Huhogás
A csimpánzok ZIHÁLÓ HUHOGÁSÁT kétféle jellegzetes arckifejezés kísérheti. A ziháló huhogás egy sorozat húúú hangból áll, melyeket hallható belélegzések kötnek össze egymással; a hangerő fokozatosan növekszik, és uaaa hangokkal végződik, melyeket szintén ziháló belélegzések kapcsolnak össze. Az (a) ábra a húúú, a (b) ábra az uaaa hangot kísérő arckifejezést mutatja be. A ziháló huhogás különböző tartalmú lehet, legtöbbször akkor hallható, ha a csimpánz táplálékot fedez fel, ha egy másik csapathoz csatlakozik, vagy ha a társaival átkel az egyik völgyből a másikba. A ziháló huhogással egyben kapcsolatot is tartanak szétszórtan levő egyedek vagy csoportok között; előfordul, hogy a fákon békésen táplálkozó csimpánzok is ezt a hangot hallatják, amelyre egy valamivel távolabb tanyázó csoport is reagálhat. Éjszaka, különösen holdvilágnál, gyakran fordul elő, hogy a kellő hallótávolságon belül pihenő csoportok huhognak egymásnak.
Vigyorgás
TELJES NYÍLT VIGYOR (a felső és alsó fogsor
első fogai kilátszanak, az állkapocs nyitott) általában rémült vagy
nagyon izgatott csimpánzon figyelhető meg: támadás alatt és után,
olyankor, ha egy magas rangú hím alárendelt csimpánz közelében
rendez mutatványokat, vagy ha a csimpánzcsapat nagy halom banánra
talál stb. Ha a csimpánz nem olyan rémült vagy izgatott, a felső
ajka kissé elernyed és eltakarja a felső fogakat – ez az
úgynevezett ALSÓ NYÍLT VIGYOR. A teljes és alsó nyílt vigyorgás
gyors időközökben felválthatja egymást. Csaknem minden esetben
hangos VISÍTÁS kíséri.
TELJES ZÁRT VIGYOR (az elülső fogak alul is, felül is előtűnnek, de
az állkapocs zárt). A nyíltvigyorú csimpánzhoz képest kevésbé rémült vagy
izgatott állat arckifejezése. A teljes zárt vigyorgás váltakozhat
az alsó nyílt vagy az ALSÓ ZÁRT
VIGYORGÁSSAL, mely utóbbinál csak az alsó fogak látszanak ki. A
zárt vigyorgást általában éles VINNYOGÁS kíséri, mely könnyen csap
át visításba vagy szűkülésbe. Előfordulhat, hogy egy alacsony rangú
csimpánz csendben közelít meg egy magasabb rangú csimpánzt zárt
vigyorral ábrázatán. Ha az emberi mosolynak – akár idegesség, akár
társasági szabályok váltják is ki – van megfelelője a csimpánz
arckifejezései között, akkor az kétségtelenül a zárt vigyor.
Ajakbiggyesztés
Ahogy a visítás vagy vinnyogás SZŰKÜLÉSSÉ alakul – azaz úú hangok sorozatává, melyeket különböző hangmagasságban gyors egymásutánban ismétel meg a csimpánz –, arcán megjelenik a VÍZSZINTES IRÁNYÚ AJAKBIGGYESZTÉS, ahogyan a képen látható. Egy fiatal csimpánz a megtámadását követően fokozatosan abbahagyja a visítást, a vinnyogást, és szűkölni kezd. A szűkölés azonban nemcsak a visítást és vinnyogást követheti. A halk, egy szótagú húú szűkölés az érintkezés hangja anya és kölyke között. Ezt a hangot hallatja a csimpánz, ha feljebbvalójától táplálékot kér, ha társát kurkászásra akarja rávenni, vagy ha bármilyen csalódás érte. Ezt a halk húú szűkölést AJAKBIGGYESZTÉS kíséri, amikor is mindkét ajak összeszorítva előrefittyed. Ha csalódottságában nem kap segítséget, e hang mind erősebben ismétlődik egészen addig, amíg a megszokott szűköléssé nem válik, és ekkor az ajkak egyre jobban szétválnak. Az AJAKBIGGYESZTÉS majdnem teljesen azonos az (a) ábrán feltüntetett arckifejezéssel.
Egyéb kifejezések és hangok
A csimpánz többféle mondanivalót fejez ki
HORKANTÁSSAL; ezek a horkantások lehetnek magasak vagy mélyek.
