JOHN DAVID

Éppen ágyútöltelék voltam Baja Californiában, amikor újra elkezdtek feltünedezni a foltok. Amikor először megjelentek rajtam, hat évet adtak nekem, ha meg tudom fizetni, vagy tízet, ha bevonulok, és jól viselem magam.

Hát, mit csináljon egy szegény gyerek? Fogja a fekete kártyáját, hagyja, hogy besuvasszák egy Karanténzónába, és próbáljon szerencsét? Vonuljon illegalitásba, és próbálja kicselezni a Szexrendőrséget, amíg nem végez vele a Járvány? Nem, a fenébe is, ez a szegény gyerek azt csinálta, amit nagyjából kétmillió másik szegény gyerek is tett – aláírt életfogytig az Amerikai Idegenlégiónál, más néven az Élőhalottak Hadseregénél, amíg még elég jó állapotban volt ahhoz, hogy elfogadják.

Mostanság elég sok rossz dolgot lehet hallani a Légióról. A fizetés szar. Az étel sem jobb. Vérszomjas gyilkosok gyülekezete vagyunk, túl elcseszettek ahhoz, hogy visszaengedjenek bennünket az Egyesült Államokba, vég nélküli imperialista háborút vívunk az egész Harmadik Világ ellen, és a várható harctéri túlélésünk három év körül van. Csupa szemét alak, drogos, nyálcsorgató szexmániás. Az Univerzum söpredéke.

Persze mindez igaz. De hacsak nem milliomos, vagy nagystílű zsivány az ember, a Légió a legjobb buli, amikor az ember kék kártyáját befeketítik, és közlik vele, hogy beszopta.

A buli az, hogy a legjobbat kapod, amit az orvostudomány ajánlani tud, és ingyen kapod meg. A buli az, hogy a genyókkal azt csinálsz, amit akarsz, ameddig harcparancsot nem sértesz vele. A buli az, hogy az Élőhalottak Hadserege koedukált, pánszexuális, és közülünk már mindenki beszopta. Mindannyian megkaptuk már a fekete kártyánkat, halálra vagyunk ítélve, ezért már akár élvezkedhetünk is egymással, mielőtt beadjuk a kulcsot. A buli az, hogy a Légiónál megvan minden testi szex önként, amit csak elbír az ember, meg az is jócskán, amit nem, elhihetitek!

Ahogy a toborzó szlogen mondja: "Egy rövid, de boldog élet". Mi voltunk az utolsó szabad, bővérű amerikai fiúk és lányok. "Lépj be a seregbe, és baszd körbe a világot", mondja a graffiti, amit a környékbeli falakra firkáltunk.

Jó, azt is, és akkor mi van?

Vegyük csak a Baja California hadjáratot. A legutóbbi felmérés azt mutatta, hogy Kalifornia feketekártyás népességének nagyobb Karanténzónákra lenne szüksége. Catalinát és San Franciscót már kezdték kinőni, de az állami törvényhozás nem járult hozzá egy alkalmas területdarab kijelöléséhez. Tehát az ügyet átpasszolták a Szövetségi Karanténügynökségnek.

A jó öreg Walter T. ránéz a térképre, és látja, hogy a Kaliforniai-félsziget felső végénél akár kétezer SZR-rel is tartani lehetne egy Karanténvonalat. Ez tényleg alkalmas lenne. Csatoljuk Kaliforniához, és megoldjuk a problémát.

Így hát mi bementünk, és végig le a félszigeten, gyerekjáték volt az egész. Még meg sem izzadtunk. Két hét szőnyegbombázás, hogy megpuhítsuk a mexiket, egy nehézpáncélos hadosztály és két harci helikopteres század a támadó ék csúcsán, utánuk meg mi, tizenötezer zombi, hogy véglegesítsük a helyzetet.

Amit operett-háborúnak is nevezhetnénk, mert a közelébe sem ért annak a zűrnek, amibe Kubában kerültünk, vagy annak a venezuelai balhénak, nekem legyen mondva. Mexikó valami olyasmi volt, mintha ötven százalékig beszopták volna. A fegyveres erőiket eltörölték a föld színéről a Chihuahua-hadjáratban, így hát csak egy három hetes pihentető fosztogatás, erőszak, és zabrálás volt az egész.

A mexik? Ha jól meggondoljuk, ők csak nyertek a dolgon. Azok, akik még életben voltak abban az időben, amikor mi elfoglaltuk a félszigetet le egészen La Pazig, választhatták a kitelepítést oda, ami Mexikóból maradt, vagy lehettek Kalifornia állam feketekártyás polgárai, amerikaiak, mint ti és én, tesókáim. Mindegyikük, aki életben maradt, addigra úgyis beszopta már minden hozzáférhető testnyílásán keresztül, 150 alkalommal is, a magunkfajta zombik közreműködésével.

Moralizálni akarnál? Oké, hát akkor ezen moralizálj, húsbaszó:

Ez a nyavalyás Járvány Afrikában kezdődött, nem igaz? Az nem a Harmadik Világ? Afrika, Latin-Amerika, Ázsia – Kínát, Japánt, és Iránt leszámítva – azoknak több mint 50 százaléka már beszopta, vagy nem? És amit beszoptak, az fenemód mutálódik abban a sok mocsokban. Azok pedig folyton próbálnak beférkőzni közénk, hogy átadják nekünk a legújabb törzseket, nem igaz?

A kínaiak és az irániak megölik a feketekártyásaikat, vagy nem? A japcsik, ők Koreába deportálják őket. És az oroszok, ők atommal csináltak maguknak senkiföldjét a Kaszpi-tengertől a kínai határig.

Ha én lennék a jó öreg Walter T., azt mondanám, atomozzuk le azt az egész fertőző szemétdombot a föld színéről. Használjunk ideggázt. Süssük meg a Harmadik Világot tisztán, Föld körüli pályáról. Vagy akármi. Ők adták nekünk az istenverte Járványt, nem igaz? Így látjuk mi ezt az Élőhalottak Hadseregében, és bármit is teszünk ezek után, az csak egy kis része annak, ami a genyók még kapni fognak!

Hidd el, ez a szegény gyerek nem sok könnyet hullatott azért, amit a mexikkel tettünk, amikor a tünetek kezdtek kijönni rajta, éppen Ensenada kifosztása előtt. Még annyit sem, amikor kiderült, hogy nem tudtak olyan, csak a tüneteket kezelő szerekből álló koktéllal előjönni, ami használt volna valamit. Megvonták a vállukat, és végül azt mondták, úgy látszik, La Paz romjai között érem el a végállapotot. Ahogy mondtam, valamikor hat évet adtak nekem, vagy tízet az Élőhalottak Hadseregénél.

Most hat hónapot adtak.

Belőttem magam száz milligramm folyékony kristállyal, bedobtam rá egy liter tequilát, és seggbe dugtam minden genyót, akit csak értem. Azt hiszem, vagy tízet ki is nyírtam utána, de addigra már, tesókáim, ki a fene törődött ezzel?