^{599} Bergeron a Harvard Orvosi Egyetem aneszteziológus tanársegédje és többek között a Bioinformatics Computing (Bioinformatikai számítástechnika), Biotech Industry: A Global, Economic, and Financing Overview (Biotech ipar: globális, gazdasági és pénzügyi áttekintés), és The Wireless Web and Healthcare (A vezeték nélküli web és a gyógyítás) című művek szerzője.

^{600} A Long Now Foundation dolgozik egy lehetséges megoldáson: a Rosetta Disken, melynek célja egy hatalmas, többnyelvű szövegarchívum létrehozása, a távoli jövőben máskülönben elvesző információ megőrzése érdekében. Egyedi adattárolási technológiát terveznek használni: kéthüvelykes nikkellemezeket, amelyeken 350 000 oldal fér el, és amelyek becsült élettartama 2000–10 000 év. Lásd: http://rosettaproject.org/disk/concept/.

^{601} John A. Parmentola, „Paradigm Shifting Capabilities for Army Transformation” („A hadsereg paradigmaváltó szintű átalakítása”), meghívott előadás, SPIE European Symposium on Optics/Photonics in Security and Defence, 2004. október 25–28.,; elektronikusan elérhető: Bridge 34.3 (2004. ősz).

^{602} Fred Bayles, „High-tech Project Aims to Make Super-soldiers” („High-tech projekt szuperkatonák létrehozására”), USA Today, 2003. május 23., http://www.usatoday.com/news/nation/2003-05-22-nanotech-usat_x.htm; lásd az Institute for Soldier Nanotechnologies honlapját: http://web.mit.edu/isn; Sarah Putnam, „Researchers Tout Opportunities in Nanotech” („A kutatók üdvözlik a nanotechnológia lehetőségeit”), MIT News Office, 2002. október 9., http://web.mit.edu/newsoffice/2002/cdc-nanotech -1009.html.

^{603} Ron Schafer, „Robotics to Play Major Role in Future Warfighting” („A robotikának fontos szerepe lesz a jövő hadviselésében”); Dr. Russell Richards, „Unmanned Systems: A Big Player for Future Forces?” („Ember nélküli rendszerek: a jövő haderőinek főszereplői?”), Unmanned Effects Workshop at the Applied Physics Laboratory, John Hopkins Egyetem, Baltimore, 2003. július 29–augusztus 1.

^{604}  John Rhea, „NASA Robot in Form of Snake Planned to Penetrate Inaccessible Areas” („A NASA kígyórobotja hozzáférhetetlen helyekre is bejuthat”), Military and Aerospace Electronics, 2000.

^{605} Lakshmi Sandhana, „The Drone Armies Are Coming” („Jönnek a drónhadseregek”), Wired News, 2002. augusztus 30., http://www.wired.com/news/technology/0,1282,54728,00.html. Lásd még Mario Gerla, Kaixin Xu és Allen Moshfegh, „Minuteman: Forward Projection of Unmanned Agents Using the Airborne Internet” („Minuteman: a vezeték nélküli internetet használó, ember nélküli ágensek előrevetítése”), IEEE Aerospace Conference 2002, Big Sky, Montana, 2002. március: http://nrlweb.cs.ucla.edu/publication/show/309.

^{606} James Kennedy és Russell C. Eberhart, Yuhui Shi-vel: Swarm Intelligence (Rajintelligencia), (San Francisco: Morgan Kaufmann, 2001), http://www.swarmintelligence.org/SIBook/SI.php.

^{607} Will Knight, „Military Robots to Get Swarm Intelligence” („Katonai robotok rajintelligenciával”), 2003. április 25., http://www.newscientist.com/article/dn3661-military-robots-to-get-swarm-intelligence.html.

^{608} Uo.

^{609} S. R. White et al., „Autonomic Healing of Polymer Composites” („Polimer kompozitok öngyógyítása”), Nature 409 (2001. február 15.): 794–97. o., http://www.autonomic.uiuc.edu/files/NaturePaper.pdf; Kristin Leutwyler, „Self-Healing Plastics” („Öngyógyító műanyagok”), ScientificAmerican.com, 2001. február 15., http://www.scientificamerican.com/article.cfm?id=self-healing-plastics.

^{610} Sue Baker, „Predator Missile Launch Test Totally Successful” („Teljesen sikeres a Predator kilövési tesztje”), Strategic Affairs, 2001. április 1., http://www.fas.org/irp/program/collect/docs/man-ipc-predator-010228.htm.

^{611} Lásd OpenCourseWare kurzuslista, http://ocw.mit.edu/.

^{612} Brigitte Bouissou-t idézi az MIT OpenCourseWare, további idézetek oldala: http://ocw.mit.edu/ és Eric Bender, „Teach Locally, Educate Globally” („Lokális technika, globális oktatás”), MIT Technology Review, 2004. június, http://www.technologyreview.com/news/402781/teach-locally-educate-globally/.

^{613} A Kurzweil Educational Systems (http://www.Kurzweiledu.com) a diszlexiások számára kínálja a Kurzweil3000 olvasórendszert. Bármilyen könyvet fel tud olvasni a felhasználónak, miközben kiemeli az éppen olvasott szövegrészt az oldalról készített nagy felbontású képen. Számos, a felhasználó olvasási képességét javító funkcióval rendelkezik.

^{614} Idézi Natasha Vita-More, „Arterati on Ideas” („Arterati az ideákról”), http://www.angelfire.com/biz4/otherhalf/vinge02.txt.

^{615} Christine Boese, „The Screen-Age: Our Brains in our Laptops” („A képernyőkorszak: az agyunk a laptopunkban van”), CNN.com, 2004. augusztus 2.

^{616} Thomas Hobbes, Leviatán (1651).

^{617} Seth Lloyd és Y. Jack Ng, „Black Hole Computers” („Fekete lyuk számítógépek”), Scientific American, 2004. november.

^{618} Alan M. MacRobert, „The Allen Telescope Array: SETI’s Next Big Step” („Az Allen-teleszkóptömb: a SETI következő nagy lépése”), Sky & Telescope, 2004. április, http://www.skyandtelescope.com/resources/seti/3304581.html.

^{619} Uo.

^{620} Uo.

^{621} C. H. Townes, „At What Wavelength Should We Search for Signals from Extraterrestrial Intelligence?” („Milyen hullámhosszon keressük a földön kívüli intelligencia jeleit?”), Proceedings of the National Academy of Sciences USA 80 (1983): 1147–51. o. S. A. Kingsley in The Search for Extraterrestrial Intelligence in the Optical Spectrum, (A földön kívüli intelligencia keresése az optikai spektrumban), 2. kötet, S. A. Kingsley és G. A. Lemarchand, szerk. (1996) Proc. WPIE 2704: 102–16. 67. o.

^{622} N. S. Kardashev, „Transmission of Information by Extraterrestrial Civilizations” („Földön kívüli civilizációk információsugárzása”), Soviet Astronomy 8.2 (1964): 217–20. o. Összefoglalja Guillermo A. Lemarchand, „Detectability of Extraterrestrial Technological Activities” („A földön kívüli technológiai tevékenység érzékelhetősége”), SETIQuest 1:1, 3–13. o, http://www.coseti.org/lemarch.htm.

