9 Szemjelzések

A szem elárulja a gondolatot

Egész történelmünk során szüntelenül foglalkoztat bennünket a szem működése, és annak az emberi magatartásra gyakorolt hatása. Mindannyian használunk effajta kifejezéseket: „vasvilla szemeket vetett rá”, „ártatlan bociszeme van”, „hamiskás pillantású”, „csábos tekintetű”, „felcsillant valami a szemében”, „ha a pillantással ölni lehetne...” E kifejezéseket használva akaratlanul az illető pupillaméretére és nézésmódjára utalunk. Hess The Tell-Tale Eye (Árulkodó szem) című könyvében azt állítja, hogy minden emberi kommunikációs eszköz közül a szem közvetíti a leghívebb és legpontosabb jeleket, mivel központi helyet foglal el a testen, és pupillái önállóan működnek.

108. ábra: „Hálószobaszem”

Adott világítási körülmények között a szembogarak kitágulnak vagy összehúzódnak, ahogy az egyén magatartása vagy hangulata pozitívról negatívra változik, és viszont. Amikor valaki izgalomba jön, pupillája négyszeresére tágulhat. A düh pedig a „kígyószem” néven ismert pupillaszűkületig húzza össze a szembogarakat. A szemnek nagy szerepe van az udvarlásban: a nők szemhéj festéssel igyekeznek felhívni a figyelmet a szemükre. Ha egy nő szerelmes egy férfiba, kitágult pupillával néz rá, és a férfi, anélkül hogy tudná, mi történik, helyesen értelmezi a jelzést. Ezért kedvelik a szerelmesek a gyengén világított helyeket, ahol a pupillák kitágulnak (108. ábra).

Mélyen egymás szemébe néző ifjú szerelmesek tudtukon kívül a pupilla tágulását figyelik: izgalomba hozza őket a másik pupillájának megnövekedése. Vizsgálatok bizonysága szerint pornófilmek nézése közben a férfiak pupillája a normális méretnek csaknem háromszorosára tágulhat. Ha nők látják ugyanezt a filmet, pupillájuk tágulása meghaladja a férfiaknál említett mértéket is, ami némi kételyt támaszt azzal a megállapítással szemben, miszerint a pornográfia kevésbé hozza izgalomba a nőket, mint a férfiakat.

A csecsemők és kisgyerekek szembogara nagyobb a felnőttekénél, és a pupillájuk állandóan tágul, ha felnőttek vannak jelen, hogy a tetszetősen megnagyobbodott szembogár szüntelenül magára irányítsa a figyelmet.

Kártyások tanulmányozása azt mutatja, hogy a játékosok a sötét szemüveget viselő partnerrel szemben általában kevesebb játszmát nyernek. Pókerben egy tapasztalt ellenfél azonnal észreveszi partnerének szembogártágulásáról, hogy nagyon jó lapja van. De a sötét szemüveg eltakarja a pupilla jelzéseit, így hát vérbeli kártyásunk kevesebbszer nyer a megszokottnál.

Pupilla-megfigyelést már az ősi kínai drágakő-kereskedők is alkalmaztak: alkudozás közben vevőjük szembogártágulását lesték. A prostituáltak már évszázadokkal ezelőtt belladonnát csöppentettek a szemükbe, hogy tágítsák a pupillájukat, és ezzel kívánatosabbá tegyék magukat. Arisztotelesz Onasszisz üzleti tárgyalásain mindig fekete szemüveget viselt, nehogy a tekintete elárulja gondolatait.

„Nézz a szemébe annak, akivel beszélsz”, hangzik a régi mondás. Nézz a szembogarába azoknak, akikkel tárgyalsz, hadd árulja el pupillájuk valódi érzéseiket.

