Bedford találkozik Cavorral Lympnében.
Miközben leülök írni itt a szőlőlomb árnyékában Dél= Itália kék égboltja alatt, az jut eszembe, nem minden csodálkozás nélkül, hogy én magam voltaképpen tisztára véletlenül vettem részt Cavor csodálatos kalandjaiban. Akárki mással is megeshetett volna ugyanez. Olyankor pottyantam bele ezekbe a dolgokba, amikor azt hittem, hogy sikerült megszöknöm minden zavaró élménynek még a legcsekélyebb lehetősége elől is. Azért utaztam Lympnébe, mert azt képzeltem, hogy ez a legeseménytelenebb helye a világnak. Azt gondoltam, hogy itt mindenesetre békességben fogok élni és nyugodtan dolgozhatom!
És az eredmény - ez a könyv. íme, ennyire beleszól a Végzet az ember apró terveibe.
E helyütt megemlíthetem talán, hogy nemrégiben csúfosan belebuktam egynémely üzleti vállalkozásba. Most, amikor itt ülök a jólét minden kényelmének közepette, szinte fényűzésnek tekinthető kétségbeesett helyzetemnek ez a beismerése. Sőt nincs miért tagadnom azt sem, hogy szerencsétlenségemnek bizonyos mértékben határozottan én magam voltam az oka. Lehet, hogy van bennem ilyen vagy olyan irányú tehetség, de üzleti műveleteknek a vezetése semmi esetre sem tartozik a képességeim közé. De akkoriban még fiatal voltam és fiatalságomnak más egyéb hibákon kívül megvolt az a hibája is, hogy büszke voltam üzleti képességeimre.

This is the granddaddy of all alien invasion stories, first published by H.G. Wells in 1898. The novel begins ominously, as the lone voice of a narrator tells readers that "No one would have believed in the last years of the nineteenth century that this world was being watched keenly and closely by intelligences greater than man's..." Things then progress from a series of seemingly mundane reports about odd atmospheric disturbances taking place on Mars to the arrival of Martians just outside of London. At first the Martians seem laughable, hardly able to move in Earth's comparatively heavy gravity even enough to raise themselves out of the pit created when their spaceship landed. But soon the Martians reveal their true nature as death machines 100-feet tall rise up from the pit and begin laying waste to the surrounding land. Wells quickly moves the story from the countryside to the evacuation of London itself and the loss of all hope as England's military suffers defeat after defeat. With horror his narrator describes how the Martians suck the blood from living humans for sustenance, and how it's clear that man is not being conquered so much a corralled.

H. ​G. Wells klasszikussá vált regénye, Az időgép, a XX. század modern fantasztikumának nyitánya, a SF-irodalom örökbecsű remekműve, mely azóta számtalan szerzőt ihletett meg, s minden sci-fi kedvelő féltve őrzött kincse. Az időgép-feldolgozások köréből, a tucatszámra született utánzatok tengeréből azonban maradandó szigetként emelkedik ki az osztrák Egon Friedell és az amerikai K. W. Jeter kisregénye, melyek egymástól eltérő történelmi korszakban születtek, és az időgép történetének folytatását, továbbgondolását tűzték ki célul. A tragikus sorsú Egon Friedell (az anschluss idején öngyilkos lett) kultúrhistoriográfus esszé- és drámaíróként volt ismert. Az időgép visszatér című kisregényében elsősorban a relativitáselmélet irodalmi-filozófiai konzekvenciái izgatják, míg K. W. Jetert a jövőből a jelenbe visszatért föld alatti emberek inváziója foglalkoztatja, s az a veszély, melyet az időgép feltalálása az emberiségre hozhat (A morlockok északája). Az egy kötetben közölt három kisregény kitűnő alkalmat szolgáltat az olvasónak, hogy összehasonlíthassa a különböző korokban és felfogásban született, irodalmi értékű sci-fi remekművek találkozási pontjait.

Nem sokkal azután, hogy a csillagászok szokatlan fényjelenségeket észlelnek a Marson, különös hullócsillag zuhan egy London melletti mezőre. Hamarosan kiderül, hogy az,amit meteornak véltek, valójában lövedék – és az idegen hengerekben látogatók érkeztek a Földre. A kapcsolatfelvétel azonban borzalmas következményekkel jár.
Mi történik, ha egy fejlettebb civilizáció megpróbálja leigázni a Földet? Miközben újabb és újabb hullócsillagok hasítják végig az eget, az emberiség jövője szinte napok alatt végveszélybe kerül.
Wells számtalan formában feldolgozott klasszikusa a science-fiction egyik alapműve, izgalmas és elgondolkodtató olvasmány. Helyenként borzongató, mind a mai napig érvényes vízió az idegen kultúrák találkozásáról, kiváló tanulmány a pusztulás szélére sodródott társadalomról.