^{623} Frank Drake és Dava Sobel, Is Anyone Out There? (Van valaki odaát?), (New York: Dell, 1994); Carl Sagan és Frank Drake, „The Search for Extraterrestrial Intelligence” („A földön kívüli intelligencia keresése”), Scientific American (1975. május): 80–89. o. Egy Drake-egyenlet-kalkulátor megtalálható a http://www.activemind.com/Mysterious/Topics/SETI/drake_equation.html címen.

^{624} A Drake-egyenlet számos leírása szerint fL a bolygó életének az a hányada, ami alatt a rádióadás történik, pedig ezt helyesen a világegyetem élete azon hányadaként kellene értelmezni, mivel nem igazán érdekel minket, hogy a bolygó mennyi ideig létezett, csak az, hogy meddig tartott a rádióadás.

^{625} Seth Shostak becslése szerint „ tízezer és egymillió között lehet a galaxisban a rádióadók száma”. Marcus Chown, „ET First Contact ‘Within 20 Years’” („Az első földön kívüli kapcsolat »20 éven belül« létrejön”), New Scientist 183.2457 (2004. július 24.). Online elérhető: http://www.newscientist.com/article/dn6189-et-first-contact-within-20-years.html.

^{626} T. L. Wilson, „The Search for Extraterrestrial Intelligence” („A földön kívüli intelligencia keresése”), Nature, 2001. február 22.

^{627} A legújabb becslések tíz- és tizenötmilliárd év közé teszik. 2002-ben a Hubble űrteleszkóp adatai alapján tett becslés tizenhárom- és tizennégymilliárd év között volt. A Case Western Reserve Egyetem munkatársa, Lawrence Krauss és a Dartmouth Egyetem munkatársa, Brian Chaboyer által közölt tanulmány a csillagok evolúciójára alkalmazta a legújabb felfedezéseket, és arra a következtetésre jutott, hogy a világegyetem kora 95 százalékos biztonsággal 11,2 és 20 milliárd év közé tehető. Lawrence Krauss és Brian Chaboyer, „Irion, the Milky Way’s Restless Swarms of Stars” („Irion, a Tejút nyughatatlan csillagraja”), Science 299 (2003. január 3.): 60–62. o. A NASA legújabb kutatásai 13,7 milliárd plusz-mínusz 200 millió évre csökkentették a világegyetem becsült korát. http://map.gsfc.nasa.gov/news/.

^{628}  Idézi Eric M. Jones, „‘Where Is Everybody?’: An Account of Fermi’s Question” („»Hol van mindenki?«: Beszámoló Fermi kérdéséről”), Los Alamos National Laboratories, 1985. március, http://www.osti.gov/accomplishments/documents/fullText/ACC0055.pdf.

^{629} Először vegyük a „tökéletes” hideg laptop (amiről a harmadik fejezetben írtam) becsült 10⁴² számítás per másodperc számítási kapacitását. A Naprendszer tömegét nagyjából azonosnak tekinthetjük a Nap tömegével, ami 2×10³⁰ kilogramm. Ennek a tömegnek az egy százalékának az egy huszad része 10²⁷ kilogramm. Kilogrammonként 10⁴² számítás per másodperccel számolva 10²⁷ kilogramm számítási kapacitása 10⁶⁹ számítás per másodperc. Ha a tökéletes hideg laptop számítási kapacitását 10⁵⁰ számítás per másodpercre becsüljük, az eredmény 10⁷⁷ számítás per másodperc.

^{630} Anders Sandberg, „The Physics of Information Processing Superobjects: Daily Life Among the Jupiter Brains” („Az információfeldolgozó szuperobjektumok fizikája: mindennapi élet a Jupiter-agyak között”), Journal of Evolution and Technology 5 (1999. december 22.), http://www.jetpress.org/volume5/Brains2.pdf.

^{631} Freeman John Dyson, „Search for Artificial Stellar Sources of Infrared Radiation” („Mesterséges égi infravörös források keresése”), Science 131 (1960. június 3.): 1667–68. o.

^{632} Idézi Sandberg, „Physics of Information Processing Superobjects” („Az információfeldolgozó szuperobjektumok fizikája”).

^{633} 1994-ben 195,5 milliárd félvezető chipet gyártottak, 2004-ben 433,5 milliárdot. Jim Feldhan, a Semico Research Corporation elnöke, http://www.semico.com.

^{634} Robert Freitas a robotszondák, különösen az önreplikáló robotszondák egyik fő támogatója volt. Lásd Robert A. Freitas Jr., „Interstellar Probes: A New Approach to SETI” („Csillagközi szondák: a SETI új megközelítése”), J. British Interplanet. Soc. 33 (1980. március): 95–100. o., http://www.rfreitas.com/Astro/InterstellarProbesJBIS1980.htm; Robert A. Freitas Jr., „A Self-Reproducing Interstellar Probe” („Önreplikáló csillagközi szonda”), J. British Interplanet. Soc. 33 (1980. július): 251–64. o., http://www.rfreitas.com/Astro/ReproJBISJuly1980.htm; Francisco Valdes és Robert A. Freitas Jr., „Comparison of Reproducing and Nonreproducing Starprobe Strategies for Galactic Exploration” („A szaporodó és nem szaporodó csillagszondák stratégiájának összehasonlítása a galaxis meghódítása szempontjából”), J. British Interplanet. Soc. 33 (1980. november): 402–8. o., http://www.rfreitas.com/Astro/ComparisonReproNov1980.htm; Robert A. Freitas Jr., „Debunking the Myths of Interstellar Probes” („A csillagközi szondák mítoszainak szertefoszlatása”), AstroSearch 1 (1983. július–augusztus): 8–9. o., http://www.rfreitas.com/Astro/ProbeMyths1983.htm; Robert A. Freitas Jr., „The Case for Interstellar Probes” („Érvek a csillagközi szondák mellett”), J. British Interplanet. Soc. 36 (1983. november): 490–95. o., http://www.rfreitas.com/Astro/TheCaseForInterstellarProbes1983.htm.

^{635} M. Stenner et al., „The Speed of Information in a ‘Fast-Light’ Optical Medium” („Az információ sebessége »gyors fény« optikai közegben”), Nature 425 (2003. október 16.): 695–98. o. Lásd még Raymond Y. Chiao et al., „Superluminal and Parelectric Effects in Rubidium Vapor and Ammonia Gas” („Szuperlumináris és paraelektromos hatások rubídiumgőzben és ammóniagázban”), Quantum and Semiclassical Optics 7 (1995): 279. o.

^{636} I. Marcikic et al., „Long-Distance Teleportation of Qubits at Telecommunication Wavelengths” („Qubitek nagy távolságra történő teleportálása telekommunikációs hullámhosszokon”), Nature 421 (2003. január): 509–13. o.; John Roach, „Physicists Teleport Quantum Bits over Long Distance” („Fizikusok nagy távolságra teleportáltak kvantumbiteket”), National Geographic News, 2003. január 29.; Herb Brody, „Quantum Cryptography” („Kvantumrejtjelezés”) in „10 Emerging Technologies That Will Change the World” („Tíz fejlődő technológia, ami meg fogja változtatni a világot”), MIT Technology Review, 2003. február; N. Gisin et al., „Quantum Correlations with Moving Observers” („Kvantumkorrelációk mozgó megfigyelőkkel”), Quantum Optics (2003. december): 51. o.; Quantum Cryptography kiállítás, ITU Telecom World 2003, Genf, 2003. október 1.; Sora Song, „The Quantum Leaper” („A kvantumugró”), Time, 2004. március 15.; Mark Buchanan, „Light’s Spooky Connections Set New Distance Record” („A fény kísérteties kapcsolatai új távolsági rekordot állítottak fel”), New Scientist, 1997. június 28.

