LEIA BEFEJEZTE, PZ-4CO azonban egy hosszú pillanatig még nem szólt egy szót sem. A hercegnő egy másodpercig attól tartott, hogy a protokolldroid lekapcsolt, és ő észre sem vette, de aztán PZ szemében kigyulladt a fény, a mellkasából meredező holorögzítő pedig leállt, és visszahúzódott a testébe.

Közben megszólalt a csengő. Leia az ajtó felé fordult.

– Kezdetnek több mint nagyszerű, Organa tábornok – mondta a droid. – Most pedig talán beszélhetnénk arról, hogy milyen volt a gyerekkora az Alderaan...

– Majd máskor, PZ – szakította félbe Leia. – Ennyi bőven elég egy napra. Amúgy is látogatóm érkezett.

Ematt állt az ajtó túloldalán.

– Őrnagy! Micsoda időzítés – mondta Leia, miközben a droid elcsörömpölt a folyosón. – Épp a Sárga Hold küldetésről meséltem PZ-nek, amire nem sokkal az endori ütközet előtt került sor. Emlékszel még? Ti vittetek Nien Nunbbal a Zastigára, ahol az egész elkezdődött.

– Emlékszem bizony – bólintott Ematt. – Mi juttatta eszedbe, ha szabad kérdeznem? Á... szóval végül beleegyeztél, hogy rögzíted az emlékirataid.

– Legalábbis elkezdem – mondta Leia. – A kötelességtudatról volt szó – az ügyek és az egymás iránti elkötelezettségről, és arról, hogyan hozhatjuk összhangba a kettőt. Sokat tanultam erről, amikor a Birodalom ellen harcoltunk, és most Poe is megtanulja a leckét az Első Rend ellen. Beszéltem is már erről vele, de még csak ahhoz elég idős, hogy meghallgasson, ahhoz nem, hogy hallja is, amit mondok. Mindenesetre nem adom fel, próbálkozom.

– Dameron teljes mértékig elkötelezett – felelte Ematt. – És ő a legjobb pilótánk. Megszerzi, amire szükségünk van.

– Az elkötelezettsége miatt sosem aggódtam. Engem az aggaszt, hogy milyen árat kell fizetnie ezért az elkötelezettségért.

Ematt bólintott. Leia fürkésző tekintettel meredt a férfira.

– Ismerem ezt a nézést – mondta. – Van valami hír a Jakkuról?

– Igen, tábornok – felelte Ematt. – Várunk rád a parancsnokságon.

Leia bólintott, és kilépett a folyosóra. Az ajtó becsukódott mögötte. Abogy elindultak Ematt-tel az irányítóközpont felé, ismerős bizsergésre lett figyelmes valahol az elméje hátsó zugaiban. Az események felgyorsultak, ő pedig ott állt a történések sűrűjében – az akció középpontjában.

És ez még megannyi háborúskodással telt év után is megkönnyebbüléssel töltötte el.