A kétkötetes „Szentek és kalandorok” – amely az Árpád-házi királyok és királynők, fattyú gyermekeik és a királyi szeretők, valamint persze a sokat hányatott ország történetéről szólt – sikere után a szerző és a kiadó úgy döntöttek: folytatják. Hiszen a következő évszázadokban is ezer és ezer olyan esemény történt, amit az iskolákban nem tanítanak, amelyek színes, élvezhető képet adnak a régi történésekről. Nem évszámokat és szoborszerűen merev „történelmi alakokat” ismerhet meg az olvasó a könyvek lapjairól, hanem hús-vér nőket és férfiakat, akik a maguk idejében is sokszor úgy gondolkoztak és cselekedtek, mint a maiak. Sokszor lerázták volna a korszak bilincseit, közben mégis folyton annak korlátai között vergődtek. A sorozat hősei nem kitalált figurák, a szerző régi krónikák és más források alapján elsősorban azok élettörténetét rajzolja meg, akik egykor irányították Nagy-magyarországot, akik szerettek és gyűlöltek, éltek és haltak, törekedtek valami jóra, olykor rosszra. Akik emberek voltak.

Ön fel tudná sorolni az Ókor hét csodáját?

Talán igen, talán nem. De azt tudja-e, kik, mikor, miért és hogyan építették őket? Miféle történetek zajlottak a háttérben, milyen anekdoták színesítették a sajátos ókori „sztorikat”? Mi lett azokkal az emberekkel, akik az építmények mögött álltak, kiket sorolhatunk csak a legendák és kit a valóság világába? Tudja-e, mi lett a csodák későbbi sorsa..?

A legújabb Nemere-könyvből minden kérdésére választ kap.

Akkor láttam meg azt a kocsit. Nyitott dzsip volt, két férfi ült benne, a repülőtéri munkások kék kezeslábasát viselték. A kocsi felirata is repülőtéri eredetre vallott. De a pasasok valahogy kissé mereven. izgatottan ültek a volánnál, Az egyik tartott valamint a térden, ott volt a keze is, a másik vezette a kocsit. Visszahátráltam a lépcsőre, két fokot is felmentem. hogy jobban lássam őket. Majdnem egyszerre lőttünk. De a mesterlövész sajnos a másodperc törtrészével megelőzött. Én csak őt láttam. Az első lövésem után a férfi visszazuhant a kocsiba. a sofőr gázt adott, hát célt változtattam, és meg egyszer lőttem. A dzsip kerekét találtam el, az abroncs hatalmas dörrenéssel pukkadt szét. Az autó ide-oda kacsázva lassított. A rendőrök akkor már rohantak. valamelyikük rádión mentőautókat kért .Nem vettem le róluk a tekintetemet, míg megnyugodva láttam: az egyenruhások elkapták mindkét pasast. a mesterlövészt és segítőjét. Szétlökdöstem a riportereket. Sten a betonon hevert. Mertini sápadtan suttogta:

– Ez nem lehet igaz… Nem igaz…

A népszerű szerző ebben a fordulatos politikai kalandregényében a nemzetközi fegyvercsempészet fondorlatos útját követi nyomon kedvelt magánnyomozójának, ViIarnak egyik újabb megbízatásán keresztül. A történet kitalált országokban játszódik: egy (az amerikai kontinensen található) kapitalista ország uralkodói körei a katonai hírszerzésre támaszodva ellenforradalmi akciókat támogatnak szerte a világon. Sten Krager – egyik fegyverközvetítőjük – azonban ellenük fordul, s ezért menekülni kényszerül a hírszerzés hiénái elől. Testőri védelmet keres. És ekkor találkozik ViIarral.

A rendkívül olvasmányos könyv balta logikával követi nyomon a fegyvercsempészet „láthatatlan világát”, és a belőle fakadó politikai és társadalmi következményeket is fölvázolja, mintegy az „erőszak légkörének” anatómiájára vállalkozik.

A népszerű szerző ebben a fordulatos politikai kalandregényében, a nemzetközi fegyvercsempészet fondorlatos útját követi nyomon kedvelt magánnyomozójának, Vilarnak, egyik újabb megbízatásán keresztül.
A történet kitalált országokban játszódik: egy (az amerikai kontinensen található) kapitalista ország uralkodói körei a katonai hírszerzésre támaszkodva, ellenforradalmi akciókat támogatnak szerte a világon. Sten Krager - egyik fegyverközvetítőjük - azonban ellenük fordul, s ezért menekülni kényszerül a hírszerzés hiénái elől. Testőri védelmet keres. És ekkor találkozik Vilarral...
A rendkívül olvasmányos könyv hibátla logikával követi nyomon a fegyvercsempészet "láthatatlan világát", és a belőle fakadó politikai és társadalmi következményeket is fölvázolja, mintegy az "erőszak légkörének" anatómiájára vállalkozik.

A népszerű szerző ebben a fordulatos politikai kalandregényében, a nemzetközi fegyvercsempészet fondorlatos útját követi nyomon kedvelt magánnyomozójának, Vilarnak, egyik újabb megbízatásán keresztül.
A történet kitalált országokban játszódik: egy (az amerikai kontinensen található) kapitalista ország uralkodói körei a katonai hírszerzésre támaszkodva, ellenforradalmi akciókat támogatnak szerte a világon. Sten Krager - egyik fegyverközvetítőjük - azonban ellenük fordul, s ezért menekülni kényszerül a hírszerzés hiénái elől. Testőri védelmet keres. És ekkor találkozik Vilarral...
A rendkívül olvasmányos könyv hibátla logikával követi nyomon a fegyvercsempészet "láthatatlan világát", és a belőle fakadó politikai és társadalmi következményeket is fölvázolja, mintegy az "erőszak légkörének" anatómiájára vállalkozik.

