Sok Hűhó Semmiért
Részlet a könyvből:
E különös darab keletkezése abba az időbe esik, amikor Shakespeare alkotó erejének teljességében volt. A XVI. évszázadnak tán éppen utolsó esztendejére. Vidám kis testvére tehát a nagy, komor tragédiáknak, melyeknek félelmes villámjárásából belecsapódik ebbe is egy kóbor, pillanatnyilag ijesztő dörgés, de csak azért, hogy csakhamar jókedvbe és kacagásba olvadjon át. És ez az oka annak, hogy a darabot különösnek mondom.
Egy romantikus eset a tárgya, mely epizód gyanánt már a nagy Ariosztó Rolandjában elénekeltetett s mely sokfélekép feldolgozva nagy utat tett meg különféle formákban s feldolgozásban a nemzetek irodalmában s angol nyelven is közkézen forgott. A története az, hogy egy vakmerő, de igen felületes cselszövés folytán egy fiatal és vitéz nemes ur esküvője előestéjén látszólagos hütlenségen kapja menyasszonyát, a szép Hérót, Messzina kormányzójának, Leonatónak a leányát, s ezért másnap, mikor esküvőre gyülnek össze, az egész násznép előtt, mint ma mondanák, leleplezi, megalázza és a faképnél hagyja. A leány elájult, s az eskető barát tanácsára elkeseredett atyja s rokonsága holtnak hirdeti őt. A cselszövés azonban hamarosan kiderül, a könnyelmü, hirtelenkedő vőlegény bünbánatra jelentkezik s minden rendbe jő s vidám lakodalom zárja be az ijesztő fordulatból kibontakozott történetet.