Horkantás közben az arckifejezés alig változik, noha az ajkak és az
állkapocs kissé szétválhat. Horkantanak evés (ÉLELEM-HORKANTÁS)
vagy kurkászás közben is, és horkantások szolgálnak érintkezési
nyelvként egy békésen heverő csoport tagjai között is.
A hallható belélegzéssel kísért gyors felhorkanások ZIHÁLÓ
HORKANTÁS néven ismeretesek. Az alacsony rangú csimpánz többnyire
ziháló horkantásokat hallat, ha magasabb rangú csimpánzt üdvözöl,
vagy annak fenyegetése és támadása után. Ziháló horkantások közben
az állkapocs gyakran kissé szétnyílik, a fogakat általában takarják
az ajkak. Ha a magas rangú csimpánz a találkozás közben agresszívan
viselkedik, az alacsonyabb rangú ziháló horkantásai gyorsan
vinnyogásba vagy visításba csapnak át, majd vigyorogni
kezd.
Hangos UGATÁSRA akkor kerül sor, ha a csoport izgalomba jön,
miközben egyesek huhognak, a többiek ugatnak. A nagyon hangos,
úgynevezett EVÉSI UGATÁS gyakran olyankor hallható, amikor a
csimpánzok kedvelt táplálékuk forrásához érkeznek, vagy a falatozás
első, elmerült perceiben. Minden egyes ugatásnál az állkapocs kissé
szétnyílik, és ilyenkor többnyire előtűnnek az alsó fogsor elülső
fogai.
Amikor a csimpánz kissé megfenyegeti társát (vagy más fajú állatot,
beleértve az embert is) HALK UGATÁST hallat. Ez a hang nagyon
hasonlít egy halk köhintéshez, az állkapocs enyhén szétnyílik, de
az ajkak továbbra is takarják a fogakat.
Ha erősebben fenyegetőzik, gyakran hallat hangos uaa UGATÁST, az arckifejezés ilyenkor nagyon
hasonlít a (b) ábrán
láthatóhoz.
A csimpánzok uraaa kiáltása az afrikai
dzsungel hangjai közül számomra az egyik legijesztőbb hang. Hosszan
elnyújtott tiszta hang ez, meglehetősen éles és magas, és akkor
hallható, ha a csimpánzok valami szokatlan dologgal vagy némileg
nyugtalanító jelenséggel találják szemben magukat az erdőben. Ezzel
a kiáltással jelezték egymásnak közeledésemet az első időkben,
miután kezdeti rémületüket már leküzdötték. Akkor is ezt a hangot
hallatják, ha bölénycsordára vagy kimúlt csimpánzra bukkannak.
Arckifejezésük itt is nagyon hasonlít a (b) ábrán láthatóhoz. Hasonló helyzetekben egyes
csimpánzok hosszú, hangos visítást hallatnak. A hangos ZIHÁLÁS, ami
a nevetéshez is hasonlít kissé, de annak horkantó jellege nélkül,
hallható némelykor, ha a csimpánzok elmélyülten kurkásznak
egymáson. Vannak olyan hímek, amelyek párzás közben hangos PÁRZÁSI
ZIHÁLÁST hallatnak. A zihálást nem kíséri élesen megkülönböztethető
arckifejezés.
2. Étrend
Az emberhez hasonlóan, a csimpánz is mindenevő, táplálékát növények, rovarok és húsfélék szolgáltatják.
Növényi táplálékok
A Gombe-patak mentén élő csimpánzok növényi táplálékai között több mint kilencven fa- és növényfajtát azonosítottunk. Több mint ötven féle GYÜMÖLCSÖT, harmincnál is több LEVELET és LEVÉLRÜGYET fogyasztanak. Ezenfelül még VIRÁGOT, MAGOKAT, FAKÉRGET és SZÁRBELET is esznek. Néha lenyalják a GYANTÁT a fákról, vagy ELSZÁRADT FAROSTOT rágcsálnak.
Rovarok
Az év során a következő rovarféléket
fogyasztják nagy mennyiségben:
3 HANGYA-faj (Oecophylla, Anomma,
Crematogaster).
2 TERMESZHANGYA-faj (Macrotermes,
Psendocanthotermes).
1 eddig még nem
azonosított lepke HERNYÓJA.