Nézésmódok

Tényleges kommunikációt csak akkor létesíthetünk, ha a másik szemébe nézünk. Míg egyes emberekkel jólesik beszélgetni, mások társaságát kényelmetlennek találjuk, és akadnak olyanok is, akiket megbízhatatlannak tartunk. Mindez elsősorban attól az időtartamtól függ, ameddig beszéd közben ránk néznek, vagy viszonozzák pillantásunkat. Ha valaki hazudik vagy elhallgat fontos közlendőket, tekintete az együtt töltött idő alig egyharmad részében találkozik a mienkkel. Ha az illető az idő több mint kétharmadában a szemünkbe néz, az két dolgot jelent: vagy nagyon érdekesnek, megnyerőnek talál bennünket, s ebben az esetben kitágult pupillával néz ránk, vagy pedig ellenségesen érez irántunk, netán nem verbális provokációval is él, s ez esetben összeszűkül a szembogara. Argyle - mint írja - azt tapasztalja, hogy ha A kedveli B-t, sokat néz rá. Ennek folyamányaként B úgy vélekedik, hogy A kedveli őt, viszonzásképp ő is szeretni fogja A-t. Más szóval: ha jó kapcsolatot akarunk kiépíteni valakivel, pillantásunknak az idő 60-70 százalékában találkoznia kell az övével. Ez szeretetet kelt benne irántunk. Nem meglepő tehát, ha ideges vagy félénk emberek iránt, akik az időnek egyharmadában néznek ránk, aligha érzünk bizalmat. Üzleti tárgyalásokon mindig kerülni kell a sötét szemüveg használatát, mert azt az érzést kelti a másik félben, hogy az üveg mögül bámulják őt.

Akárcsak a testbeszéd és a gesztusrendszer, a szemkontaktus is kultúrafüggő. A dél-európaiak gyakori szemmeregetése kellemetlen érzést kelthet másokban, a japánok meg inkább a nyakat, mint az arcot nézik beszélgetés közben. Mielőtt elhamarkodott következtetéseket vonnánk le, vegyük mindig figyelembe a kultúrák közötti különbségeket.

Nem csak a nézés időtartamának van jelentősége, épp annyira fontos, hogy az illető arcának és testének mely részére irányítjuk tekintetünket, mivel ez is befolyásolja a megbeszélés kimenetelét. Mintegy harminc napi tudatos gyakorlásra van szükség ahhoz, hogy az itt következő nézésmódokat elsajátíthassuk, és eredményesen használhassuk.

Hivatalos nézés

109. ábra: Hivatalos nézés

(109. ábra.) Üzleti tárgyaláskor képzeljünk egy háromszöget a partnerünk homlokára. Ha pontosan erre a területre szegezzük a pillantásunkat, szigorúan hivatalos légkört teremtünk, és partnerünk ösztönösen érzi, hogy komolyan vesszük a szóban forgó ügyet. Ha nem pillantunk az illető szemmagasságánál lejjebb, nem veszítjük el irányító pozíciónkat.

Társasági nézés

110. ábra: Társasági nézés

(110. ábra.) Ha pillantásunkat a másik egyén szemmagassága alá irányítjuk, oldottabb légkör alakul ki. Kísérletek kimutatták, hogy társas összejöveteleken a szemlélő egy háromszögterületet néz a másik ember arcán, ezúttal a szem és a száj között.

Bizalmas nézés

111. ábra: Bizalmas nézés

A tekintet a szemvonaltól az áll alá haladva, a test más részeire irányul. Testközelben a két szem és a mellkas által határolt háromszögre, távolabbról pedig a szemtől a combtőig. Mind a férfiak, mind a nők a másik fél iránti érdeklődésük kinyilvánítására használják ezt a pillantást, és ha érdeklődésüket viszonozzák, pillantásukat is viszonozni fogják. (111. ábra.)

Oldalpillantás

Az oldalpillantás érdeklődés vagy ellenséges érzület kifejezésére szolgál. Kissé felvont szemöldökkel és mosollyal párosulva érdeklődést jelez, gyakran udvarlási gesztusként használják. Ha összehúzott szemöldök, redős homlok, lefelé biggyesztett ajak egészíti ki az oldalpillantást, gyanakvó, ellenséges vagy kritikus magatartást jelez.

