Disclaimer

A primera vista, los jovencitos que estudian en el internado de Hailsham son como cualquier grupo de adolescentes. Practican deportes, tienen clases de arte y descubren el sexo, el amor y los juegos del poder. Hailsham es una mezcla de internado victoriano y de colegio para hijos de hippies de los años sesenta donde no dejan de repetirles que son muy especiales, que tienen una misión en el futuro, y se preocupan por su salud. Los jóvenes también saben que son estériles y que nunca tendrán hijos, de la misma manera que no tienen padres. Kathy, Ruth y Tommy fueron pupilos en Hailsham, y también fueron un juvenil triángulo amoroso. Y ahora, Kathy se permite recordar Hailsham y cómo ella y sus amigos descubrieron poco a poco la verdad. Y el lector de esta novela, utopía gótica, irá descubriendo con Kathy que Hailsham es una representación donde los jóvenes actores no saben que sólo son el secreto terrible de la buena salud de una sociedad.<

1963. La Unión Soviética ha reemplazado al Tercer Reich como enemigo a batir y Gran Bretaña fragua la más extraña de las alianzas para evitar su destrucción.
Durante décadas, los brujos británicos han sido lo único que se interponía entre el Imperio Británico y la Unión Soviética, que ahora se extiende desde el océano Pacífico hasta el Canal de la Mancha. Pero una serie de asesinatos está diezmando sus filas y la seguridad nacional del país se ve día a día más comprometida.
Mientras tanto, dos hermanos víctimas en su día de un retorcido experimento nazi para dotar de superpoderes a simples mortales escapan de su cautiverio más allá del Telón de Acero en dirección a Inglaterra. Allí les espera Gretel, una poderosa clarividente.

Cuando apareció en 1809 «Historia de Nueva York de Diedrich Knickerbocker», recopilación de las crónicas históricas publicadas en el neoyorquino Morning Chronicle por el escritor norteamericano Washington Irving (1783-1859), en Europa no se tenía noticia todavía de la existencia de una literatura norteamericana. Poco después, Walter Scott, Balzac y Byron saludarían con gran entusiasmo la obra inaugural de un autor, y de una literatura, de cuyo magisterio se declararían deudores posteriormente escritores como Poe o el poeta Walt Whitman. En 1832 Irving viaja a Europa y presenta sus cartas credenciales como diplomático ante la reina Isabel II de España. Ese mismo año publica su famosa Alhambra («Cuentos y leyendas de la Alhambra»), recreación de tradiciones arabigoandaluzas en las que la imaginación del estudioso aúna acontecimientos históricos con episodios sobrenaturales.Se han reunido en este volumen los mejores y más representativos cuentos que Washington Irving aportó a la literatura fantástica: «Rip van Winkle», el hombre que quedó suspendido en el tiempo durante varios años; «La leyenda de Sleepy Hollow», la historia de un jinete sin cabeza que aterroriza a una tranquila población rural (pertenecientes a su magna obra The Sketch Book, 1920); «Leyenda de la rosa de la Alhambra» y «La aventura de mi tío» (extraídos éstos de la citada Alhambra); «El espectro del novio», inspirado en una leyenda alemana, o «La aventura del estudiante alemán», un cuento ambientado en los días de la Revolución Francesa (que inspiró a Gautier el relato «La muerta enamorada»), son algunos de los cuentos que forman parte de esta antología.<

Homer Wells a Maine állambeli St Cloud's városka árvaházának leghűségesebb lakója: hiába próbálja az intézet igazgatója, a szülészorvos Wilbur Larch örökbe adni, a fiú előbb-utóbb mindig visszatér hozzá. Az évek során különös barátság alakul ki Larch és Homer közt, amelynek szakítópróbája lesz, mikor a fiú úgy dönt, szerencsét próbál a világban. Megismerkedik egy fiatal párral, és továbbáll St. Cloud's-ból, hogy a "Tengernéző" almáskertben vállaljon munkát. Itt barátokra lel, és megtalálja azt a szeretetteljes közeget, amelyre titkon mindig is vágyott. Homer odisszeiája azonban nem ér véget, ugyanis beleszeret legjobb barátja feleségébe. 
  Az Árvák hercege című regényében Larch doktor és Homer Wells különös és megrendítő kapcsolatának évtizedeken átívelő történetét tárja elénk a háború utáni amerikai próza egyik legeredetibb, legmarkánsabb hangú alkotója, John Irving, aki e monumentális művével egyúttal fejet hajt a tizenkilencedik század egyik legnagyobb angol regényírója, Charles Dickens előtt. A St. Cloud's-i árvaház és az angyalcsináló orvos történetében Irving súlyos – és aktualitásukból mit sem vesztő, a legtöbb nyugati társadalmat mind a mai napig megosztó – kérdéseket feszeget, sokszor provokatívan, de mindig mély emberséggel. Az 1985-ben megjelent, és komoly kritikai, valamint közönségsikert arató regény diadalútja később a filmvásznon folytatódott. A regényből készült filmet hét Oscar-díjra jelölték – többek közt a legjobb film és a legjobb rendező kategóriában –, melyből végül két díjat ítélt oda az Amerikai Filmakadémia: a Larch doktort alakító Michael Caine megkapta a legjobb férfi mellékszereplőnek járó, míg a szerző, John Irving a legjobb adaptált forgatókönyvnek járó Oscart.