^{637} Charles H. Lineweaver és Tamara M. Davis, „Misconceptions About the Big Bang” („Tévképzetek az ősrobbanásról”), Scientific American, 2005. március.

^{638} A. Einstein és N. Rosen, „The Particle Problem in the General Theory of Relativity” („A részecskék problémája az általános relativitáselméletben”), Physical Review 48 (1935): 73. o.

^{639} J. A. Wheeler, „Geons” („Geonok”), Physical Review 97 (1955): 511–36. o.

^{640} M. S. Morris, K. S. Thorne és U. Yurtsever, „Wormholes, Time Machines, and the Weak Energy Condition” („Féregjáratok, időgépek és a gyenge energiafeltétel”), Physical Review Letters 61.13 (1988. szeptember 26.): 1446–49. o.; M. S. Morris és K. S. Thorne, „Wormholes in Spacetime and Their Use for Interstellar Travel: A Tool for Teaching General Relativity” („Féregjáratok a téridőben és felhasználásuk a csillagközi utazáshoz: eszköz az általános relativitás tanításához”), American Journal of Physics 56.5 (1988): 395–412. o.

^{641} M. Visser, „Wormholes, Baby Universes, and Causality” („Féregjáratok, bébi univerzumok és kauzalitás”), Physical Review D 41.4 (1999. február 15.): 1116–24. o.

^{642} Sandberg, „Physics of Information Processing Superobjects” („Az információfeldolgozó szuperobjektumok fizikája”).

^{643} David Hochberg és Thomas W. Kephart, „Wormhole Cosmology and the Horizon Problem” („A féregjárat-kozmológia és a horizont-probléma”), Physical Review Letters 70 (1993): 2665–68. o., http://arxiv.org/abs/gr-qc/9211006; D. Hochberg és M. Visser, „Geometric Structure of the Generic Static Transversable Wormhole Throat” („Az általános statikus átjárható féregjárattorok geometriai struktúrája”), Physical Review D 56 (1997): 4745. o.

^{644} J. K. Webb et al., „Further Evidence for Cosmological Evolution of the Fine Structure Constant” („További bizonyítékok a finomszerkezeti állandó kozmológiai evolúciójára”), Physical Review Letters 87.9 (2001. augusztus 27.): 091301.; „When Constants Are Not Constant” („Amikor az állandók nem állandók”), Physics in Action (2001. október), http://arxiv.org/abs/astro-ph/0012539.

^{645} Joao Magueijo, John D. Barrow és Haavard Bunes Sandvik, „Is It e or Is It c? Experimental Tests of Varying Alpha” („e vagy c? A változó alfa kísérleti ellenőrzése”), Physical Letters B 549 (2002): 284–89. o.

^{646} John Smart, „Answering the Fermi Paradox: Exploring the Mechanisms of Universal Transcension” („Válasz a Fermi-paradoxonra: az univerzális transzcenzió mechanizmusainak feltárása”), http://accelerating.org/articles/answeringfermiparadox.html. Lásd még http://singuIaritywatch.com és Smart életrajzát ugyanott.

^{647} James N. Gardner, Biocosm: The New Scientific Theory of Evolution: Intelligent Life Is the Architect of the Universe (Biokozmosz: az evolúció új tudományos elmélete: az intelligens élet a világegyetem építésze), (Maui: Inner Ocean, 2003).

^{648} Lee Smolin in „Smolin vs. Susskind: The Anthropic Principle” („Smolin vitája Susskinddel: az antropikus elv”), Edge 145, http://www.edge.org/3rd_culture/smolin_susskind04/smolin_susskind.html; Lee Smolin, „Scientific Alternatives to the Anthropic Principle” („Az antropikus elv tudományos alternatívái”), http://arxiv.org/abs/hep-th/0407213.

^{649} Kurzweil, Age of Spiritual Machines (A spirituális gépek kora), 258–60. o.

^{650} Gardner, Biocosm (Biokozmosz).

^{651}  S. W. Hawking, „Particle Creation by Black Holes” („Részecsketeremtő fekete lyukak”), Communications in Mathematical Physics 43 (1975): 199–220. o.

^{652} Az eredeti fogadás megtalálható: http://www.theory.caltech.edu/people/preskill/info_bet.html. Lásd még Peter Rodgers, „Hawking Loses Black Hole Bet” („Hawking elveszette a feketelyuk-fogadást”), Physics World, 2004. augusztus, http://physicsworld.com/cws/article/news/2004/jul/22/hawking-loses-black-hole-bet.

^{653} Ezekhez a becslésekhez Lloyd fogta az anyag megfigyelt sűrűségét – ami körülbelül egy hidrogénatom köbméterenként –, és kiszámította a világegyetem összenergiáját. Ezt a számot elosztotta a Planck-állandóval, és körülbelül 10⁹⁰ számítás per másodpercet kapott. Seth Lloyd, „Ultimate Physical Limits to Computation” („A számítás végső fizikai korlátai”), Nature 406.6799 (2000. augusztus 31.): 1047–54. o. A 3. elektronikus változat dátuma 2000. február 14., elérhető http://arxiv.org/abs/quant-ph/9908043 (2000. augusztus 31.).

^{654} Jacob D. Bekenstein, „Information in the Holographic Universe: Theoretical Results about Black Holes Suggest That the Universe Could Be Like a Gigantic Hologram” („Információ a holografikus világegyetemben: a fekete lyukakra vonatkozó elméleti eredmények arra utalnak, hogy a világegyetem talán olyan, mint egy gigantikus hologram”), Scientific American 289.2 (2003. augusztus): 58–65. o., http://www.scientificamerican.com/article.cfm?id=information-in-the-hologr-2003-08.

^{655} In Jay W. Richards et al., Are We Spiritual Machines? Ray Kurzweil vs. the Critics of Strong A.I. (Spirituális gépek vagyunk? Ray Kurzweil az erős M. I. kritikusai ellen) (Seattle: Discovery Institute, 2002), Bevezetés, http://www.KurzweilAI.net/meme/frame.html?main=/articles/art0502.html.

^{656} Ray Kurzweil és Terry Grossman, M.D., Fantastic Voyage: Live Long Enough to Live Forever (Fantasztikus utazás: élj olyan sokáig, hogy örökké élj!) (New York: Rodale Books, 2004).

^{657} Uo.

^{658} Uo.

^{659} Max More és Ray Kurzweil, „Max More and Ray Kurzweil on the Singularity” („Max More és Ray Kurzweil a szingularitásról”), 2002. február 26., http://www.KurzweilAI.net/articles/art0408.html.

^{660} Uo.

^{661} Uo.

^{662} Arthur Miller, After the Fall (Bűnbeesés után) (New York: Viking, 1964).

^{663} Egy, az Oxford Philosophical Society előtt 1959-ben felolvasott, majd „Minds, Machines and Gödel” („Elmék, gépek és Gödel”) címen kiadott tanulmányból. Philosophy 36 (1961): 112–27. o. Legelső utánnyomása megjelent in: Kenneth Sayre és Frederick Crosson, szerk., The Modeling of Mind (Az elme modellezése), (Notre Dame: University of Notre Dame Press, 1963), 255–71. o.