A csimpánzok ezenfelül sokféle LÁRVÁT is esznek, így különféle
bogarak, darazsak, gubacsdarazsak stb. lárváit. MÉHLÁRVÁT és MÉZET
akkor esznek, amikor kifosztják a méhkasokat.
Madártojás és madárfiókák
A csimpánzok alkalmilag különféle madarak fészkéből visznek el tojást vagy madárfiókákat.
Húsfélék
A Gombe-patak menti csimpánzok kiváló vadászok; a mintegy negyven főből álló csapat húszféle állatot is el tud ejteni egy év alatt. A leggyakoribb zsákmány a fiatal ERDEI ANTILOP (Tragelaphus scriptus; 1. rajz), az ECSETFÜLŰ DISZNÓ (Potamochoerus porcus; 2. rajz),
PÁVIÁNOK (Papio anubis; 3. rajz), valamint a fiatal és felnőtt VÖRÖS KACSKAKEZŰ MAJOM (Colobus badius; 4. rajz). Néha a csimpánzoknak sikerül elejteniök egy-egy KORMOS CERKÓFMAJMOT (Cercopithecus ascanius) vagy FEHÉRFARKÚ CERKÓFMAJMOT (Cercopithecus mitis).
Ásványok
A csimpánzok időnként sótartalmú (nátrium-klorid) földet esznek kis mennyiségben.
3. Fegyver- és eszközhasználat
A csimpánz a környezetében található tárgyakat minden más állatnál nagyobb mértékben használja eszközként. A rajzok a következőket ábrázolják:
1. Fegyverként használt bot.
2. Célzott dobás.
3. A kutatás eredményének ellenőrzése – a csimpánz megszagolja a bot végét, miután egy kiszáradt fa odvába dugta. Ha rovarlárvát fedez fel rajta, a fát felhasítja, és elfogyasztja a lárvát. (Ilyenfajta próbát akkor is szokott végezni, ha szokatlan tárgyat, például döglött óriáskígyót vizsgál meg.)
4. A szafárihangyák elfogyasztásához használt bot. E hangyák csípése igen nagy fájdalmat okoz. A csimpánz úgy próbálja megakadályozni, hogy a hangyák a testére másszanak, hogy a botot föld alatti fészkükbe dugja. Botot használ az olyan hangyák elfogyasztásához is, amelyek faágak köré épített, futball-labda méretű fészkekben élnek.
5. A termeszhangyák „halászására” használt fűszálak.
6. Eszközkészítés: a szárról letépi a leveleket, hogy a termeszhangya halászásához megfelelő eszközt készítsen. Ezenkívül széles fűszálakat is felhasznál úgy, hogy szélei leszakításával alakítja alkalmas eszközzé.
7. Leveleket használ „szivacsként” olyan esővíz felszívására, amelyet szájával nem tud elérni. A levelek nedvszívó képességét előzetes rágással fokozza. A maroknyi levél átformálása a primitív eszközkészítés újabb példája.
8. A levélszivacs használata azzal a céllal, hogy páviánkoponyából a maradék agyvelőt kitörölje vele.
9. Levél felhasználása a csimpánz hátsó felén levő vérző seb felszárítására. Néha, ha a csimpánznak hasmenése van, a leveleket toalettpapírként használja, de a sarat, ragacsos táplálékot stb. szintén így törli le magáról.
Az eddig említett tárgyakon kívül, melyeket a Gombe-pataknál élő csimpánzok eszközként használtak, megfigyeltük, hogy erős botokat „emelőként” alkalmaznak, melyek segítségével kitágítják a föld alatti méhkas nyílását, sőt gyakran a megfigyelési területen elhelyezett banánládákat is megpróbálják felfeszíteni velük. Az egyik csimpánz gallyat használt fogpiszkálónak, egy másik pedig szalmaszállal piszkálta az orrát.
4. Néhány mérföldkő a csimpánzok fejlődésében
Egyes csimpánzok, éppúgy mint az emberek – gyorsabban fejlődnek a többieknél, azonkívül a csimpánzanya viselkedése is maradandó hatást gyakorol az állat fizikai és közösségi fejlődésére. Ugyanez érvényes az emberi anyák magatartására is. Az anya például elősegítheti vagy akadályozhatja gyermeke első lépéseit, türelmesen vagy ingerülten fogadhatja a kicsinyének a többiekhez fűződő első kapcsolatait. Az itt feltüntetett életkor azt a legkorábbi időpontot (2. hónapon a csecsemő 4-8 hetes kora értendő, hasonlóképpen a 3. év a 24-36 hónapos életkort) jelöli, amikor különféle fizikai és közösségi tulajdonságok megmutatkoznak az általunk megfigyelt bármelyik csimpánzkölyöknél.
