A SZÚNYOG, A FECSKE ÉS A KÍGYÓ

Azt mesélik, réges-régen, amidőn a vízözön a föld színét elárasztotta, így szólott Nuk próféta:

– A lelkes állatoknak magva ne szakadjon – s az élőlények minden nemzetségéből egy hímet s egy nőstényt hajóba rakott. Ám egy napon lyuk támadt a hajón, s megindult a víz befelé. Alighanem egér lyukasztotta ki. Nem tudván, mihez is fogjon, Nuk próféta összekiáltotta őket, mondván:

– Ki az, aki e lyukra úgy rá bír feküdni, hogy a vizet nem engedi át rajta?

Ekkor a kígyó így szólt:

– Én ráfekhctem.

S a vízözön elálltáig úgy elrekesztette a vizet, hogy egy nyeletnyit, sőt egy cseppnyit sem engedett befolyni. Így aztán amidőn a vízözön lehiggadt, kimentek a szárazra. Nuk próféta ekkor odahívta a kígyót, s megkérdezte tőle:

– Mit kívánsz béredül?

– Ami a világon a legédesebb, azt kívánom – felelte a kígyó.

Nuk próféta ezt jóváhagyván, megbízta a szúnyogot:

– Akkor hát eredj, ízleld meg minden lelkes állatnak s gyümölcsnek ízét, s megtudván, hogy melyikük a legédesebb, térj vissza – mondta.

Végigbolyongta a szúnyog az egész világot, s amidőn már visszatérőben volt, a fecske jött ki elébe:

– Szúnyogom, mi hát a legédesebb? – kérdezte.

– Az ember vére a legédesebb – felelte a szúnyog.

– Ugyan mutasd már a nyelved, hadd látom, milyen lett – mondta erre a fecske, s amidőn a szúnyog a nyelvét kinyújtotta, ő meg kitépte a nyelvét, majd együtt elindulván mindketten megérkeztek Nuk prófétához.

– Mondd csak, szúnyogom – kérdezte Nuk próféta –, mi a legédesebb a föld színén?

Ám a szúnyog csak így tett: „züm-züm”, beszélni semmit nem tudott. Megszólalt ekkor a fecske:

– A béka vére a legédesebb, azt mondogatja.

A fecske szavára a kígyó megdühödvén feléje vágott, ám a fecske elröppent, csak a farka vált kettőbe, s attól fogva mindig kétfelé nyílva maradt.

Nuk próféta pedig hitt a fecske szavának, ezért a kígyónak a békát rendelte. Azóta a kígyó folyton a békát nyeli. Ha fecske nem lett volna, a kígyó az ember vérét szívná. Azt beszélik, ezért lett a kígyó meg a fecske egymás haragosa, s az ember meg a fecske egymás barátja.