Az ember a Fellegvárban 1963-ban megkapta a sci-fi műfajának legnevesebb elismerését, a Hugo-díjat.   Két alkalommal ítélték neki a neves British SF-díjat: 1967-ben a The Three Stigmata of Palmer Eldritch című regényért és 1979-ben az A Scanner Darklyért. 1975- ben pedig a Flow My Tears, the Policeman Said című könyvéért megkapta a nagy presztízsű John W. Campbell Memorial Awardot.   Dick számos nagysikerű film alapjául szolgáló novella és regény szerzôje. Álmodnak-e az androidok elektromos bárányokról? című regényébôl forgatta Ridley Scott a Szárnyas fejvadászt. A We Can Remember it for You Wholesale szolgált alapul Paul Verhoeven Emlékmásának. Utoljára Steven Spielberg rendezett filmet Dick novelláiból, Különvélemény címmel.   Amerika, 1962. A rabszolgatartás újra legális. A néhány túlélő zsidó álnéven bujkál. San Franciscóban a Ji King legalább annyira hétköznapi dolog, mint a telefonkönyv. Mindez azért, mert a szövetséges hatalmak elveszítették a második világháborút, és az Egyesült Államok területén most közösen osztozik a császári Japán és a náci Németország. De azt mondják, létezik egy könyv. Egy betiltott könyv, amely egy másik világról szól. Azt is mondják, hogy abban a másik világban a háborút a szövetségesek nyerték meg. Mindenki a valóságot keresi, de vajon létezik-e valóság egyáltalán?   Philip K. Dick Hugo-díjas regénye mára a science-fiction klasszikusává vált. Egyszerre teremtette meg az alternatív történelmi regények műfaját, és emelte íróját a tudományos fantasztikus irodalom legnagyobb alakjai közé.