Akkor láttam meg azt a kocsit. Nyitott dzsip volt, két férfi ült benne, a repülőtéri munkások kék kezeslábasát viselték. A kocsi felirata is repülőtéri eredetre vallott. De a pasasok valahogy kissé mereven. izgatottan ültek a volánnál, Az egyik tartott valamint a térden, ott volt a keze is, a másik vezette a kocsit. Visszahátráltam a lépcsőre, két fokot is felmentem. hogy jobban lássam őket. Majdnem egyszerre lőttünk. De a mesterlövész sajnos a másodperc törtrészével megelőzött. Én csak őt láttam. Az első lövésem után a férfi visszazuhant a kocsiba. a sofőr gázt adott, hát célt változtattam, és meg egyszer lőttem. A dzsip kerekét találtam el, az abroncs hatalmas dörrenéssel pukkadt szét. Az autó ide-oda kacsázva lassított. A rendőrök akkor már rohantak. valamelyikük rádión mentőautókat kért .Nem vettem le róluk a tekintetemet, míg megnyugodva láttam: az egyenruhások elkapták mindkét pasast. a mesterlövészt és segítőjét. Szétlökdöstem a riportereket. Sten a betonon hevert. Mertini sápadtan suttogta:

– Ez nem lehet igaz… Nem igaz…

A népszerű szerző ebben a fordulatos politikai kalandregényében a nemzetközi fegyvercsempészet fondorlatos útját követi nyomon kedvelt magánnyomozójának, ViIarnak egyik újabb megbízatásán keresztül. A történet kitalált országokban játszódik: egy (az amerikai kontinensen található) kapitalista ország uralkodói körei a katonai hírszerzésre támaszodva ellenforradalmi akciókat támogatnak szerte a világon. Sten Krager – egyik fegyverközvetítőjük – azonban ellenük fordul, s ezért menekülni kényszerül a hírszerzés hiénái elől. Testőri védelmet keres. És ekkor találkozik ViIarral.

A rendkívül olvasmányos könyv balta logikával követi nyomon a fegyvercsempészet „láthatatlan világát”, és a belőle fakadó politikai és társadalmi következményeket is fölvázolja, mintegy az „erőszak légkörének” anatómiájára vállalkozik.

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.
Ezzel a könyvvel újabb kalandregény-sorozat indul, amelynek főszereplője Vilar, az amerikai magándetektív, aki most politikai merénylők és azokat felkészítő pszichiáter- edzők harcába bonyolódik. A sorozat további könyvei: Az utolsó esély, Végszóra érkeztél

Képzeljük el, hogy az észak-amerikai indiánok, akik hosszú időn keresztül csak bőrsátrakban laktak és másféle lakóhely építéséhez nem értettek, egy napon teljesen váratlanul nekiállnának felépíteni egy modern felhőkarcolót… és fel is építenék! Senki sem értené, hogyan történhetett ez, mi indította őket erre, honnan vették az ehhez szükséges tudást.

Ezzel szemben a hivatalos – mondhatni begyöpösödött, konzervatív tudomány nem csodálkozik, hogy a bronz- és rézszerszámokkal (de vassal még nem) rendelkező primitív Nílus-parti embercsoportok egyszer csak nekiálltak és felépítették a piramisokat, egymás után vagy százat is! Honnan volt az ehhez szükséges tervezői, építészeti, logisztikai, statikai tudás? Milyen eszközök álltak a rendelkezésükre?

Vagy talán mégis azoknak van igazuk, akik szerint a kunyhókban lakó primitív, még majdnem ősembereknek semmi közük sem volt a piramisokhoz, azok nem is az ő korukban épültek – hanem korábban…? Hogy egy másik, egy előző emberiség tudása alapján jöttek létre?

A könyvből sok kérdésre kapunk választ, de újakat is felteszünk. Szó lesz a múmiákról, a Szfinx rejtélyeiről és arról is, hogy az utolsó évtizedben milyen gyalázatos botrányok rázták meg az egyiptológiát, miféle aljas indulatok és akaratok akadályozták meg az igazán független kutatókat abban, hogy bebizonyítsák igazukat.

– Daniel Skagen? – kérdezte egy hang; fiatal férfié lehetett.

– Igen – feleltem. Hiszen tényleg én voltam.

– Egy úr szeretne önnel beszélni. Most megy fel a lifttel. Egyedül van, és nincs nála fegyver.

Mi a fene ez, csapda? Egy pillantás az ajtóra és a zárakra – minden rendben. Ösztönösen a falnak vetettem a hátamat. Ha a konkurencia küldött ide pár fiút, hogy kikészítsenek… De akkor aligha telefonálnának.

– Ki az? – kérdeztem.

– Majd bemutatkozik.

Hallottam, hogy a lift feljött és csattanva megállt. A régi bérház kőfolyosóján közeledő léptek kopogtak. Akkor már pisztollyal a kezemben lapultam a falnál.