Jenny Fields, a cipőkirály leánya ápolónőként dolgozik egy bostoni kórházban. Férjhez menni nem akar, gyereket viszont igen, ezért egy haldokló háborús sebesülttel ejteti magát teherbe. Ily módon egyszer s mindenkorra végzett a férfinemmel, a továbbiakban a gyermek nevelésének szenteli életét - elszegődik egy iskolába ápolónőnek hogy fia, Garp fejlődésének menetelét, választott tantárgyait, tanárait is ellenőrizni tudja. Kész csoda hogy ezek után Garpból normális ember lesz, hogy a világban - annak minden borzalmával: erőszak, gyilkosság, megbecstelenítés, autóbaleset, csonkítás - mégis megállja helyét. Garp írónak készül. Minő véletlen, ekkor már az anyja is. Bécsben töltött tanulmányútjuk s az ott létrejött alkotások eredményeképpen Jenny tesz szert nagyobb hírnévre, akaratlanul egy feminista mozgalom élére kerül, emiatt később híressége jutalmául erőszak áldozata. De első művével Garp is pályadíjat nyer - szerelme kezét, aki csakis híres, de legalábbis a hírnév irányába mutató íróhoz hajlandó feleségül menni. Boldog házaséletüket egy ideig nem árnyékolják be házasságon kívüli kapcsolataik - a nem várt borzalmak épp ezért annál elemibb erővel érik az érdekelteket s az olvasót.
John Irving groteszk, posztmodern rémmeséje jelentős mű, az elmúlt évtized amerikai irodalmában kevés a hozzá fogható maradandó érdekességű újdonság.

Sam and Dean Winchester know all the secrets their father recorded in his journal. Now you can, too. On November 2, 1983, Sam and Dean Winchester lost their mother to a demonic supernatural force. In the wake of the tragedy, their father, John, set out to learn everything he could about the paranormal evil that lives in the dark corners and on the back roads of America… and how to kill it. In his personal journal, he not only compiled folklore, legend and superstition about all manner of otherworldly enemies but he also recorded his experiences —hunting the creature that killed his wife even as he raised his two sons. Part prequel, part resource guide, John Winchester’s Journal finally gives fans the ultimate companion book for Supernatural. It’s all here: the exorcism Sam and Dean used in “Phantom Traveler,” John’s notes on everything from shapeshifters to Samuel Colt, Dean’s first hunt, Sam’s peewee soccer team… and John’s single-minded pursuit of a growing and deadly evil.<

Ningún hecho político trascendente ha tenido lugar en este país, durante los últimos treinta años, que no fuera previamente autorizado o decidido por el rey Juan Carlos I. La defenestración de Arias Navarro, el nombramiento de Adolfo Suárez, las conversaciones con Santiago Carrillo, la legalización del PCE, la dimisión del primer presidente de la democracia, e l 2 3-F, el juicio de Campamento, los GAL, las misiones de las Fuerzas Armadas en el exterior, el apoyo logístico a la Primera Guerra del Golfo, los nombramientos de la mayoría de los ministros y de todos los de Defensa, las conversaciones con ETA... etc., etc., son quizá los más importantes, pero no los únicos, en los que el inefable inquilino de La Zarzuela ha intervenido directamente haciendo valer una autoridad y un poder personal que en absoluto contempla la Constitución. Podríamos decir por lo tanto, sin exageración alguna, que el 22 de noviembre de 1975 una nueva dictadura más sutil, de rostro más amable, enmascarada en unas formas democráticas aceptables para Europa y la comunidad internacional pero quizá más perversa y engañosa por actuar en la clandestinidad de palacios y altos despachos, sucedió a la anterior del yugo y las flechas. Apoyada en el propio Ejército franquista (que actuaría a partir de entonces de sólido valladar ante las aspiraciones de los políticos verdaderamente demócratas), en los todopoderosos servicios de Inteligencia de las FAS (que transformarían al heredero de Franco en el hombre mejor informado del país) y también en el pánico cerval del pueblo españ o l a tener que enfrentar una nueva guerra civil. Esta dictadura en la sombra por parte del monarca español ha durado hasta nuestros días, si bien en los últimos años (prácticamente desde la salida de la Casa Real del general Sabino Fernández Campo) ha decaído ostensiblemente, al compás del deterioro personal de su titular. Esto ha sido así, históricamente, aunque muchos ciudadanos españoles no hayan sido capaces de percibirlo. No obstante, si a alguno de ellos (está en su derecho) le parecieran claramente exageradas o fuera de lugar mis afirmaciones, la lectura de este libro les sacará de dudas.<