Hüvelykujját szopja – 2 hónap.
Az anya időnként kissé megcsiklandozza – 2 hónap.
Rábámul egy tárgyra, feléje nyúl – 2 hónap.
Rúgkapál, hogy elhúzódjék anyjától – 2 hónap.
Anyjába kapaszkodva felegyenesedik – 2 hónap.
Löki és előrehúzza magát anyja testén – 3 hónap.
Tárgyak felé nyúl és megragadja őket (koordinált mozgás) – 3 hónap.
Első fog megjelenése – 3 hónap.
Anyja gyakran és hosszabb ideig játszik vele – 3 hónap.
A csecsemő játékos képet vág és nevet, ha csiklandozzák – 3 hónap.
Szilárd táplálékot rág meg és lenyeli – 4 hónap.
Játék közben anyja keze felé nyúl, hogy játsszék vele – 5 hónap.
Anyja hátán kezd lovagolni – 5 hónap.
Megteszi az első lépéseket – 5 hónap.
Anya-csecsemő-kapcsolat megszakad – 5 hónap.
Felmászik facsemetére vagy ágra – 5 hónap.
Elragadják anyjától (a testvér korábban, már a 4. hónapban elviheti) – 5 hónap.
Megcsókol egy másik csimpánzt – 5 hónap.
Ügyetlenül próbál másokon kurkászni – 7 hónap.
Megkísérel fészket rakni – 8 hónap.
Gyenge támadás éri – 8 hónap.
„Rózsaszínű” nőstények hátára kapaszkodik és párzó mozdulatokat végez – 8 hónap.
Nekiszalad és támadóan megüt egy másik csecsemőt – 16 hónap.
Biztonságérzetet nyújt társának (szabályos módon) – 16 hónap.
Felnőtt technikával kurkászik – 18 hónap.
Szabályosan véghezvitt támadó jellegű erőmutatvány és „esőtánc” – 3. év eleje.
Heves támadás másik kölyök ellen – 3. év eleje.
Eszközhasználat helyes módon történő megkísérlése – 3. év eleje.
Elválasztás – 5. év végére.
Kezdi elveszíteni tejfogait – 6. év.
Rövid időszakokra anyja nélkül kezd közlekedni – 6. év.
Pubertáskorba ér – 8-9. év körül.
Első ellés – 11-12. év körül.
A hím társadalmilag felnőttnek számít – 15. év körül.
5. Milyen módon válhat az emberiség hasznára a gombei csimpánzok tanulmányozása?
1. A csimpánz a legközelebbi élő rokonunk: a legutóbbi kutatások arra utalnak, hogy az ember és a csimpánz a régmúlt időkben közös őssel rendelkezett. A biokémikusok igazolták, hogy a csimpánz bizonyos tekintetben közelebb áll az emberhez, mint a gorillához. A csimpánzagy idegösszeköttetései különösen feltűnő hasonlóságot mutatnak az emberi agyéval. A Gombénál végzett megfigyelések meglepő rokon vonásokat tártak fel az ember és a csimpánz viselkedése között, különösen a nem szavakkal történő közlésrendszer terén. A csimpánz viselkedésének teljes megértése ily módon nagymértékben hozzásegíthet az emberi viselkedés megértéséhez.
2. Az emberi agresszió megértéséhez a csimpánzagresszióról végzett megfigyeléseink is hozzájárulhatnak.
3. Az anyai gondoskodás különféle formáira és az abnormális kölykök viselkedésére irányuló megfigyeléseink máris sok gyermekpszichológus és pszichiáter érdeklődését keltették fel. Miért tartanak fenn felnőttkorukban egyes csimpánzok szorosabb családi kapcsolatot, mint mások? Elképzelhető, hogy a válasz nagy jelentőségű lesz az emberi családi problémák megértése terén is.
4. Az emberek kamaszkora nehéz időszak, de a csimpánzoké sem könnyű. Ha többet sikerül megtudnunk a csimpánzoknál végbemenő pszichológiai és fiziológiai változásokról, talán sikerül megértenünk és segítenünk a magunk tizenéveseit.
