Disclaimer

Mikor Dióbél megszületett, nagyon kicsi volt. Apját azzal csúfolták a szomszédok, hogy nem lesz gondja bölcsőre, megteszi a dióhéj is. Így lett a kisfiú neve Dióbél. Minthogy szülei nagyon szegények voltak, Dióbél a kastélyba került kisinasnak. Innen a falusi kastélyból indult kalandos útjára a kisfiú, aki kicsi termete ellenére is Kossuth katonája lett. Mikor Dióbél megszületett, nagyon kicsi volt. Apját azzal csúfolták a szomszédok, hogy nem lesz gondja bölcsőre, megteszi egy dióhéj is. Így lett a kisfiú neve Dióbél. Minthogy szülei nagyon szegények voltak, Dióbél a kastélyba került kisinasnak. Inaskodás helyett azonban az uraság két fiával játszott. Innen a falusi kastélyból indult kalandos útjára a kis Dióbél, aki kicsi termete ellenére is Kossuth katonája lett. A megható történetet Reich Károly rajzai díszítik.<

Móra Ferenc talán legismertebb, önéletrajzi ihletésű ifjúsági műve. A kis Gergőt édesapja, a szegény szűcs végtelen szeretettel és bölcsességgel neveli. Saját bőrén, tapasztalatok árán gyarapodik a kisfiú világról való ismerete, s ez mélyebb nyomokat hagy benne, mintha csak a szülői intelmeket hallgatná. Az áhított kisködmön lassan, de sok-sok szeretettel készül. Nem is meglepő, hiszen csodaködmönt varr a szűcsmester, melyben tündér fog lakni. Márton szűcs sok mindent mesél fiának, miközben a kisködmönbe belehímzi szíve minden szeretetét. Így lesz belőle csodaködmön, ami azonban csak akkor kényelmes, ha viselője mindig igazat mond, emberül viselkedik.<

Móra összegyűjtött műveinek sorozatában együtt jelenik meg a húszas évek elején írt két kisregény. Mindkettő érdekes, színes alkotás. A Négy apának egy leánya kedves történet ásatásokról, falusi "középosztályról", szemrevaló postáskisasszonyról - és írói munkáról. - A Hannibál föltámasztása a bajtársi egyesületek, titkos szövetségek ellenforradalmi Magyarországának kegyetlen szatírája, melyben a polgári-humanista Móra keserű humorral támad neki a "keresztény-nemzeti" rezsimnek... Új kiadása a radikális Móra emlékének szolgáltat elégtételt.<

Móra Ferenc elbeszélése az aranykort követő viszontagságos időkbe kalauzolja az olvasót. Mikor Apafi Mihályra került a fejedelemség sora, nehéz évek köszöntöttek az országra. Nagyváradon, Erdély kapujában a török volt már az úr. A Felső-Magyarországot és a fejedelemséget összekötő területsáv - az úgynevezett Részek, latinul Partium - nagy része a Habsburgok birtokába került. "Olyan világ járt akkor szép Erdélyországban - így az író , hogy mikor este lefeküdt a fejedelem, sose tudta bizonyosan, hogy fejedelem lesz-e még reggel, mire felébred? A német volt annak a megmondhatója, meg a török." A Szitáry testvérek története egy kalandos nyomozás fordulatait követi. A fejedelem palotájában látjuk őket először, majd elkísérjük a két fiút keresztül-kasul az országban. Bepillanthatunk velük az udvar hétköznapi életébe, a nagyurak világába, de megismerhetjük a rongyos bujdosók sorsát is. Szemügyre vehetjük a ravasz görög kereskedő házát csakúgy, mint a váradi basa fényűző palotáját. Megismerjük a várvédő vitézek életét és a szegény országúti vándorokét. Egyszer káprázatos keleti lakomának a vendégei közé képzelhetjük magunkat, másszor arra tanít bennünket az író, miképpen él a természet kínálta javakkal, gyökerekkel, magokkal a házatlan-hazátlan bújdosó. A szegény nép szeretete és a jóság dicsérete csendül ki Jánoska történetéből. A falu koldusának nevelt unokája nemcsak az olvasó szívét hódítja meg, hanem a zárkózott, mindig szomorú földesúrét is, aki elvesztett unokáját gyászolja. Mire kiderül, hogy Jánoska nem más, mint a földesúr elvesztett unokája, a nagyúr már régen sajátjaként szereti a kedves kisfiút.<

Móra Ferenc, a mikszáthi hagyomány egyik jeles és népszerű folytatója, a húsza-harmincas évek haladó irodalmának jellegzetes alakja, akinek elbeszélő művészetéről kíván e kötet képet adni, magába foglalva az 1956-ban megjelent A világ így megyen válogatásunk legjavát, a Móra Ferenc Könyvkiadó kiadásában megjeletn történelmi anekdotáit - amellett közöl olyan írásokat is, amelyek eddig csak folyóiratokban, napilapokban láttak napvilágot. Az írások egy része önéletrajzi jellegű. GYerekkorának ifjúkorának világát, emlékeit mondják el. Sírás, nevetés - Illyés Gyula szavaival; "a szegények rejtő, hal szeretet" - s a mindenütt jelenlevő, sorsokat, érzelmeket eltaposó "vaspata" uralkodik ezekben a történetekben. Gyöngéd pasztellszínekben mutatja meg az alföldi tájat, hogy annál megrendítőbben, kiáltóbban és vádolóbban komoruljon elő a Földhözragadt Jánosok, Zuginék, Hajnal Matyikák portréja, sorsa. Más írásai, a hivatali bürkrációt leleplező, a közoktatást bíráló írásai, valamint történelmi anekdotái meglepő, jóízűen buggyanó vidám történetek sorozata azon a "nagy szíves és mégis végtelenül természetes, egyszerű magyar nyelven, amit csak a szögedi ember tud" (Móricz Zsigmond). Szinte minden írásában jelen van a sajátos magyar humor. Móricz megállapítása szerint "Mikszáth felfedezte, Tömörkény tökéletesre csiszolta, és Móra Ferenc élt vele, mint az aranypénzzel".<