^{664} Martine Rothblatt, „Biocyberethics: Should We Stop a Company from Unplugging an Intelligent Computer?” („Biokibernetika: meg kell-e akadályoznunk, hogy egy cég kikapcsoljon egy intelligens számítógépet?”), 2003. szeptember 28., http://www.KurzweilAI.net/meme/frame.html?main=/articles/art0594.html (benne linkekkel a webes közvetítésre és a leiratára).

^{665} Jaron Lanier, „One Half of a Manifesto” („Egy kiáltvány fele”), Edge, http://www.edge.org/3rd_culture/lanier/lanier_index.html; lásd még Jaron Lanier, „One-Half of a Manifesto”, Wired News, 2000. december, http://www.wired.com/wired/archive/8.12/lanier.html.

^{666} Uo.

^{667} Norbert Wiener, Cybernetics: or, Control and Communication in the Animal and the Machine (Kibernetika: avagy kontroll és kommunikáció az állatokban és a gépekben) (Cambridge.: MIT Press, 1948).

^{668} „How Do You Persist When Your Molecules Don’t?” („Hogy maradunk meg, amikor a molekuláink elpusztulnak?”), Science and Consciousness Review 1.1 (2004. június), http://www.sci-con.org/articles/20040601.html.

^{669} David J. Chalmers, „Facing Up to the Problem of Consciousness” („Szembenézés a tudatosság problémájával”), Journal of Consciousness Studies 2.3 (1995): 200–219. o., http://consc.net/papers/facing.html.

^{670} Huston Smith, The Sacred Unconscious (A szent tudatalatti), videokazetta (The Wisdom Foundation, 2001), megvásárolható: http://www.fonsvitae.com/sacredhuston.html.

^{671}  Jerry A. Fodor, RePresentations: Philosophical Essays on the Foundations of Cognitive Science (RePrezentációk: filozófiai írások a kognitív tudomány alapjairól), (Cambridge: MIT Press, 1981).

^{672} Bill McKibben, „How Much Is Enough? The Environmental Movement as a Pivot Point in Human History” („Mennyi az elég? A környezetvédő mozgalom mint az emberi történelem sarokpontja”), Harvard Seminar on Environmental Values, 2000. október 18.

^{673} Az 1960-as években az amerikai kormány elvégzett egy kísérletet, amely során megkértek három akkor végzett fizikushallgatót, hogy csak nyilvánosan elérhető információk alapján építsenek egy nukleáris fegyvert. A három hallgató három év alatt megépített egyet (http://www.pimall.com/nais/nl/n.nukes.html). Az atombomba építéséhez szükséges információk mind fellelhetők az interneten, és egy állami laboratórium könyv formájában is kiadta őket. 2002-ben a brit Védelmi Minisztérium átadta a bombaépítéshez szükséges tervrajzokat és pontos utasításokat a Nemzeti Levéltárnak, ahonnan azóta eltávolították azokat (http://news.bbc.co.uk/1/hi/uk/1932702.stm). A fenti linkek nem tartalmaznak atomfegyverek építéséhez szükséges terveket és utasításokat.

^{674} „The John Stossel Special: You Can’t Say That!” („John Stossel különlegességei: Ezt nem mondhatja!”), ABC News, 2000. március 23.

^{675} Az interneten rengeteg információ található bombák, fegyverek és robbanóanyagok készítéséről, köztük katonai kézikönyvek is. Az információk egy része téves, de az eltávolításukra irányuló erőfeszítések ellenére továbbra is elérhetők felhasználható ismeretek is ezekben a témákban. A Kongresszus 1997 júniusában elfogadott egy kiegészítést a Védelmi Minisztérium egyik költségvetési felhatalmazási törvényéhez (a Feinstein-kiegészítést, SP 419), ami megtiltotta a bombaépítéshez szükséges információk terjesztését. Lásd Anne Marie Helmenstine, „How to Build a Bomb” („Hogyan építsünk bombát”), 2003. február 10., http://chemistry.about.com/library/weekly/aa021003a.htm. A mérgező ipari vegyi anyagokról rengeteg információ található az interneten és a könyvtárakban, mint ahogy a baktériumok és vírusok tenyésztéséről, a számítógépes vírusok írásáról, számítógépek és hálózatok feltöréséről is. Nem közlök pontos példákat ezekről az információkról, mivel azzal destruktív egyéneket és csoportokat segíthetnék. Tudom, hogy az információk puszta létének a közlése is magában hordozza ezt a veszélyt, de úgy érzem, a problémáról való nyílt beszéd előnyei túlsúlyban vannak a lehetséges káros következményekhez képest. Emellett az ilyen jellegű információ hozzáférhetőségét széles körben tárgyalta a média és a sajtó.

^{676} Ray Kurzweil, The Age of Intelligent Machines (Az intelligens gépek kora), (Cambridge: MIT Press, 1990).

^{677} Ken Alibek, Biohazard (Biohazard), (New York: Random House, 1999).

^{678} Ray Kurzweil, The Age of Spiritual Machines (A spirituális gépek kora), (New York: Viking, 1999).

^{679} Bill Joy, „Why the Future Doesn’t Need Us” („Miért nincs szüksége ránk a jövőnek”), Wired, 2000. április, http://www.wired.com/wired/archive/8.04/joy.html.

^{680} A gén-splicingról (génátszabásról) szóló kézikönyvek (például A. J. Harwood, szerk. Basic DNA and RNA Protocols (Alapvető DNS- és RNS-protokollok), [Totowa: Humana Press, 1996] és a gén-splicinghoz szükséges reagensek és felszerelések bárhol beszerezhetők. Ha Nyugaton korlátoznák is ezeknek az anyagoknak a forgalmazását, számos orosz vállalat ki tudná szolgálni az igényeket.

^{681} A „Sötét tél” szimuláció részletes összefoglalását lásd: „DARK WINTER: A Bioterrorism Exercise June 2001” („SÖTÉT TÉL: bioterrorista támadási gyakorlat, 2001. június”): http://www.biohazardnews.net/scen_smallpox.shtml. Rövid összefoglalás: http://www.homelandsecurity.org/.

^{682} Richard Preston, „The Specter of a New and Deadlier Smallpox” („Egy új és halálosabb himlő kísértete”), New York Times, 2002. október 14., elérhető: http://www.ph.ucla.edu/epi/bioter/specterdeadliersmallpox.html.

^{683} Alfred W. Crosby, America’s Forgotten Pandemic: The Influenza of 1918 (Amerika elfeledett járványa: az 1918-as influenza), (New York: Cambridge University Press, 2003).

^{684} „Power from Blood Could Lead to ‘Human Batteries’” („Vérsejtekből nyert energia »emberi akkumulátorokhoz« vezethet”), Sydney Morning Herald, 2003. augusztus 4., http://www.smh.com.au/articles/2003/08/03/1059849278131.html. Lásd ötödik fejezet, {463} jegyzet. Lásd még S. C. Barton, J. Gallaway és P. Atanassov, „Enzymatic Biofuel Cells for Implantable and Microscale Devices” („Enzimatikus bioüzemanyag-cellák beültethető és mikroeszközökhöz”), Chemical Reviews 104.10 (2004. október): 4867–86. o.