A „Világok harcá”-ban Wells a marslakók és a földi emberek közötti háborút írja le, megalkotva ezzel a műfaj egyik legsikeresebb, hallatlanul izgalmas, végig feszültséggel teli alapművét. E szuggesztív hatású könyvből készült – híres-hírhedt – Orson Welles rádiójáték képes volt igazi tömeghisztériát előidéző pánikhangulatot okozni az Egyesült Államokban. A kötet e rádiójáték teljes szövegét is tartalmazza.

Nem sokkal azután, hogy a csillagászok szokatlan fényjelenségeket észlelnek a Marson, különös hullócsillag zuhan egy London melletti mezőre. Hamarosan kiderül, hogy az,amit meteornak véltek, valójában lövedék – és az idegen hengerekben látogatók érkeztek a Földre. A kapcsolatfelvétel azonban borzalmas következményekkel jár.
Mi történik, ha egy fejlettebb civilizáció megpróbálja leigázni a Földet? Miközben újabb és újabb hullócsillagok hasítják végig az eget, az emberiség jövője szinte napok alatt végveszélybe kerül.
Wells számtalan formában feldolgozott klasszikusa a science-fiction egyik alapműve, izgalmas és elgondolkodtató olvasmány. Helyenként borzongató, mind a mai napig érvényes vízió az idegen kultúrák találkozásáról, kiváló tanulmány a pusztulás szélére sodródott társadalomról.

Nem sokkal azután, hogy a csillagászok szokatlan fényjelenségeket észlelnek a Marson, különös hullócsillag zuhan egy London melletti mezőre. Hamarosan kiderül, hogy az,amit meteornak véltek, valójában lövedék – és az idegen hengerekben látogatók érkeztek a Földre. A kapcsolatfelvétel azonban borzalmas következményekkel jár.
Mi történik, ha egy fejlettebb civilizáció megpróbálja leigázni a Földet? Miközben újabb és újabb hullócsillagok hasítják végig az eget, az emberiség jövője szinte napok alatt végveszélybe kerül.
Wells számtalan formában feldolgozott klasszikusa a science-fiction egyik alapműve, izgalmas és elgondolkodtató olvasmány. Helyenként borzongató, mind a mai napig érvényes vízió az idegen kultúrák találkozásáról, kiváló tanulmány a pusztulás szélére sodródott társadalomról.

Nem sokkal azután, hogy a csillagászok szokatlan fényjelenségeket észlelnek a Marson, különös hullócsillag zuhan egy London melletti mezőre. Hamarosan kiderül, hogy az,amit meteornak véltek, valójában lövedék – és az idegen hengerekben látogatók érkeztek a Földre. A kapcsolatfelvétel azonban borzalmas következményekkel jár.
Mi történik, ha egy fejlettebb civilizáció megpróbálja leigázni a Földet? Miközben újabb és újabb hullócsillagok hasítják végig az eget, az emberiség jövője szinte napok alatt végveszélybe kerül.
Wells számtalan formában feldolgozott klasszikusa a science-fiction egyik alapműve, izgalmas és elgondolkodtató olvasmány. Helyenként borzongató, mind a mai napig érvényes vízió az idegen kultúrák találkozásáról, kiváló tanulmány a pusztulás szélére sodródott társadalomról.

«A mi lado oscuro lo llamo Mr. Monster. Pienso en muchas cosas terribles y me es más fácil asumir esa faceta de mí si finjo que se trata de otra persona: no es John quien quiere cortar a su madre en pedacitos, ése es Mr. Monster. ¿Entiendes a qué me refiero?»Una nueva amenaza acecha Clayton: algo o alguien está atacando otra vez a sus ciudadanos. Sólo John sabe que no puede ser el asesino del pasado, porque él mismo acabó con él. Y además el nuevo monstruo sabe cosas…

En las dos primeras entregas de la trilogía, John Wayne Cleaver se había convertido en asesino de asesinos: él solo consiguió resolver dos casos y parar a los demonios que atemorizaban Clayton. En No quiero matarte, John vuelve a enfrentarse con el mal, pero esta vez le ayudará Marcy, una de las chicas guapas del instituto que se ha convertido en su nueva amiga. Juntos deberán resolver la gran duda: ¿cuál es la fuerza maligna sobrenatural que está arrasando con las jóvenes?

