The information contained in this book or books is provided for informational purposes only and includes the book title, author name, and a brief description or abstract. For the full text of the book, please contact the author or publisher.
Mikor Dióbél megszületett, nagyon kicsi volt. Apját azzal csúfolták a szomszédok, hogy nem lesz gondja bölcsőre, megteszi a dióhéj is. Így lett a kisfiú neve Dióbél. Minthogy szülei nagyon szegények voltak, Dióbél a kastélyba került kisinasnak. Innen a falusi kastélyból indult kalandos útjára a kisfiú, aki kicsi termete ellenére is Kossuth katonája lett.
Mikor Dióbél megszületett, nagyon kicsi volt. Apját azzal csúfolták a szomszédok, hogy nem lesz gondja bölcsőre, megteszi egy dióhéj is. Így lett a kisfiú neve Dióbél.
Minthogy szülei nagyon szegények voltak, Dióbél a kastélyba került kisinasnak. Inaskodás helyett azonban az uraság két fiával játszott.
Innen a falusi kastélyból indult kalandos útjára a kis Dióbél, aki kicsi termete ellenére is Kossuth katonája lett.
A megható történetet Reich Károly rajzai díszítik.<
Móra Ferenc talán legismertebb, önéletrajzi ihletésű ifjúsági műve. A kis Gergőt édesapja, a szegény szűcs végtelen szeretettel és bölcsességgel neveli. Saját bőrén, tapasztalatok árán gyarapodik a kisfiú világról való ismerete, s ez mélyebb nyomokat hagy benne, mintha csak a szülői intelmeket hallgatná. Az áhított kisködmön lassan, de sok-sok szeretettel készül. Nem is meglepő, hiszen csodaködmönt varr a szűcsmester, melyben tündér fog lakni. Márton szűcs sok mindent mesél fiának, miközben a kisködmönbe belehímzi szíve minden szeretetét. Így lesz belőle csodaködmön, ami azonban csak akkor kényelmes, ha viselője mindig igazat mond, emberül viselkedik.<
Móra összegyűjtött műveinek sorozatában együtt jelenik meg a húszas évek elején írt két kisregény. Mindkettő érdekes, színes alkotás.
A Négy apának egy leánya kedves történet ásatásokról, falusi "középosztályról", szemrevaló postáskisasszonyról - és írói munkáról. -
A Hannibál föltámasztása a bajtársi egyesületek, titkos szövetségek ellenforradalmi Magyarországának kegyetlen szatírája, melyben a polgári-humanista Móra keserű humorral támad neki a "keresztény-nemzeti" rezsimnek... Új kiadása a radikális Móra emlékének szolgáltat elégtételt.<
Móra Ferenc elbeszélése az aranykort követő viszontagságos időkbe kalauzolja az olvasót. Mikor Apafi Mihályra került a fejedelemség sora, nehéz évek köszöntöttek az országra. Nagyváradon, Erdély kapujában a török volt már az úr. A Felső-Magyarországot és a fejedelemséget összekötő területsáv - az úgynevezett Részek, latinul Partium - nagy része a Habsburgok birtokába került.
"Olyan világ járt akkor szép Erdélyországban - így az író , hogy mikor este lefeküdt a fejedelem, sose tudta bizonyosan, hogy fejedelem lesz-e még reggel, mire felébred? A német volt annak a megmondhatója, meg a török."
A Szitáry testvérek története egy kalandos nyomozás fordulatait követi. A fejedelem palotájában látjuk őket először, majd elkísérjük a két fiút keresztül-kasul az országban. Bepillanthatunk velük az udvar hétköznapi életébe, a nagyurak világába, de megismerhetjük a rongyos bujdosók sorsát is. Szemügyre vehetjük a ravasz görög kereskedő házát csakúgy, mint a váradi basa fényűző palotáját. Megismerjük a várvédő vitézek életét és a szegény országúti vándorokét. Egyszer káprázatos keleti lakomának a vendégei közé képzelhetjük magunkat, másszor arra tanít bennünket az író, miképpen él a természet kínálta javakkal, gyökerekkel, magokkal a házatlan-hazátlan bújdosó.
