14
REX

Bejöttünk a humánokhoz. Akik nem gonoszok. Civilek, mondja Brumi. Lekérdezem az adatbázisomat – értem, mit jelent, de nem tudom eldönteni, ki a civil. Ez Gazdi feladata volt. Brumi miért tudja, ha én nem? Meddig bízhatok  benne?

Sok a fegyver a civileknél. A fegyvereik nagy része ócskaság, amivel szinte lehetetlen megsebezni minket, még Sárkányt is. Az adatbázisom másodpercek alatt ellenőrzi őket: gyártó, termékszám, lőszertípus, torkolatsebesség. Két humánnál erősebb fegyver van, az adatbázisom szerint katonaiak. Ez a civil ellentéte.

Brumi csatornája: Talán katonáktól szerezték. Ezen a környéken sok csata volt.

Sárkány csatornája: Célpont bemérve. Kiválasztotta az egyik katonai puskás civilt.

Brumi azt mondja, nem harcolni jöttünk. Sárkány azt mondja, ő nem harcol, csak bemér. Résen kell lenni, mondja.

Sárkány csatornája: Csak magunkban bízhatunk. Ezekben itt nem.

Raj csatornája: Bekerítés kész.

Raj szétszóródva körbevette a falut. Az egységei észrevétlenül gubbasztanak falakon, kerítéseken, háztetőkön. Mindent figyelnek.

Brumi csatornája: Mondd azt, hogy „hola”.

Mondom. A levegőt megüli a félelem. A kis civilek nem bírnak csöndben maradni. Bent vannak a házakban, de így is hallom. Kaparja a fülemet a ricsaj. Azt akarom, hogy hagyják abba. Gonosz hang. A félelem a gonoszok szaga. Ideges vagyok. A Nagykutyáim is idegesek. Morgok, mélyen a mellkasomból. Nem akarom, de kell.

Nagyon rég nem mondták nekem, hogy Jó Kutya. A feedback chip néma. Nagyon elveszettnek érzem magam.

Sárkány nem tud köszönni. Nincs gégéje, mint Bruminak és nekem. A civilek félnek tőlem és Brumitól, de Sárkánytól sokkal jobban félnek. Sokkal távolabb állnak tőle. Furán mozog a kezük miatta, a torkuk és a mellkasuk előtt. Szórakoztat. Nem tudják, hogy Sárkány a legkevésbé veszélyes közülünk? Nem tudják, hogy csak akkor kell félni tőle, amikor nem látszik? Lehet, hogy nem tudják. Furcsa, hogy valaki ezt
nem tudja.

Brumi csatornája: Tehenet hoznak.

Raj csatornája: (tehénhulla) (madárhulla) (gonoszok hullái).

Raj néha fura.

Hat civil egy tehénhullát vonszol végig a falun. Az egyik közülük, egy nagyobb humán, a vezér. Látom abból, ahogy körülötte állnak. Parancsot ad, hogy dobják elénk a tehenet. Utána gyorsan visszahúzódnak, a vezér utolsónak. Új félelem árad a vonszolókból és belőle. Rám néz, a tehénre, rám. A keze remeg, ökölbe szorul.

Sárkány előrecsúszik, és a civilek hátralökik egymást, mintha még attól is bajuk eshetne, ha a közelében vannak. Sárkány rájuk néz kocsányos szemével és kitátja a száját, vicsorog. Igazából nem olyan jó a foga, nem olyan erős, mint az enyém, de nagyon éles.

Én: Állj.

Sárkány megtorpan a tehén előtt. Mérgesen sziszeg, követeli a jussát.

Érzek valamit a tehénhullán, szúrós a szaga, és az adatbázisom rögtön jelenti is, hogy 4-hidroxi-kumarin-származék az.

Én: Ez rossz tehén. Betegek leszünk tőle.

Brumi csatornája: Hrrm. Puszta zörej, de szándékos. Azt jelenti, gondolkodik.

Sárkány csatornája: Hrrm. Szintén.

Sárkány és Brumi tudnak valamit. Valószínűleg Raj is tudja. De én vagyok a vezér. Én döntök.

Azt mondom a humánoknak:

– Ez rossz tehén. Hozzatok jó tehenet.

Rossz, jó, megint ezek a bonyolult szavak. Számít a tehénnek, hogy jó vagy rossz megenni? Mondják neki ölés előtt, Jó Tehén?

Brumi spanyolul elismétli, amit mondtam.

A humánok lázasan beszélgetnek, néhányuk kiabál. A házakban folytatódik a visítás. Még mindig ott a puska a kezükben. Még mindig félelemtől bűzlenek. Még mindig morgok. Túl sok inger, túl sok gonoszra utaló jel.

Aztán érkezik egy másik tehén. Ez jó. Ugyanazok a humánok vonszolják. Hátralépnek, figyelnek.

Félnek tőlem. Azért hoztak jó tehenet, mert félnek.

Én: Jó, hogy félnek…? Nem kérdezni akartam, de most minden gondolatom kérdésnek hangzik. Semmiben sem vagyok biztos.

Brumi csatornája: Jobb lenne, ha nem félnének és úgy segítenének.

Sárkány csatornája: Arra várhatsz. Ráveti magát a tehénre, marcangolva kitép belőle egy darabot.

Brumi csatornája: Rex, rákapcsolódtam a műholdas hálózatukra és elkezdtem adatokat letölteni. Nagyon alacsony a sávszélesség és csak titkosítatlan, nyilvános forrásokhoz férek hozzá. Sok időre lesz szükségem a teendőimhez.

Raj csatornája: Tudsz rajtam segíteni?

Brumi csatornája: Nincs adat. Folyamatban.

Én: Miben kell segíteni?

Raj: Integritás 89% (madárhulla képe). Ebben.

Sárkány: Raj bajban van. Mind bajban vagyunk. Nem lenne szabad itt lennünk.

„Itt” alatt nem a falura gondol. A világra.

Azt mondom: Gazdi meg fog találni minket. És akkor minden rendben lesz. Jutalmat várok a feedback chiptől, amiért ezt próbálom hinni, de a chip ugyanolyan tanácstalan, mint én.

Sárkány felsziszeg, megrémítve a humánokat. A csatornáján azt mondja: Mit szórakozunk? Öljünk. Együnk. Legyünk szabadok. Élő humánok közelében lenni nem vezet jóra.

Brumi nem ért egyet. Reménykedik valamiben, amit nem tud megfogalmazni. Csücsül és adatokat tölt a humánok vacak hálózatáról. Arra gondolok, ha megölnénk a humánokat, könnyebben használhatnánk a gépeiket. Elrejtőzhetnénk és titokban rákapcsolódhatnánk a műholdas hálózatukra. Szerintem sokkal veszélyesebb, ha a falun belül próbáljuk teljesíteni a feladatot, amit kijelöltünk magunknak. Meg is mondom Bruminak.

Brumi csatornája: Rex, a feladatunk sokkal bonyolultabb annál, hogy hozzáférjünk a hálózathoz. De nem mondja meg, mi a feladatunk. Megint bíznom kell benne. Megint
bízom benne.

Ránézek a fegyveres, rettegő humánokra.

– Menjetek vissza a házaitokba – parancsolom. – Itt nincs látnivaló. Menjetek a dolgotokra.

Brumi csatornájáról leolvasom a fordítást szótagról szótagra, hörgő, mérges hangon. Minden szó után, amit kimondok, még jobban félnek.