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.
Kötetünk két fiatal magyar szerzőt mutat be, egyikük sem teljesen ismeretlen már a magyar olvasóközönség előtt. Kaszás István elbeszélésfüzére arra a kérdésre keresi a választ: vajon a civilizáció, a technika fejlettsége mindig és feltétlenül együtt jár-e a magasrendű és békés emberi magatartással. „Az űrflotta előretolt bázisai riasztó jelzéseket adnak le: idegen űrhajók csoportja tart a Föld felé! Baráti szándékkal jönnek? Ellenségeink lesznek?” – kérdi az író. – Katovszky Béla elbeszéléseiben gyakran van szó űrutazásról, távoli civilizációkkal való kapcsolatteremtésről, az írót, úgy tűnik, mégis jobban érdekli az emberi karakter, az erkölcsi magatartás és ezek lehetséges átalakulásai, változásai. „A kétszemélyes világ mérhetetlenül több, mint az emberek döntő többségének egyszemélyes világa, a kétszemélyes világ nagyon ritka szerencse, körülbelül a maximum, amire az ember jelenleg képes” – vallja az író utószavában.

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.
Kötetünk két fiatal magyar szerzőt mutat be, egyikük sem teljesen ismeretlen már a magyar olvasóközönség előtt. Kaszás István elbeszélésfüzére arra a kérdésre keresi a választ: vajon a civilizáció, a technika fejlettsége mindig és feltétlenül együtt jár-e a magasrendű és békés emberi magatartással. „Az űrflotta előretolt bázisai riasztó jelzéseket adnak le: idegen űrhajók csoportja tart a Föld felé! Baráti szándékkal jönnek? Ellenségeink lesznek?” – kérdi az író. – Katovszky Béla elbeszéléseiben gyakran van szó űrutazásról, távoli civilizációkkal való kapcsolatteremtésről, az írót, úgy tűnik, mégis jobban érdekli az emberi karakter, az erkölcsi magatartás és ezek lehetséges átalakulásai, változásai. „A kétszemélyes világ mérhetetlenül több, mint az emberek döntő többségének egyszemélyes világa, a kétszemélyes világ nagyon ritka szerencse, körülbelül a maximum, amire az ember jelenleg képes” – vallja az író utószavában.

„Az ember nem marad örökké a Földön. Kilépve megszokott bolygójáról egyszer, talán csak évszázadok múltán, kilép magából a Naprendszerből is.” Kaszás István regényében az emberiség több ezer éves ciklusokban egyre több és egyre távolibb bolygóra jut el, a Galaktika csillagai örök kihívásának engedelmeskedve. De „átkozottul sok minden van a Galaktikában, ami előtt még értetlenül állunk” – mondja egyik hőse valamikor a XXX.században… És még évezredek múltán is újabb kihívások teszik próbára a létéért, fennmaradásáért küzdő embert – galaktikus háborúk, értelmes lényekkel és érthetetlen erőkkel való találkozások –, mert „hiába jutottunk el a csillagokba, még mindig érezzük a kihívást, mely belőlük árad… éppúgy, mint régen. És mindig is kihívás marad, amíg csak élünk – és amíg csak lesznek állócsillagok.” A kozmosz értelmes lényeivel való találkozások következményeit azonban – akárcsak ma – valószínűleg sohasem lehet előre biztosan kiszámítani. Ez tág teret enged a fantáziának – és Kaszás István bőven és kitűnően él ezzel a lehetőséggel, az olvasók biztos örömére.

teslabook.fw.hu<

Kőszegi Imre történelmi regénye olyan korszakot tár fel az olvasónak, amely szinte fehér folt történelmi regényirodalmunkban. A magyar történelem XVIII. századába vezet el, Mária Terézia uralkodása idejére, s a vallási türelmetlenséggel, az erőszakos rekatolizációval tetézett nemzeti elnyomás körülményeit tárja fel egy határszéli magyar városban. Hőse egy német származású polgárfiú, akit fondorlatos lelki zsarolással jezsuitává tesznek, de akiben olthatatlan láng lobog a magyar nyelv és irodalom felvirágoztatásának szolgálatáért. Aki költő akar lenni minden áron, a nemzetet szolgáló magyar költő.
A regénynek ezt a megkapó főhősét Kőszegi Imre Rájnis József költő alakjáról mintázta, s a regényben szerplő versek és vertani elmélkedések egyenesen Rájnis Józseftől valók.