A szegény nép szeretete és a jóság dicsérete csendül ki Jánoska történetéből. A falu koldusának nevelt unokája nemcsak az olvasó szívét hódítja meg, hanem a zárkózott, mindig szomorú földesúrét is, aki elvesztett unokáját gyászolja. Mire kiderül, hogy Jánoska nem más, mint a földesúr elvesztett unokája, a nagyúr már régen sajátjaként szereti a kedves kisfiút.<
Móra Ferenc, a mikszáthi hagyomány egyik jeles és népszerű folytatója, a húsza-harmincas évek haladó irodalmának jellegzetes alakja, akinek elbeszélő művészetéről kíván e kötet képet adni, magába foglalva az 1956-ban megjelent A világ így megyen válogatásunk legjavát, a Móra Ferenc Könyvkiadó kiadásában megjeletn történelmi anekdotáit - amellett közöl olyan írásokat is, amelyek eddig csak folyóiratokban, napilapokban láttak napvilágot.
Az írások egy része önéletrajzi jellegű. GYerekkorának ifjúkorának világát, emlékeit mondják el. Sírás, nevetés - Illyés Gyula szavaival; "a szegények rejtő, hal szeretet" - s a mindenütt jelenlevő, sorsokat, érzelmeket eltaposó "vaspata" uralkodik ezekben a történetekben.
Gyöngéd pasztellszínekben mutatja meg az alföldi tájat, hogy annál megrendítőbben, kiáltóbban és vádolóbban komoruljon elő a Földhözragadt Jánosok, Zuginék, Hajnal Matyikák portréja, sorsa. Más írásai, a hivatali bürkrációt leleplező, a közoktatást bíráló írásai, valamint történelmi anekdotái meglepő, jóízűen buggyanó vidám történetek sorozata azon a "nagy szíves és mégis végtelenül természetes, egyszerű magyar nyelven, amit csak a szögedi ember tud" (Móricz Zsigmond). Szinte minden írásában jelen van a sajátos magyar humor. Móricz megállapítása szerint "Mikszáth felfedezte, Tömörkény tökéletesre csiszolta, és Móra Ferenc élt vele, mint az aranypénzzel".<
Obaran és az apja, Thorwald több évnyi kitaszítottság után visszatér a kerrenbe, Zonn Amutba, ám a reményteljes fogadtatás helyett gyilkosságba keverednek, amivel őket vádolják. Csak úgy tisztázhatják magukat, ha elviszik a tetemet a Vas-hegység röghegyei közé, a nekromanta Uraghar barlangjába, hogy igazságot szolgáltasson, feltámassza a halottat, és beszéltesse. De ez nem könnyű, mert a norsvan harcosok a nyomukban lihegnek és az ellenség is ezt az alkalmat használja ki, hogy lecsapjon rájuk.
Eve Rigel izgalmas, fordulatokban bővelkedő regénye mellett öt remek írást olvashatunk a Káosz Világáról.
Tartalomjegyzék
Eve Rigel: Norstraden csillaga (regény)
Gabriel Sandstone: Tiltott tudás
Tim Morgan: Botcsinálta bérgyilkos
Soren Ward: Az utolsó nap Persionban (kisregény)
Norbert Winney: Alku életre-halálra
Raoul Renier: Jégszív (jidori rege)
<
„A kör elfordul, a Csapás véget ér…” Ezt hirdetik a régi könyvek, de ez az ősi jóslat kezd egyre üresebbé válni a Moar kaer népének. Több mint ötszáz évre elzárva a külvilágtól, a kaer népe egyre inkább megosztottabbá – és elkeseredettebbé – válik. A mágikus eszköz, ami a Csapás végét hivatott jelezni, évek óta nem mozdul, és mikor az újonnan felfedezett iratok azt sugallják, hogy a Csapás sosem fog véget érni és a kaer sosem nyílhat ki, a morál végképp megrendül. Az Earthdawn világán játszódó történetek.