^{685} J. M. Hunt számításai szerint 1,55×10¹⁹ kilogramm (10²² gramm) szén található szerves vegyületek alakjában. Ez alapján, azt feltételezve, hogy az összes „szerves szént” a biomassza tartalmazza (a biomassza fogalma nincs pontosan meghatározva, tehát konzervatívan tág értelemben használjuk), a következőképpen számíthatjuk ki a szénatomok hozzávetőleges számát:

A szén átlagos atomsúlya: (az izotópok miatt módosítva) = 12,011 gramm.

Szén a biomasszában = 1,55×10²² gramm / 12,011 gramm = 1,3×10²¹ mol.

1,3×10²¹ × 6,02 × 10²³ (Avogadro-szám) = 7,8 × 10⁴⁴ szénatom.

J. M. Hunt, Petroleum Geochemistry and Geology (Kőolaj-geokémia és -geológia), (San Francisco: W. H. Freeman, 1979).

^{686} Robert A. Freitas Jr., „The Gray Goo Problem” („A szürke massza probléma”), 2001. március 20., http://www.kurzweilai.net/the-gray-goo-problem.

^{687} „Gray Goo Is a Small Issue” („A szürke kis probléma”), összefoglaló, Center for Responsible Nanotechnology, 2003. december 14., http://crnano.org/BD-Goo.htm; Chris Phoenix és Mike Treder, „Safe Utilization of Advanced Nanotechnology” („A fejlett nanotechnológia biztonságos alkalmazása”) Center for Responsible Nanotechnology, 2003. január, http://crnano.org/safe.htm; K. Eric Drexler, Engines of Creation (A teremtés motorjai), 11. fejezet, „Engines of Destruction” („A pusztítás motorjai”), (New York: Anchor Books, 1986), 171–90. o., http://www.foresight.org/EOC/EOC_Chaptec11.html; Robert A. Freitas Jr. és Ralph C. Merkle, Kinematic Self-Replicating Machines (Kinematikus önreplikáló gépek), 5.11. szakasz, „Replicators and Public Safety” („Replikátorok és közbiztonság”), (Georgetown: Landes Bioscience, 2004), 196–99. o., http://www.MolecularAssembler.com/KSRM/5.11.htm. és section 6.3.1. szakasz, „Molecular Assemblers Are Too Dangerous” („A molekuláris összeszerelők túl veszélyesek”), 204–6. o., http://www.MolecularAssembler.com/KSRM/6.3.1.htm; Foresight Intézet, „Molecular Nanotechnology Guidelines: Draft Version 3.7” („Irányelvek a molekuláris nanotechnológiához: Vázlat, 3.7 változat”), 2000. június 4., http://www.foresight.org/guidelines/.

^{688} Robert A. Freitas Jr., „Gray Goo Problem” („A szürke massza probléma”) és „Some Limits to Global Ecophagy by Biovorous Nanoreplicators, with Public Policy Recommendations” („A biológiai anyaggal táplálkozó nanoreplikátorok globális ökofágiájának bizonyos korlátai, intézkedési javaslatokkal”), Zyvex előzetes kiadás, 2000. április, 8.4. szakasz, „Malicious Ecophagy” („Rosszindulatú ökofágia”), és 6.0. szakasz, „Ecophagic Thermal Pollution Limits (ETPL)” („Az ökofág hőszennyezés korlátai”), http://www.foresight.org/NanoRev/Ecophagy.html.

^{689} Nick D. Bostrom, „Existential Risks: Analyzing Human Extinction Scenarios and Related Hazards” („Egzisztenciális kockázatok: az emberi kihalás forgatókönyveinek és a kapcsolódó veszélyeknek az elemzése”), 2001. május 29., http://www.kurzweilai.net/existential-risks-analyzing-human-extinction-scenarios-and-related-hazards.

^{690} Robert Kennedy, 13 Days (13 nap), (London: Macmillan, 1968), 110. o.

^{691} H. Putnam, „The Place of Facts in a World of Values” („A tények helye az értékek világában”), in D. Huff és O. Prewitt, szerk., The Nature of the Physical Universe (A fizikai világegyetem természete), (New York: John Wiley, 1979), 114. o.

^{692} Graham Allison, Nuclear Terrorism (Nukleáris terrorizmus), (New York: Times Books, 2004).

^{693} Martin I. Meltzer, „Multiple Contact Dates and SARS Incubation Periods” („Többszörös kontaktus dátumok és a SARS lappangási ideje”), Emerging Infectious Diseases 10.2 (2004. február), http://www.cdc.gov/ncidod/EID/vol10no2/03-0426-G1.htm.

^{694} Robert A. Freitas Jr., „Microbivores: Artificial Mechanical Phagocytes Using Digest and Discharge Protocol” („Mikrobivorok: emésztő- és ürítőprotokollt alkalmazó mesterséges mechanikus fagociták”), Zyvex előzetes megjelenés, 2001. március, http://www.rfreitas.com/Nano/Microbivores.htm, és „Microbivores: Artificial Mechanical Phagocytes” („Mikrobivorok: mesterséges mechanikus fagociták”), Foresight Update no. 44, 2001. március 31., 11–13. o., http://www.imm.org/Reports/Rep025.html.

^{695} Max More, „The Proactionary Principle” („A proaktív elv”), 2004. május, http://www.maxmore.com/proactionary.htm és http://www.extropy.org/proactionaryprinciple.htm. More a következőképpen foglalja össze a proaktív elvet:

1. Az ember azon szabadsága, hogy technológiai fejlesztést végezzen, az emberiség számára értékes dolog. Ezért a bizonyítás terhe azokra hárul, akik korlátozó intézkedéseket szorgalmaznak. Minden javasolt intézkedést alaposan meg kell vizsgálni.

2. A kockázatokat a tudományos ismeretek fényében értékeljük, ne a közfelfogás szerint, és számítsunk a szokásos egyoldalú érvelésre.

3. A hipotetikus kockázatokkal szemben részesítsük előnyben az emberi egészségre és a környezetre leselkedő ismert és bizonyított veszélyek enyhítését.

4. A technológiai kockázatokat ugyanúgy kezeljük, mint a természetieket; kerüljük a természeti kockázatok alulbecsülését és az emberi-technológiai kockázatok felnagyítását. Részletesen ismertessük a technológiai fejlődés előnyös hatásait.

5. Mérlegeljük a technológia elvetésével együtt járó elvesztett lehetőségeket, és vegyük számításba a lehetséges pótlásával együtt járó költségeket és kockázatokat, alaposan megfontolva a széles körben érvényesülő és a hosszú távú hatásokat.

6. Korlátozó intézkedéseket csak akkor fontoljunk meg, ha a tevékenység potenciális hatásának a valószínűsége és a súlyossága is jelentős. Ezekben az esetekben, ha a tevékenység előnyökkel is jár, a nemkívánatos hatásokhoz való alkalmazkodás kivitelezhetőségének fényében mérlegeljük a hatásokat. Ha a technológiai fejlődést korlátozó intézkedés jogosnak tűnik, gondoskodjunk róla, hogy az intézkedések mértéke arányos a valószínűsíthető hatásokkal.

