágként bomlik ki a város, és megelevenedik a múlt. Ám az éhes kapualjakban sötét árnyék lapul, és Valinak hamar rá kell döbbennie, hogy a múlt nem mindig olyan, mint ahogyan az emlékeinkben él... Álmok és rémálmok veszik körül a kötetben található négy novella szereplőit is. Az élőket tébolyba taszító, suttogó fantomok, végső megállójuk felé utazó holtak és gyönyörű paraziták bukkannak fel a könyv lapjain; mind ennek a valóság és misztikum határára épített városnak lakói, ahol a múzsa csókja egyaránt nyújthat mámort és halált.

A könyv fõhõsét – kicsapták az iskolából. Igaz, régen történt, ami történt, és tiszta lelkiismerettel mondhatja, nem volt oka semminek, ámbár a csínyekre kész, életvidám fiúk közé tartozott õ is, mint minden társa és pajtása. A kicsapás igazi okát mégiscsak abban találjuk, hogy könyvünk hõse „mosónõ fia” volt. A múlt század végén a cári Oroszország gimnáziumaiban ez éppen elegendõ okot adott arra, hogy valamiképpen eltávolítság a nemkívánatos fiút… E kicsapatásnak és az arra következõ küzdelmes-kalandos napoknak emlékét elevenítette fel bölcs humorral teli, fordulatos, érdekes könyvében Kornyej Csukovszkij, a Lenin-díjas szovjet író.

Örök ​megszállottság

Thronos, Skye Hall ura, gyermekkorában beleszeretett Lanthéba, a pajkos kis varázslólányba, aki miatt kételkedni kezdett a vrekenerek csalhatatlan törvényeiben. De aztán háború tört ki a családjaik közt, és megtörtént a tragédia, ami miatt Thronos és Lanthe ádáz ellenségekké váltak. Századok teltek el, de Thronos még mindig csillapíthatatlanul sóvárog a gyönyörű varázslónő után, aki annyi sebet ejtett a testén… és a lelkén is.
Végtelen vágyódás

Lanthe hajdan nagyhatalmú varázslónő volt. Most megpróbálja visszaszerezni varázserejét, és hasztalan kutat az igaz szerelem után különféle halhatatlan gavallérok karjaiban. De nem felejtette el Thronost, a gyönyörű, ezüstszürke szemű vrekener fiút, aki védelmezte őt, amíg a valóság ki nem tépte a szárnyai alól. Az a szörnyű éjszaka mindent megváltoztatott. A fiúból hírhedt hadúr lett, aki bosszúért lihegve üldözi Lanthét.

Vajon a szenvedély vagy a bosszúvágy lángja éget forróbban?
A varázslók és a vrekenerek örök ellenségeskedése közepette vajon elnyeli Thronost és Lanthét a mindent elborító, pusztító viszály? Kipattanhat-e a hajdani, ártatlan, gyermeki barátságból a szenvedély szikrája, ami fényt gyújt a kétségek sötét útvesztőjében?

Ebben ​az izgalmas történetben a New York Times sikerszerzője, Kresley Cole a MacRieve klán sötét titkaiba vezeti be az olvasót.

Uilleam MacRieve azt hitte, leszámolt rettenetes múltjával, ám idővel mégis feltámad benne a régi harci szellem. A büszke vérfarkas legszívesebben a halált választaná… Aztán rátalál egy fiatal emberlányra, aki bátor és erős, így képes arra, hogy visszatartsa őt ettől a halálos meneküléstől. Chloe Todd rabszolgaként csöppen a számára teljesen új, szörnyekkel és varázslattal teli világba. Sötét lények fenik rá a fogukat, Chloe pedig attól retteg, hogy még az éjszakát sem éli túl. Ekkor azonban közbelép

MacRieve, az igéző szemű halhatatlan férfi, akinek az érintése maga az eleven láng.

Megmenti ellenségeitől, és abba a mindentől elszigetelt erődbe megy vele, ahol ifjúkorát

töltötte. Amikor azonban ágyba viszi a lányt, megelevenedik a múlt kísértete,

és próbára teszi, talán az őrületbe is kergeti a vérfarkast… Közeleg a telihold. Vajon

sikerül legyőzni a rémálmokat, hogy megmentse Chloét… saját magától?