<
Az ázsiai nők életét bemutató A haszontalan nem című riportkötete megállapítja: „A férfiak alapvető problémái gazdasági, társadalmi kérdésekből erednek, a nők fő gondjai elsősorban abból származnak, hogy nők”. Pakisztánban az iszlám semmibe veszi őket, az indiai özvegyek a társadalom kivetettjei, Kínában talált 7 centiméteresre préselt lábfejű nőt, Japánban megismerte a gésákat. Fallaci felfogásában a nőkérdés emberkérdés, s a nők helyzete a társadalom általános állapotát jellemzi.<
Illiberális. Inkorrekt. Igaz.Oriana Fallaci a Harag - trilógia második kötetében még tovább megy, ítéletet hoz Európa felett, amely véleménye szerint már nem is Európa, hanem Eurábia, az Iszlám egyik gyarmata.<
Oriana Fallaci nemcsak „rámenős” riporterként világhírű (avagy hírhedt némelyek: önmagukat akarva-akaratlan leleplező kókler politikusok, nevetségessé lett, kisstílű diktátorok számára). Legjobb, legnevezetesebb könyveiben kivételes újságírói erényei olyan szépírói kvalitásokkal párosulnak, melyek végül is valóságos regénnyé avatják ezeket az egyébként mindig érdekes, mindig aktuális könyveket.
A Ha meghal a Nap a híres könyvek közül is az egyik leghíresebb. Az írónő csaknem húsz éve a NASA vendégeként több hónapot töltött az Egyesült Államokban. Útjának gyümölcse ez a regény: a Holdra készülő űrhajósok regénye. Meg azoké, akik – egyelőre – itt maradnak a Földön, föl-fölnéznek a Holdra, és mindenféle eszükbe jut róla.
<
"Itt verte fel tanyáját a Tenkes kapitánya. Ezen a néven emlegették most már mindenütt. A legellentétesebb mesék keltek szárnyra róla. Volt, aki török kémnek, volt, aki kalandvágyó olasz hercegnek, más meg egy magyar gróf fattyúgyerekének tartotta az ismeretlen lovast."
A titokzatos és merész harcos, a magyar Robin Hood nem más, mint a furfangos parasztfiú, Eke Máté, akinek alakját számos jobbágykatonából lett kuruc tiszt történelmi figurájából gyúrta össze az író. Eke Máté a Rákóczi szabadságharc idején Béri Balogh Ádám kuruc brigadéros parancsára összegyűjti a Villányi-hegység környékéről a szegényeket. A maroknyi, ám annál vakmerőbb csapat a tenkeshegyi pincékben felütött tanyájáról indul a labancok elleni portyákra, ravaszsággal és huszáros virtussal járva túl a jól felfegyverzett, de nehézkes és gyakran gyávának bizonyuló osztrák zsoldosok eszén. Leggyakrabban a siklósi vár parancsnoka, I. Lipót ezredese, báró Eberstein Eckberg orra alá törnek borsot. A báró dicsőséget szerzett a francia harctereken, de itt kuruc hazafiakkal kerül szembe, akiket a nép is segít, így könnyűszerrel győzik le a túlerőt a mindennapos csetepatékban.
Az izgalmas kalandokban, mulattató fordulatokban bővelkedő, népmesei ihletésű könyv a szerző azonos című, rendkívül sikeres, több ízben vetített tévéfilmsorozatának ifjúsági regény változata.<
A könyv történetét Walter Scott meséli el vendéglátóinak Párizsban. A XVIII. század Angliájában vagyunk. Skócia behódolt György királynak, de megmaradt híres hadtestje, a Fekete Brigád. A király elhatározza, hogy egyszer s mindenkorra fölszámolja a lázadásnak ezt a fészkét. Egy áruló segítségével tőrbe csalják a csapatot… Szerelemről, ármányról, vérbosszúról, hősies helytállásról, nemes küzdelemről olvashatuk az ismert francia szerző romantikus történelmi regényében.
