A komancsok törzse 1770 táján kezdett el dél felé vándorolni, s vált a préri rettegett urává. Kitűnő lovasok voltak, nagyszerű vadászok. A gyűlölt fehérektől sokáig meg tudták védeni vadászterületeiket. Az 1870-es években a fehér telepesek előrenyomulása meg egy nagy himlőjárvány megtizedelte soraikat. Utolsó nagy vezetőjük Quanah volt, akinek származásához szerelmi idill – anyja fehér nő volt –, működéséhez pedig számos véres harc és a sápadtarcúakkal megkötött kompromisszum története fűződik. Quanah főképp a mexikói spanyolok ellen vezette hadjáratait, akiktől elsősorban lovakat rabolt. A komancsok ugyanis lovaik számával mérték gazdagságukat. Egy-egy harcos legalább ötszáz lovat szerzett magának, a főnök ezret is. Quanah a harcok után, mely igazi győzelmet nem hozott, diplomáciai erényeit csillogtatta meg. Lemondott ősei birtokáról, a komancsok rezervátumba költöztek, de Quanah, mint a rezerváció hivatalos bírói testületének elnöke, egybetartotta népét. Halála után (1911) a komancs nép, mint önálló etnikai egység, gyakorlatilag megszűnt.