Nyári csúcsforgalom az országúton. Egy kényelmes tempóban haladó gépkocsi a sok bravúrra szomjazó szabálytalankodó között. És a baj mégis megtörténik. Hatalmas csattanás, s a fegyelmezetten közlekedő kocsi vezetője véresen hanyatlik a volánra. Riadalom, URH-kocsi, mentők, és a sebesültet elszállítják. Egyenesen a börtönbe… Az összeroncsolódott gépkocsiajtó burkolatából kipotyogó fémkapszulák ugyanis kódolt kémjelentéseket tartalmaznak. És kezdődik a szabályos játék: bűnösök és bűnüldözők mérik össze erejüket az izgalmas fordulatokban gazdag történetben. Rózsa ezredes és fiatal munkatársa szinte a semmiből kell hogy felderítsék az igazságot: miért hallgat oly konokul a lebukott Kovács Pál, kik a bűntársai és miben sántikálnak? Falus György és Mészáros Gyula filmje ezt a történetet dolgozza föl, mégis, a regény tartogat olyan meglepetéseket a mozilátogatóknak is, amiket csak saját eszközeivel oldhat meg. De ezek felderítését már az olvasóra bízzuk.

1038. augusztus havának Boldogasszony napja. István, a magyarok királya haldoklik. Az általa összekovácsolt fiatal állam válságos időszak elé néz. Az utódjelölt Péter herceg gyenge, befolyásolható. A kelet felé terjeszkedő Henrik német király hűbéresei támadásra készen állnak a határon. Ebben a nehéz történelmi pillanatban jelenik meg, István hívására, Aba nembéli Sámuel, a király régi, visszavonult főembere, hogy aztán hat éven keresztül mindig az események irányítója legyen. Előbb Péter király kényszerű híveként, később mint választott uralkodó rendületlen azon fáradozik, hogy a pogánysághoz húzó törzsfőnökök és az új rend támaszai között erőegyensúlyt teremtve megmenthesse az országot. Ha győzelmének küszöbén a belső árulók és a külső ellenség együttes ereje meg nem dönti hatalmát, talán kimaradt volna krónikáinkból Vata véres pogánylázadása meg a német hódítókkal vívott hosszadalmas háborúskodás… Aba Sámuelt, amíg élt, népe az atyjának nevezte, és a Kézai által hazugnak, balgának mondott regősök azt hirdették róla meggyilkolása után, hogy sebei a koporsóban begyógyultak, ruhája, szemfedője épen maradt. A csodaváró zarándokok sok éven át felkeresték sírját.

A legendás magyar XI. század nemcsak fénylő nevű országteremtők, verhetetlen lovagkirályok nagy tetteinek időszaka. Véres testvérharcok dúlnak a trónért, az ifjú Salamon hol nyíltan, hol orvul küzd unokatestvérei, Géza, László és Lambert ellen. Mindkét pártot tehetséges államférfiak irányítják, akik bölcsek és ugyanakkor könnyelműek, kegyetlenek és istenfélők. Ha tartósan kibékülnének, akár a gyenge Bizáncot is meghódíthatnák, erejüket azonban egymás ellen tékozolják, és közöttük őrlődik, pusztul a kiszolgáltatottak sokasága. Az idegen pán¬cél viselőjét, Sebőt, az egyszerű halászivadé¬kot valamikor az 1060-as esztendő őszén sorsa kiragadja a nyomorúságból, de keservesen nagy árat fizet emelkedéséért. Mikorra végül megkeseredett szívvel átverekszi magát a kelepcéken s a csaták poklán, hasztalan keres egy nyugodt helyet, ahol megpihenhetne. Mit remélhet az idegen páncélba zártan?

"A tudományos elmék azon galaxisa, amelyik az atomenergia fölszabadításán dolgozott, valójában a Marsról érkezett a Földre. Nehezükre esett idegenszerû kiejtés nélkül beszélniük angolul, ez pedig elárulta volna õket. Ezért azt állították magukról, hogy õk magyarok, hiszen közismert e nép azon sajátsága, hogy anyanyelvén kívül semmi más nyelvet nem tud furcsa kiejtés nélkül használni. Ezt az állítást azonban nehéz volna ellenõrizni, hiszen Magyarország oly messze van Amerikától." - Ezek Fritz Houtermans szavai. Õ ismerte föl elsõként a nap- és csillagenergia nukleáris eredetét.
Az atomenergia felszabadításának, a számítógép megalkotásának, a modern repülés kifejlesztésének történetét sokan megírták Amerikában és más országokban. Szilárd Leó A delfinek hangja címû könyvében ezt írta: - "Elmesélem az Uránium Program történetét, nem azért, hogy bárki elolvassa, hanem csak Isten számára." - Hans Bethe, az atomenergia program elméleti vezetõje megkérdezte: - "Nem gondolod, hogy Isten ismeri a tényeket?" Erre Szilárd ezt válaszolta: - "Lehet, hogy ismeri, de nem az én verziómat."
Ez a könyv az atomenergia fölszabadításának, a gyors információfeldolgozásnak, az ûrkutatás elindulásának, az élet egzakt tudományos megközelítésének magyar változata. A szerzõ személyesen ismerte a könyvben bemutatott tudósok többségét. Megkérdezte õket magyar iskolájukról, a fölfedezéshez vezetõ gondolatmenetükrõl, merész gondolataik nyugati fogadtatásáról. A történészek feladata lesz majd, hogy a 21. században kiértékeljék a tényeket és legendákat, szándékokat és következményeket.
Ezen könyv angol nyelvû változata The Voice of the Martians címen élénk visszhangot váltott ki a tengeren túl. Jelen átdolgozás a magyar olvasók számára készült, kibõvítve az angol kötet hatására megszerzett, megküldött adalékokkal, véleményekkel, no meg olyan anekdotikus történetekkel, amelyeket csak magyar olvasó érthet meg.

A könyv fekete-fehér illusztrációkat tartalmaz.

Egy luxushajó halad a háborús vizeken, hirtelen egy ellenséges tengeralattjáró periszkópja tûnik fel elõtte. A kapitány tudja, hogy nincs mentség a torpedó ellen, megkeresi a hajóbár bûvészét: Uram, egy percen belül elsüllyedünk. Próbálja meg elterelni valamivel az utasok figyelmét. A bûvész kiáll a porondra: Kedves uraim és hölgyeim! Egy kivételes csúcsmutatvány következik! Feldobom ezt a doboz gyufát, és mikor leesik, a hajó felrobban. Kacagás fogadja a bejelentést, a bûvész feldobja a gyufát, mire leesik, a torpedó éppen becsapódik, a hajó a levegõbe repül. A robbanás a bûvészt is kiveti a nyílt tengerre, kétségbeesetten úszkál a jeges vízben, mikor felbukkan mellette egy zordon utas feje: Mondhatom, marha viccei vannak! Erre a bûvészre gondoltam, mikor ezt a kötetet írtam. Dobás közben abban reménykedtem, hátha mégis csoda történik, és gyufaskatulyáim eltérítik útjukból a hajónkra kilõtt torpedókat.

Moldova György kikérte az irattárból a megfigyelésével kapcsolatos dokumentumokat. Beszélt azokkal az emberekkel, akik a megfigyelését elrendelték és azokkal is, akik a jelentéseket írták. Ebben a könyvben olvashatjuk az Íróhoz írt leveleket, a dicsérettől az aljas mocskolódásokig.