Disclaimer

Fünf Menschen, die keine Gemeinsamkeit haben, aber alle mit einem merkwürdigen Chemiecocktail betäubt, danach getötet werden, geben Daniel Briester und dem gesamten Team Rätsel auf. Daneben wird Daniel von seiner ehemaligen Frau terrorisiert und er beginnt in ihrer Vergangenheit zu forschen, nicht ahnend, auf welch grausames Geheimnis er stößt.<

Der ehemalige Hauptkommissar Daniel Briester hat sich in den letzten zwei Jahren sein Leben neu aufgebaut. Sehr zu seiner eigenen Überraschung hat er Erfolg als Fotograf und seine erste kleine Ausstellung steht bevor. Da entführt man seine fünf-jährige Tochter Chiara. Damit wird eine Lawine ausgelöst, die ihn mit seiner Vergangenheit konfrontiert. Alle Facetten der menschlichen Grausamkeiten treten an die Oberflächen und endlich, nach elf Jahren kann auch sein erster Fall im Hamburger LKA vollständig aufgeklärt werden.<

In Husum findet man am Deich einen Säugling. Während noch nach der Mutter gesucht wird, entdeckt man den Leichnam eines 16-jährigen Mädchens. Schnell stellt sich heraus, dass sie die Mutter des Jungen ist. Da ein Fremdverschulden nicht ausgeschlossen werden kann, sucht Hauptkommissar Eike Klaasen im Umfeld der Schülerin nach Hinweisen auf den Vater des Babys und kommt dabei einem perfiden Vorgehen auf die Spur.<

Die Weltverlorenheit einer Einöde auf den hohen Grenzbergen des bayerischen-böhmischen Waldgebirges und das Schicksal der Menschen dort sind Ort und Thema dieses Buches. Das Leben lehrt hier die Bewohner das Glück der Bescheidenheit, und Natur und Menschen sind derart miteinander verwoben, dass der Roman weit über ein nur landschaftlich gebundenes Werk hinausweist. Paul Friedl beweist wieder einmal sein Talent für reife Erzählkunst.

Amelie steht auf Rico, doch Rico ist für sie unerreichbar. Er ist der Sänger einer total angesagten Boygroup. Fast täglich schickt Amelie ihm Briefe an seine Londoner Agenturadresse, erhält aber außer nichts sagenden Autogrammkarten keine Antwort. Bei einem Konzert in der Nähe ihrer Heimatstadt will sie deshalb aufs Ganze gehen.
(source: Bol.de)

"Nem, nem vagyok Stiller"
Amióta behoztak ebbe a fogházba, amelyet majd le fogok írni még, naponta elmondom, megesküszöm rá, és whiskyt követelek,; másképp megtagadok minden további vallomást. mert whisky nélkül, ezt már kitapasztaltam, én nem én vagyok hanem hajlok rá, hogy engedjek minden lehetséges jó hatásnak és azt a szerepet játsszam, ami nekik annyira megfelelne, de hozzám semmi köze sincs. És mivel mostani képtelen helyzetemben (városkájuk egyik eltűnt polgárának tartanak!) kizárólag csak az a fontos, hogy rá ne szedhessenek és résen legyek minden baráti kísérletükkel szemben,amellyel idegen bőrbe bújtatnának, s akár gorombaság árán se hagyjam, hogy megvesztegessenek - mondom: mivel most kizárólag az a fontos, hogy ne legyek senki más , csakis az, aki, sajnos, a valóságban vagyok..."
"A bíróság ítélete, ahogy várható volt: azonos vagyok a hat éve, kilenc hónapja és huszonegy napja eltűnt Anatol Ludwig Stillerrel, aki zürichi polgár, szobrász, utolsó lakhelye Zürich, Steingartenstrasse II,. nős, felesége Julika Stiller-Tschudy, jelenleg párizsi lakos; és egy halom bírságot rónak ki rám, a szövetségi vámhivatalnok megpofozásáért, mindenféle állampolgári mulasztásokért, a kijelentkezési kötelezettség elmulasztásáért; továbbá: adósságaim vannak, adóhátralék, katonai adó, öregségi- és életbiztosítás, kártérítés egy szövetségi katonai puska megrongálásáért, pótlólag még a perköltségek egyharmada, összesen 9361,05 frank, fizetendő harminc napon belül, a jelen ítélet aláíratása után."
"Lemondok az utolsó szó jogáról...
Lemondok a fellebbezésről..."
Anatol Ludwig Stiller,a regény bonyolult hőse, századunk egyik jellegzetes típusa, az önmaga elől menekülő ember végre vállalja önmagát, s ennek minden nehéz következményét. A regény mondanivalóját a Kierkegaard-mottó summázza: "Lásd, azért oly nehéz önmagunkat választanunk, mert ebben a választásban a tökéletes elkülönülés azonos a legmélyebb folytonossággal, s mert az feltétlenül kizárja minden lehetőségét annak, hogy valami mássá váljunk vagy inkább másvalakivé költsük át magunkat."