„A kör elfordul, a Csapás véget ér…”
Ezt hirdetik a régi könyvek, de ez az ősi jóslat kezd egyre üresebbé válni a Moar kaer népének. Több mint ötszáz évre elzárva a külvilágtól, a kaer népe egyre inkább megosztottabbá – és elkeseredettebbé – válik. A mágikus eszköz, ami a Csapás végét hivatott jelezni, évek óta nem mozdul, és mikor az újonnan felfedezett iratok azt sugallják, hogy a Csapás sosem fog véget érni és a kaer sosem nyílhat ki, a morál végképp megrendül.
Az Earthdawn világán játszódó történetek.

Az ázsiai nők életét bemutató A haszontalan nem című riportkötete megállapítja: „A férfiak alapvető problémái gazdasági, társadalmi kérdésekből erednek, a nők fő gondjai elsősorban abból származnak, hogy nők”. Pakisztánban az iszlám semmibe veszi őket, az indiai özvegyek a társadalom kivetettjei, Kínában talált 7 centiméteresre préselt lábfejű nőt, Japánban megismerte a gésákat. Fallaci felfogásában a nőkérdés emberkérdés, s a nők helyzete a társadalom általános állapotát jellemzi.<

Illiberális. Inkorrekt. Igaz.Oriana Fallaci a Harag - trilógia második kötetében még tovább megy, ítéletet hoz Európa felett, amely véleménye szerint már nem is Európa, hanem Eurábia, az Iszlám egyik gyarmata.<

"Itt verte fel tanyáját a Tenkes kapitánya. Ezen a néven emlegették most már mindenütt. A legellentétesebb mesék keltek szárnyra róla. Volt, aki török kémnek, volt, aki kalandvágyó olasz hercegnek, más meg egy magyar gróf fattyúgyerekének tartotta az ismeretlen lovast." A titokzatos és merész harcos, a magyar Robin Hood nem más, mint a furfangos parasztfiú, Eke Máté, akinek alakját számos jobbágykatonából lett kuruc tiszt történelmi figurájából gyúrta össze az író. Eke Máté a Rákóczi szabadságharc idején Béri Balogh Ádám kuruc brigadéros parancsára összegyűjti a Villányi-hegység környékéről a szegényeket. A maroknyi, ám annál vakmerőbb csapat a tenkeshegyi pincékben felütött tanyájáról indul a labancok elleni portyákra, ravaszsággal és huszáros virtussal járva túl a jól felfegyverzett, de nehézkes és gyakran gyávának bizonyuló osztrák zsoldosok eszén. Leggyakrabban a siklósi vár parancsnoka, I. Lipót ezredese, báró Eberstein Eckberg orra alá törnek borsot. A báró dicsőséget szerzett a francia harctereken, de itt kuruc hazafiakkal kerül szembe, akiket a nép is segít, így könnyűszerrel győzik le a túlerőt a mindennapos csetepatékban. Az izgalmas kalandokban, mulattató fordulatokban bővelkedő, népmesei ihletésű könyv a szerző azonos című, rendkívül sikeres, több ízben vetített tévéfilmsorozatának ifjúsági regény változata.<

A könyv történetét Walter Scott meséli el vendéglátóinak Párizsban. A XVIII. század Angliájában vagyunk. Skócia behódolt György királynak, de megmaradt híres hadtestje, a Fekete Brigád. A király elhatározza, hogy egyszer s mindenkorra fölszámolja a lázadásnak ezt a fészkét. Egy áruló segítségével tőrbe csalják a csapatot… Szerelemről, ármányról, vérbosszúról, hősies helytállásról, nemes küzdelemről olvashatuk az ismert francia szerző romantikus történelmi regényében.

A tizenegy éves Clay viszontagságos időket él át. Apja, miután munkanélküli lesz, elhagyja őket. Nem sokra rá anyja is elveszti állását, s a kiskamasz fiúval kénytelenek egy hajléktalanszállásra költözni. Egy napon a mama is eltűnik. Clay teljesen egyedül marad, s heteket tölt az utcán Buddyval és Calvinnel, két őt gyámolító hajléktalannal. Kemény fagyok köszöntenek New Yorkra. Claynek és társainak a hideg mellett az ellenséges környezettel is meg kell küzdeniük, s a mindennapi betevő előteremtése is próbára teszi őket. Hogyan fordul jobbra Clay sorsa? Hogy találnak újra egymásra édesanyjával? Megbocsáthat-e Clay a történtek miatt, s tudnak-e újra a régi szeretetben élni? E felkavaró, lebilincselően megírt könyv amerikai szerzője a gyermekkönyv írók Nobel-díjaként számon tartott Andersen-díj egyik kitüntetettje. A könyvet a 9-12 éves korú olvasóknak ajánljuk. <

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.
A mi világunkkal párhuzamosan is létezik egy világ, Misztéria. Ebben a veszedelmes lényekkel, bonyolult formációkkal és ősi titkokkal teli világban nyomoz egy fiú a múltja, a barátai után – és keresi a legfontosabbat: ki is ő valójában. A mi világunkban Nikónak hívják, anyjával él, aki nem árulja el neki, ki volt az apja. Tizennégy éves a fiú, amikor egy nap a padláson furcsa folyosóra talál, melyen keresztül a Homály mögötti világba kerül. Élnek itt sárkányok, alakváltók, emberek és alwenek, de mindenekelőtt egy gonosz uralkodó…