5. Az emberek elmebetegsége mérhetetlenül sok szenvedést okoz, és növekvő tendenciát mutat. Például a depresszió megelőzésén és gyógyításán dolgozó tudósok hasonló tüneteket próbálnak előidézni a csimpánzoknál, és így kísérleti alanyként használják őket. Az ilyen tudósnak azonban, mielőtt egy adott kezelés sikerét vagy kudarcát teljes mértékben le tudná mérni, ismernie kell a „normális” csimpánzok viselkedését. Amellett tisztában kell lennie azzal, milyen körülményeket kell biztosítani a fogságban élő csimpánz számára, hogy normális viselkedést tanúsíthasson. Reméljük, hogy a Gombénál végzett munkánk hozzá fogja segíteni a tudósokat a tájékozódáshoz.
6. Hamburg professzor, velünk együttműködve, egy szabadon levő nagy csimpánztelepet létesít Stanfordban. Kezdetben a gombei kutatóprogram egyes részleteit fogjuk tovább folytatni és kidolgozni; ezek az agresszióval, a kamaszkor problémáival és az anyai magatartással kapcsolatosak. Hamburg professzor végül emberi elmebetegségekkel fog foglalkozni. Ez a Gombénál végzett munkákat közelebb hozza majd végső célomhoz: ahhoz, hogy a csimpánzviselkedésről szerzett ismereteinket az emberiség szolgálatába állítsuk.
7. A gombei kutatómunka számos tudományág, az ökológia, az etológia, az antropológia, a pszichológia, a pszichiátria fiatal művelőit buzdította az egymással való együttműködésre. A Dar es Salaam-i, a cambridge-i, a stanfordi és az amszterdami egyetemek hallgatóinak és tanárainak részvétele a további tapasztalatcsere lehetőségeit fogja nyújtani. Az ilyen széles körű együttműködés kétségkívül új kutatási területeket nyit meg az emberi magatartás számos kérdésében.
8. A vadon élő csimpánzok viselkedésének és táplálkozásának alapos ismerete nagy jelentőségű lesz a fogságban tartott tenyészállományok sikeres fenntartása terén. Az ilyen telepek létrehozása döntő fontosságú, ha meg akarjuk állítani a vadon élő majomállomány állandó csökkenését, amit a tudományos intézetek igényei idéznek elő.
9. Földünk állatvilágának megőrzése egy másik égető probléma. Hogy megfelelő módon védelmezhessük az állatokat, tisztában kell lennünk szükségleteikkel. A Gombénál végzett környezettani és viselkedéstani megfigyelések bőséges tájékoztatást nyújtanak, melyek értékesek lesznek minden olyan park és rezervátum vezetői számára, ahol csimpánzok élnek.
10. A Gombe Nemzeti Parkban megfigyelőterületet szeretnénk létrehozni turisták számára. A tanzániai kormány és elnöke, Julius Nyerere, valamint a tanzániai Nemzeti Park előzékenysége következtében a világ minden részéből érkező látogatóknak abban a páratlan élményben lesz majd részük, hogy boldog, szabadságban élő csimpánzokat láthatnak.
JEGYZETEK
1 A majmok e jellegzetes szertartása – amely barátkozó és nem szexuális jellegű – vakargató, keresgélő, simogató mozdulatokból áll. Az ezt az aktust jelölő „grooming” angol kifejezés szó szerinti magyar fordítása (a. m. bőrápolás) igen keveset árul el a szertartás sajátos jellegéről; a látványbeli hasonlóságon alapuló „bolházás” kifejezés pedig, melyet jobb híján szintén használnak, teljes mértékben félrevezető. E könyvben megpróbálkozunk a „grooming”-hoz jelentésben és hangzásban hasonló tájszavunk, a „kurkászás” (a. m. „turkálás”, „kotorászás”, „keresgélés”) meghonosításával. – A szerk.
2 H. W. Nissen: A field study of the Chimpanzee. Comp. Psychol. Monogr. 1931, 8, 1-22. 1.
3 Terepjáró személyautó – A szerk.
4 A. m. asszony (szuahéli) – A szerk.
5 H. F. Krusztov: Az emberszabású majmok szerszámkészítő képességének kialakulása és határai. Az Antropológiai és Etnológiai Tudományok XII. Nemzetközi Kongresszusa. Moszkva, 1964.
6 A. R. Gardner és B. T. Gardner; In: Science, 165, 664-672. 1.