<
A három testőr és D'Artagnan fia című regény folytatása
Aki elolvasta a D'Artagnan fia című regényt, az nyilván kiváncsi a történet folytatására.
Sikerül-e egymásra találniuk a szerelmeseknek? Megbűnhődik-e a cselszövő báró, vagy sikerül megszöknie az igazságszolgáltatás és az ifjú D'Artagnan kardja elől? Vagy talán a korosodó Athos kényszerül feladni megérdemelt nyugalmát, hogy igazság szolgáltassék? Sikerül-e leleplezni a király, XIV. Lajos elleni összeesküvést?
Az ármány, cselszövés vagy a tisztesség győzedelmeskedik? Mindezekre a kérdésekre megtalálható a válasz az Athos öregkora című könyvben.
<
A tizenegy éves Clay viszontagságos időket él át. Apja, miután munkanélküli lesz, elhagyja őket. Nem sokra rá anyja is elveszti állását, s a kiskamasz fiúval kénytelenek egy hajléktalanszállásra költözni. Egy napon a mama is eltűnik. Clay teljesen egyedül marad, s heteket tölt az utcán Buddyval és Calvinnel, két őt gyámolító hajléktalannal. Kemény fagyok köszöntenek New Yorkra. Claynek és társainak a hideg mellett az ellenséges környezettel is meg kell küzdeniük, s a mindennapi betevő előteremtése is próbára teszi őket. Hogyan fordul jobbra Clay sorsa? Hogy találnak újra egymásra édesanyjával? Megbocsáthat-e Clay a történtek miatt, s tudnak-e újra a régi szeretetben élni? E felkavaró, lebilincselően megírt könyv amerikai szerzője a gyermekkönyv írók Nobel-díjaként számon tartott Andersen-díj egyik kitüntetettje. A könyvet a 9-12 éves korú olvasóknak ajánljuk. <
Az Utolsó Gyertya Szororátusa évszázadok óta őrködik a Rend szentélyvilága fölött, próbálván értelmet keresni alapítójuk elkínzott látomásaiban. A külvilágiakat nem szívesen látják, mégis egyre csak jönnek és jönnek.
Az Astra Militarum egy elit alakulatát, ami egy halálos idegen entitással vívott összecsapás után a Gyertyavilágon keres gyógyírt sebeire, egy olyan asszony – Asenath Hyades nővér – kíséri, aki itt nem számít kívülállónak, bár már évtizedekkel ezelőtt fordított hátat a Szororátusnak.
Miközben megközelítik a Rend fellegvárát, rosszindulatú erők kezdenek gyülekezni a bolygó vihar tépázta tornyai közt – a legsötétebb árnyak azonban nem kintről, hanem épp odabentről, a saját lelkük mélyéről lesnek rájuk.
<
Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz. A mi világunkkal párhuzamosan is létezik egy világ, Misztéria. Ebben a veszedelmes lényekkel, bonyolult formációkkal és ősi titkokkal teli világban nyomoz egy fiú a múltja, a barátai után – és keresi a legfontosabbat: ki is ő valójában. A mi világunkban Nikónak hívják, anyjával él, aki nem árulja el neki, ki volt az apja. Tizennégy éves a fiú, amikor egy nap a padláson furcsa folyosóra talál, melyen keresztül a Homály mögötti világba kerül. Élnek itt sárkányok, alakváltók, emberek és alwenek, de mindenekelőtt egy gonosz uralkodó…
We use cookies to understand how you use our site, to personalize content and to improve your experience. By continuing to use our site, you accept our use of cookies and you agree with Privacy Policy and Terms of Use