7. Amikor választunk a technológiai újítást korlátozó intézkedések között, a következőképpen állítsuk sorrendbe a döntési kritériumokat: biztosítsunk prioritást az emberi és egyéb intelligens életnek a más fajok számára jelentette veszélyekkel szemben; az emberi egészséget fenyegető nem halálos veszélyeknek a környezetre korlátozódó veszélyekkel szemben (ésszerű határok között); a közvetlen veszélyeknek a távoliakkal szemben; azt az intézkedést válasszuk, amely várhatólag a biztosabb veszélyeknek biztosít prioritást a kevésbé biztosabbakkal szemben, illetve a visszafordíthatatlan vagy maradandó hatásoknak az átmeneti hatásokkal szemben.

^{696} Martin Rees, Our Final Hour: A Scientist’s Warning: How Terror, Error, and Environmental Disaster Threaten Humankind’s Future in This Century – on Earth and Beyond (Az utolsó óránk: egy tudós figyelemfelhívó gondolatai az emberiség jövőjét ebben a században fenyegető terrorra, hibákra és környezeti katasztrófákra vonatkozóan – a Földön és azon túl), (New York: Basic Books, 2003).

^{697} Scott Shane, Dismantling Utopia: How Information Ended the Soviet Union (Utópia lerombolása: hogyan végzett az információ a Szovjetunióval), (Chicago: Ivan R. Dee, 1994); lásd még James A. Dorn ismertetőjét: www.cato.org/pubs/journal/cj16n2/cj16n2-7.pdf.

^{698} Lásd George DeWan, „Diary of a Colonial Housewife” („Egy gyarmati háziasszony naplója”), Newsday, 2005, mint beszámolót az emberi élet nehézségéről kétszáz évvel ezelőtt.

^{699} Jim Oeppen és James W. Vaupel, „Broken Limits to Life Expectancy” („A várható élettartam határainak áttörése”), Science 296.5570 (2002. május 10.): 1029–31. o.

^{700} Steve Bowman és Helit Barel, Weapons of Mass Destruction: The Terrorist Threat (Tömegpusztító fegyverek: a terrorista fenyegetés), Congressional Research Service Report for Congress, 1999. december 8., http://www.cnie.org/nle/crsreports/international/inter-75.pdf.

^{701} Eliezer S. Yudkowsky, „Creating Friendly AI 1.0, The Analysis and Design of Benevolent Goal Architectures” („A barátságos MI 1.0-s változatának létrehozása, a jóindulatú célarchitektúrák elemzése és tervezése), 2001, The Singularity Institute, http://www.singinst.org/CFAI/; Eliezer S. Yudkowsky, „What Is Friendly AI?” („Mi a barátságos MI?”), 2001. május 3., http://www.kurzweilai.net/eliezer-s-yudkowsky.

^{702} Ted Kaczynski, „The Unabomber’s Manifesto” („Unabomber kiáltványa”), 2001. május 14., http://www.kurzweilai.net/the-unabomber-s-manifesto.

^{703} Bill McKibben, Enough: Staying Human in an Engineered Age (Elég: embernek maradni a gépesített korban), (New York: Times Books, 2003).

^{704} Kaczynski, „The Unabomber’s Manifesto” („Unabomber kiáltványa”).

^{705} Foresight Intézet IMM, „Foresight Guidelines on Molecular Nanotechnology” („A Foresight molekuláris nanotechnológiai irányelvei”), 1999. február 21., http://www.foresight.org/guidelines/current.html; Christine Peterson, „Molecular Manufacturing: Societal Implications of Advanced Nanotechnology” („Molekuláris gyártás: a fejlett nanotechnológia társadalmi hatásai”), 2003. április 9., http://www.kurzweilai.net/molecular-manufacturing-societal-implications-of-advanced-nanotechnology; Chris Phoenix és Mike Treder, „Safe Utilization of Advanced Nanotechnology” („A fejlett nanotechnológia biztonságos alkalmazása”), 2003. január 28., http://www.kurzweilai.net/safe-utilization-of-advanced-nanotechnology; Robert A. Freitas Jr., „The Gray Goo Problem” („A szürke massza probléma”), KurzweilAI.net, 2002. március 20., http://www.kurzweilai.net/the-gray-goo-problem.

^{706} Robert A. Freitas Jr., magánlevelezés Ray Kurzweillel, 2005. január. Freitas részletesen leírja a javaslatát in Robert A. Freitas Jr., „Some Limits to Global Ecophagy by Biovorous Nanoreplicators, with Public Policy Recommendations” („A biológiai anyaggal táplálkozó nanoreplikátorok globális ökofágiájának bizonyos korlátai, intézkedési javaslatokkal”).

^{707} Ralph C. Merkle, „Self Replicating Systems and Low Cost Manufacturing” („Önreplikáló rendszerek és alacsony költségű gyártás), 1994, http://www.zyvex.com/nanotech/selfRepNATO.html.

^{708} Neil King Jr. és Ted Bridis, „FBI System Covertly Searches E-mail” („Az FBI rendszere titokban átfésüli az e-maileket”), Wall Street Journal Online (2000. július 10.), http://online.wsj.com/article/SB963264584706292829.html.

^{709} Patrick Moore, „The Battle for Biotech Progress – GM Crops Are Good for the Environment and Human Welfare” („Harc a biotech haladásáért – a GM-növények előnyösek a környezet és az emberi jólét szempontjából”), Greenspirit (2004. február), http://www.greenspirit.com/logbook.cfm?msid=62.

^{710} „GMOs: Are There Any Risks?” („GMO-k: léteznek kockázatok?”), European Commission (2001. október 9.), http://ec.europa.eu/research/biosociety/pdf/gmo_press_release.pdf.

^{711} Rory Carroll, „Zambians Starve As Food Aid Lies Rejected” („A zambiaiak éheznek, miközben visszautasítják az élelmiszersegélyeket”), Guardian (2002. október 17.), http://www.guardian.co.uk/gmdebate/Story/0,2763,813220,00.html.

^{712} Larry Thompson, „Human Gene Therapy: Harsh Lessons, High Hopes” („Emberi génterápia: kemény leckék, nagy remények”), FDA Consumer Magazine (2000. szeptember–október).

^{713} Bill Joy, „Why the Future Doesn’t Need Us” („Miért nincs szüksége ránk a jövőnek?”).

^{714} A Foresight irányelvei (Foresight Intézet, 4.0-s változat, 2004. október, http://www.foresight.org/guidelines/current.html) szándékaik szerint kitérnek a nanotechnológia lehetséges pozitív és negatív következményeire is. Tájékoztatásul kívánnak szolgálni a polgárok, a vállalatok és a kormányok számára, és konkrét irányelveket kívánnak adni a nanotechnológiai alapú molekuláris gyártás felelősségteljes kifejlesztéséhez. A Foresight irányelveit eredetileg az Institute Workshop on Molecular Nanotechnology Research Policy Guidelines alakította ki, az intézet és az Institute for Molecular Manufacturing (IMM) támogatásával, 1999. február 19–21. között. A résztvevők között volt James Bennett, Greg Burch, K. Eric Drexler, Neil Jacobstein, Tanya Jones, Ralph Merkle, Mark Miller, Ed Niehaus, Pat Parker, Christine Peterson, Glenn Reynolds és Philippe Van Nedervelde. Az irányelveket azóta többször frissítették.