John Wayne Cleaver tiene 15 años y sabe que es diferente. Pero no porque sólo tenga un amigo ni porque ayude a su madre en el depósito de cadáveres. John es un sociópata que reconoce en sí mismo los clásicos signos de ser un incipiente asesino en serie. Para no hacer daño a nadie, John se ha creado un conjunto rígido de reglas para controlar su naturaleza más oscura y tener una vida normal. Pero cuando empiezan a haber una cadena de horripilantes asesinatos en su ciudad, John utilizará sus conocimientos sobre los asesinos en serie para investigar quién tiene aterrorizado el vecindario. Sus pesquisas le llevarán a descubrir el asesino: su vecino. Éste no sigue el patrón de un asesino en serie porque es un ser sobrenatural que mata porque necesita órganos de otros seres para seguir viviendo. Entonces John decide que si quiere pararlo, tendrá que romper con sus propias reglas y convertirse en asesino también.

Se reúnen en el presente volumen dos de las grandes colecciones originales de cuentos de H.G. Wells: El bacilo robado y otros incidentes, y Cuentos del Espacio y del Tiempo.Ambas colecciones presentan los elementos y temas que han situado a Wells en la cima de los narradores de anticipación científica. Ejercicios de imaginación -como Wells prefería llamar a sus relatos- mediante los cuales el autor rastrea las posibilidades que ofrecía la realidad para ser imaginada por la literatura. El robo de un bacilo capaz de exterminar a gran parte de la población, un huevo de cristal que pone en comunicación dos mundos distantes, un taxidermista que plantea la momificación humana para paliar la desdicha de la muerte, un salvaje que ve en una dinamo un dios a quien ofrecer sacrificios, el huevo de un ave prehistórica encontrado por un náufrago en una isla desierta, una disputa científica que continúa más allá de la muerte de uno de los contendientes, un fabricante de diamantes, un hacedor de milagros, la Edad de Piedra, los tiempos futuros… y muchas otras historias marcadas por el humor, la aventura, la tragedia… e incluso la realidad…

Escrita en 1897, poco después de «La máquina del tiempo», El hombre invisible cuyo personaje central ha alcanzado, como Drácula o Frankenstein, un lugar en el imaginario del mundo moderno­ da forma definitiva a uno de los motivos que habrían de cobrar más relieve, y en cierto sentido hacerse pavorosa realidad, en el siglo XX: el del uso irreflexivo e inescrupuloso del conocimiento científico y las consecuencias nefastas de ponerlo al servicio de causas egoístas o espurias.

En este volumen presentamos lascuatro novelas fundamentales de H. G. Wells, centradas en temas que siguenpreocupando en la actualidad y continúan marcando el camino de la investigacióncientífica, con todo lo que tienen de positivo y de negativo: el viaje en eltiempo, la invasión extraterrestre, la enajenación mental que puede provocar laciencia y la manipulación genética. Son cuatro novelas, en definitiva, quesiguen teniendo vigencia a principios del siglo XXI.

Las fábulas ideadas por H.G. Wells (1866-1946), uno de los padres, acaso el más notable, de la ciencia ficción, han demostrado a lo largo del tiempo mantener un vigor y tocar unos resortes del inconsciente humano que a menudo las han elevado a iconos del mundo moderno.La guerra de los mundos (1898), relato trepidante que narra la invasión de la Tierra por los marcianos y que supuso por primera vez la irrupción de seres de otros planetas en el nuestro, marcó en buena medida la fantasía del siglo XX y abrió un filón —el del contacto de los hombres con seres extraterrestres— que no tardó en convertirse en uno de los más importantes de la ciencia ficción, sirviendo de inspiración a numerosos artistas posteriores en los ámbitos de la radio, el cine, la literatura, el cómic y la televisión.

Publicada en 1896, entre «La máquina del tiempo» y «El hombre invisible», La isla del doctor Moreau es una de las novelas más inquietantes de la literatura moderna, inscribiéndose de lleno en la crítica y ominosa intuición que H. G. WELLS (1866-1946) desde muy pronto albergó respecto a los derroteros de la sociedad en la que le tocó vivir. La isla que da nombre al relato y los siniestros hechos de los que es escenario son, en efecto, una desasosegante parábola sobre el lado oscuro de la ciencia y también una sombría exploración de la esencia y los límites de la naturaleza humana.