Összefoglalás

A szemtől szembe történő találkozások eredményét nagy mértékben befolyásolhatja az a körülmény, hogy az egyén testének melyik részére irányítjuk tekintetünket. Ha egy főnök meg akarja dorgálni lusta alkalmazottját, vajon melyik nézésmódhoz kell folyamodnia? A társasági pillantás alkalmazása esetén a beosztott nem sokat törődne a feddő szavakkal, bármily dörgedelmesen, fenyegetően hangzanának is, a társasági nézésmód kihúzná a fullánkot a szidalomból, a bizalmas pillantás pedig megfélemlítené vagy zavarba hozná az alkalmazottat. Egyedül a hivatalos nézésmód a helyénvaló; ennek van a legerőteljesebb hatása.

Amit a férfiak „sokat ígérő”, mély pillantásnak neveznek, valójában nem más, mint az oldalpillantás és a bizalmas nézés ötvözete.

Ha egy férfi vagy nő közönyt akar színlelni, kerülje a bizalmas nézésmódot, inkább társasági pillantással éljen. A hivatalosan pillantgató udvarlót vagy szíve hölgyét óhatatlanul hidegnek, barátságtalannak minősítik. Ám nem mellékes körülmény az sem, hogy ha valaki bizalmas pillantásokkal illet egy kiszemelt szexpartnert, ezzel idő előtt elárulja szándékát. A nők szakavatottan fogadnak és vetnek másokra pillantást, de a férfiak sajnos nem. Intim pillantásuk nagyon is feltűnő, ám ha őket illetik ilyesmivel, többnyire észre sem veszik, a hölgyek nem csekély csalódására.

„Szemzár”-gesztus

Úgy hiszem, hogy üzletfeleink közül azok a legborzasztóbb emberek, akik beszéd közben a szemlehunyás gesztusát alkalmazzák. Ez az öntudatlan gesztus az egyén próbálkozása, hogy kirekessze a másik felet saját látómezejéből, mert megunta, közönyös lett iránta vagy magasabb rendűnek tartja magát. Egy beszélgetés során rendesen percenként 6-8 pillantásra csukódik le a szemhéj, a „szemzár”-gesztus esetében azonban egy másodpercig vagy még tovább lehunyva marad, mialatt az illető átmenetileg töröl bennünket a tudatából. A végső kirekesztés: csukva tartani a szemet és elaludni, ez azonban négyszemközt ritkán fordul elő.

112. ábra: Mindenkit kirekeszt a látómezejéből

A szemlehunyás gesztusához a fej hátravetése járul, így a gesztus használójának lehetősége van arra, hogy alaposan szemügyre vegyen, közismert szóval „végigmérjen” bennünket. Ha a beszélgetés során a „szemzár”-gesztust észleljük, akkor közeledésünk negatív reakciót váltott ki, és az eredményes kapcsolat kialakításához új taktikára van szükségünk (112. ábra).

A tekintet irányítása

Érdemes megvitatni, miként irányítsuk az egyén tekintetét, amikor könyveket, térképeket, grafikonokat mutatunk be neki. Vizsgálati eredmények szerint az egyén agyába továbbított információból 87 százalék a szemen, 9 százalék a fülön, és 4 százalék a többi érzékszerven keresztül érkezik. Ha azonban az illet a segédeszközt nézi, miközben mi beszélünk, és a közlésünk nincs azzal közvetlen kapcsolatban, akkor a mondanivalónknak csak 9 százalékát fogadja be. Amennyiben a közlés kapcsolatban van a segédeszközzel, akkor is csak 25-30 százalékát fogadja be a szavainknak, ha közben az eszközt nézi. Hogy maximálisan irányítani tudjuk a tekintetét, tegyünk egy tollat vagy mutatópálcát a segédeszközre, s mondjuk el szóban is, hogy mi látható (113. ábra). Ezután emeljük fel a tollat és tartsuk kettőnk szeme között

113 - 114. ábra: A tollát használja a tekintet irányításához

(114. ábra). Ennek delejes hatására felemeli a fejét, úgyhogy most már a szemünkbe néz, látja és hallja, amit mondunk, s ily módon maximálisan magába szívja a mondandónkat. Ügyeljünk, hogy beszéd közben a másik tenyerünk látható legyen.