^{715} Martine Rothblatt, a United Therapeutics igazgatója azt javasolta, hogy moratórium helyett olyan szabályozást alkossanak, amely szerint egy új Nemzetközi Xenotranszplantációs Hatóság felügyelné és hagyná jóvá a kórokozóktól mentes, genetikailag módosított sertéseket, mint a xenograftok elfogadható forrását. Rothblatt megoldása segít kiszorítani szakadár sebészeket azzal, hogy minden egyes csatlakozó, a szabályozást a határain belül betartató országnak azt ígéri, hogy ingyen részesül xenograftokból a szervátültetésre szoruló polgárai számára. Lásd Martine Rothblatt, „Your Life or Mine: Using Geoethics to Resolve the Conflict Between Public and Private Interests” („A te életed vagy az enyém: a geoetika felhasználása a köz- és a magánérdek közötti konfliktus megoldására”), in Xenotransplantation (Xenotranszplantáció), (Burlington: Ashgate, 2004). Nyilatkozat: A United Therapeutics igazgatótanácsának a tagja vagyok.

^{716} Lásd Singularity Institute, http://www.singinst.org. Lásd még a {701} jegyzetet fentebb. Yudkowsky azért hozta létre Singularity Institute for Artificial Intelligence (SIAI)-t, hogy kifejlessze a „barátságos MI-t”, és „jóindulatot eredményező kognitív tartalmat, terveket és kognitív architektúrákat hozzon létre”, mielőtt lehetségessé válik az embert közelítő vagy az embert felülmúló MI. A SIAI kialakította a SIAI irányelveit a barátságos MI-ről: „Friendly AI” („Barátságos MI”), http://www.singinst.org/friendly/. Ben Goertzel és az Artificial General Intelligence Research Institute szintén megvizsgálta a barátságos MI kifejlesztésével kapcsolatos problémákat; jelenleg a Novamente MI-motor kifejlesztésére koncentrál, ami tanulási algoritmusok és architektúrák összessége. Peter Voss, az Adaptive A.I., Inc. alapítója szintén részt vett a barátságos MI-ről szóló vitákban: http://adaptiveai.com/.

^{717} Integrated Fuel Cell Technologies. Nyilatkozat: A szerző az IFCT egyik első befektetője és tanácsadója.

^{718} New York Times, 2003. szeptember 23., vezércikk.

^{719} Az Egyesült Államok Képviselőháza tudományos bizottsága meghallgatást tartott 2003. április 9-én „a nanotechnológia és a H. R. 766, a 2002-es nanotechnológiai kutatási és fejlesztési törvény társadalmi hatásairól”. Lásd „Full Science Committee Hearing on the Societal Implications of Nanotechnology” („Teljes tudományos bizottsági meghallgatás a nanotechnológia társadalmi hatásairól”), http://www.house.gov/, és „Hearing Transcript” („A meghallgatás átirata”), http://commdocs.house.gov/committees/science/hsy86340.000/hsy86340_0f.htm. Ray Kurzweil beszámolóját lásd http://www.kurzweilai.net/testimony-of-ray-kurzweil-on-the-societal-implications-of-nanotechnology. Lásd még Amara D. Angelica, „Congressional Hearing Addresses Public Concerns About Nanotech” („A kongresszusi meghallgatás a közvélemény nanotechnológiával kapcsolatos aggodalmaival foglalkozik”), 2003. április 14., http://www.kurzweilai.net/congressional-hearing-addresses-public-concerns-about-nanotech.

^{720} Michael Denton, „Organism and Machine” („Organizmus és gép”), in Jay W. Richards et al., Are We Spiritual Machines? Ray Kurzweil vs. the Critics of Strong A.I. (Spirituális gépek vagyunk? Ray Kurzweil és az erős MI kritikusai), (Seattle: Discovery Institute Press, 2002), http://www.kurzweilai.net/are-we-spiritual-machines-ray-kurzweil-critics-strong-ai.

^{721} Jaron Lanier, „One Half of a Manifesto” („Egy kiáltvány fele”), Edge (2000. szeptember 25.), http://www.edge.org/documents/archive/edge74.html.

^{722} Uo.

^{723} Az ötödik és hatodik fejezetekben találhatunk példákat arra, hogy a szűken értelmezett MI mélyen beágyazódott a modern infrastruktúrába.

^{724} Lanier, „One Half of a Manifesto” („Egy kiáltvány fele”).

^{725} Például a Kurzweil Voice, amit eredetileg a Kurzweil Applied Intelligence fejlesztett ki.

^{726} Alan G. Ganek, „The Dawning of the Autonomic Computing Era” („Az autonóm számítástechnika korának hajnala”), IBM Systems Journal (2003. március), http://www.cs.unm.edu/~darnold/classes/cs591-f12/papers/Ganek03Dawning.pdf.

^{727} Arthur H. Watson és Thomas J. McCabe, „Structured Testing: A Testing Methodology Using the Cyclomatic Complexity Metric” („Strukturált tesztelés: egy tesztelési módszertan a ciklomatikus komplexitásmérés felhasználásával”), NIST-különkiadvány, 500–35. o., Computer Systems Laboratory, National Institute of Standards and Technology, 1996.

^{728} Mark A. Richards és Gary A. Shaw, „Chips, Architectures and Algorithms: Reflections on the Exponential Growth of Digital Signal Processing Capability” („Chipek, architektúrák és algoritmusok: elmélkedések a digitális jelfeldolgozás kapacitásának exponenciális növekedéséről”), IEEE Signal Processing, 2004. december.

^{729}  Jon Bentley, „Programming Pearls” („Programozási gyöngyszemek”), Communications of the ACM 27.11 (November 1984): 1087–92. o.

^{730} C. Eldering, M. L. Sylla és J. A. Eisenach, „Is There a Moore’s Law for Bandwidth” („A sávszélességnek van Moore törvénye?”), IEEE Communications (1999. október): 117–21. o.

^{731} J. W. Cooley és J. W. Tukey, „An Algorithm for the Machine Computation of Complex Fourier Series” („Komplex Fourier-sorok gépi kiszámításának algoritmusa”), Mathematics of Computation 19 (1965. április): 297–301. o.

^{732} Körülbelül 100 milliárd neuron van, egyenként körülbelül 1000 „kiágazó” kapcsolattal, tehát körülbelül 100 billió (10¹⁴) kapcsolat létezik. Minden kapcsolat esetében legalább 70 bit kell a kapcsolat két végén lévő két neuron azonosítójának tárolásához. Ez hozzávetőlegesen 10¹⁶ bit. Még a tömörítetlen genom is körülbelül 6 milliárd bit (kb. 10¹⁰), az arány tehát legalább 10⁶:1. Lásd negyedik fejezet.

^{733} Robert A. Freitas Jr., Nanomedicine (Nanogyógyászat,. I. kötet, Basic Capabilities (Alapvető képességek), 6.3.4.2. szakasz, „Biological Chemomechanical Power Conversion” („Biológiai kemomechanikus energiaátalakítás”), (Georgetown.: Landes Bioscience, 1999), 147–48. o., http://www.nanomedicine.com/NMI/6.3.4.2.htm#p4; lásd az illusztrációt a http://www.nanomedicine.com/NMI/Figures/6.2.jpg címen.

^{734} Richard Dawkins, „Why Don’t Animals Have Wheels?” („Miért nincs az állatoknak kerekük?”), Sunday Times, 1996. november 24.

^{735} Thomas Ray, „Kurzweil’s Turing Fallacy” („Kurzweil Turing-téveszméje”), in Richards et al., Are We Spiritual Machines? (Spirituális gépek vagyunk?).

^{736} Uo.

^{737} Anthony J. Bell, „Levels and Loops: The Future of Artificial Intelligence and Neuroscience” („Szintek és hurkok: a mesterséges intelligencia és az idegtudomány jövője”), Philosophical Transactions of the Royal Society of London B 354 (1999): 2013–20. o., http://www.cnl.salk.edu/~tony/ptrsl.pdf.

^{738} Uo.

^{739} David Dewey, „Introduction to the Mandelbrot Set” („Bevezetés a Mandelbrot-halmazba”), http://www.ddewey.net/mandelbrot.

^{740}  Christof Kochot idézi John Horgan, The End of Science (A tudomány vége), (Reading: Addison-Wesley, 1996).

^{741} Roger Penrose, Shadows of the Mind: A Search for the Missing Science of Consciousness (Az elme árnyékai: a hiányzó tudattudomány keresése), (New York: Oxford University Press, 1996); Stuart Hameroff és Roger Penrose, „Orchestrated Objective Reduction of Quantum Coherence in Brain Microtubules: The ‘Orch OR’ Model for Consciousness” („A kvantumkoherencia összehangolt objektív redukciója agyi mikrotubulusokban: a tudat »Orch OR« modellje”), Mathematics and Computer Simulation 40 (1996): 453–80. o., http://www.quantumconsciousness.org/penrose-hameroff/orchor.html.

^{742} Sander Olson, „Interview with Seth Lloyd” („Interjú Seth Lloyddal”), 2002. november 17.

^{743} Bell, „Levels and Loops” („Szintek és hurkok”).

^{744} Lásd a számítási kapacitás exponenciális növekedésének ábráját a második fejezetben.

^{745} Alfred N. Whitehead és Bertrand Russell, Principia Mathematica, 3 kötet. (Cambridge: Cambridge University Press, 1910, 1912, 1913).

^{746} Gödel nemteljességi tétele először az „Über formal unenscheidbare Sätze der Principia Mathematica und verwandter Systeme I” című cikkében jelent meg, in Monatshefte für Mathematik und Physik 38 (1931): 173–98. o.

^{747} Alan M. Turing, „On Computable Numbers with an Application to the Entscheidungsproblem” („A kiszámítható számoknak az eldönthetőségi problémára való alkalmazhatóságáról”),Proceedings of the London Mathematical Society 42 (1936): 230–65. o. Az eldönthetőségi vagy megállási problémáról van szó („Entscheidungsproblem”) – hogyan határozzuk meg előre, hogy egy algoritmus meg fog-e állni (döntésre jut), vagy végtelen ciklusban tovább folytatódik.

^{748} Church változata megjelent in Alonzo Church, „An Unsolvable Problem of Elementary Number Theory” („Az elemi számelmélet egy megoldhatatlan problémája”), American Journal of Mathematics 58 (1936): 345–63. o.

^{749} A Church–Turing-teszt bizonyos implikációinak szórakoztató bemutatását illetően lásd Douglas R. Hofstadter, Gödel, Escher, Bach: Egybefont gondolatok birodalma. (Budapest, Typotex, 1999).

^{750} A szorgoshód-probléma példa a kiszámíthatatlan függvények nagy kategóriájára, ahogyan azt Radó Tibornál láthatjuk, in: „On Noncomputable Functions” („A kiszámíthatatlan függvényekről”), Bell System Technical Journal 41.3 (1962): 877–84. o.

^{751} Ray, „Kurzweil’s Turing Fallacy” („Kurzweil Turing-téveszméje”).

^{752} Lanier, „One Half of a Manifesto” („Egy kiáltvány fele”).

^{753} Egy ember, aki nem alszik, nincs kómában és kellően fejlett (azaz nem agy nélküli magzat), szükségképpen tudatos.

^{754} John R. Searle, „I Married a Computer” („Hozzámentem egy számítógéphez”), in Richards et al., Are We Spiritual Machines? (Spirituális gépek vagyunk?).

^{755} John R. Searle, The Rediscovery of the Mind (Az elme újrafelfedezése), (Cambridge: MIT Press, 1992).

^{756} Hans Moravec, Letter to the Editor, (Levél a szerkesztőhöz), New York Review of Books, http://www.kurzweilai.net/letter-from-hans-moravec.

^{757} John Searle Ray Kurzweilnek, 1998. december 15.

^{758} Lanier, „One Half of a Manifesto” („Egy kiáltvány fele”).

^{759} David Brooks, „Good News About Poverty” („Jó hír a szegénységről”), New York Times, 2004. november 27. A35. o.

^{760} Hans Moravec, Letter to the Editor, (Levél a szerkesztőhöz), New York Review of Books, http://www.kurzweilai.net/letter-from-hans-moravec.

^{761} Patrick Moore, „The Battle for Biotech Progress – GM Crops Are Good for the Environment and Human Welfare” („Harc a biotech haladásáért – a GM-növények előnyösek a környezet és az emberi jólét szempontjából”), Greenspirit (2004. február), http://www.greenspirit.com/logbook.cfm?msid=62.

^{762} Joel Cutcher-Gershenfeld, magánkommunikáció Ray Kurzweillel, 2005. február.

^{763} William A. Dembski, „Kurzweil’s Impoverished Spirituality” („Kurzweil lebutított spiritualitása”), in Richards et al., Are We Spiritual Machines? (Spirituális gépek vagyunk?).

^{764} Denton, „Organism and Machine” („Organizmus és gép”).

^{765} Ahogyan idézi James Gardner, „Selfish Biocosm” („Önző biokozmosz”), Complexity 5.3 (2000. január–február): 34–45. o.

^{766} Az y = 1/x függvénynél az x = 0 pontban a függvény szó szerint meghatározatlan, viszont megmutatható, hogy ennek környezetében y értéke meghalad minden véges értéket. Az y = 1/xátrendezhető a következőképpen: x = 1/y. Ha tehát y-nak egy nagy, de véges számértéket adunk, akkor x nagyon kicsi lesz, de nem nulla, akármilyen nagy is az y. Így látjuk, hogy az y = 1/x-ben yértéke meghalad minden véges számot, ahogy x = 0 felé közeledünk. Más szóval y-ra tetszőleges véges értéket kaphatunk.

^{767} Az emberi agy funkcionális szimulálásához szükséges 10¹⁶ számítás per másodperc számítási kapacitással (lásd harmadik fejezet) és körülbelül 10¹⁰ (tízmilliárdnál kevesebb) emberi aggyal számolva, 10²⁶ számítás per másodperc szükséges az összes emberi agy szimulálásához. A 10⁹⁰ számítás per másodperc 10⁶⁴-szer ennyi. Ha a konzervatívabb 10¹⁹ számítás per másodperccel számolunk, ami becslésem szerint szükséges az összes neuronkomponens (dendrit, axon és a többi) összes nem-linearitásának a szimulálásához, akkor az arány 10⁶¹. 10⁶⁰ egyenlő billiószor billiószor billiószor billiószor billió.

^{768} Lásd az előző jegyzet becsléseit; a 10⁴² számítás per másodperc ennek a tízbilliárdszorosa (10¹⁶).

^{769} Stephen Jay Gould, „Jove’s Thunderbolts” („Jupiter villámai”), Natural History 103.10 (1994. október): 6–12. o.; 13. fejezet, in Dinosaur in a Haystack: Reflections in Natural History (Dinoszaurusz a szénakazalban: elmélkedések a természet történetéről), (New York: Harmony Books, 1995).