Robert M. Pirsig

SUMMARY: A narration of a summer motorcycle trip undertaken by a father and his son, Zen and the Art of Motorcycle Maintenance becomes a personal and philosophical odyssey into fundamental questions on how to live. The narrator's relationship with his son leads to a powerful self-reckoning; the craft of motorcycle maintenance leads to an austerely beautiful process for reconciling science, religion, and humanism. Resonant with the confusions of existence, this classic is a touching and transcendent book of life. This new edition contains an interview with Pirsig and letters and documents detailing how this extraordinary book came to be.This P.S. edition features an extra 16 pages of insights into the book, including author interviews, recommended reading, and more.

Phædrus, our narrator, takes a present-tense cross-country motorcycle trip with his son during which the maintenance of the motorcycle becomes an illustration of how we can unify the cold, rational realm of technology with the warm, imaginative realm of artistry. As in Zen, the trick is to become one with the activity, to engage in it fully, to see and appreciate all details — be it hiking in the woods, penning an essay, or tightening the chain on a motorcycle.

Vannak „kultúrahordozó" könyvek - ezek nem „részei" a kultúrának, hanem „viszik" azt valamerre. Az ilyen könyvek pontosan azt fejezik ki, ami iránt egy társadalom még csak ösztönösen tapogatózik. Könyve megjelenésének tizedik évfordulóján, 1984-ben fejtegette ezt Róbert M. Pirsig, amikor A zen meg a motorkerékpár-ápolás művészete hatalmas sikerére próbált magyarázatot találni. Nos, ez a regény immár majd' negyed évszázada „kultikus" könyv Amerika- és világszerte - hírét és népszerűségét nem véletlenül hasonlítják Salinger Zabhegyező-]éhei és Kerouac Úton-jához. Pirsig, úgy tetszik, valóban az énvesztés kínjaival küszködő ezredvégi ember alapélményét fogalmazta meg akkor, amikor az észelvű kultúrára rátelepedő irracionális élményeket új rendbe próbálta szervezni. Ennek az új rendnek a MINŐSÉG a központi fogalma, és Pirsig nyomán olvasók milliói érezték-érzik úgy, hogy a Minőség-központú világszemlélet - legalábbis számukra - kiutat jelent a káoszból: egyesíti a kultúrát és az ellenkultúrát, a klasszikus és a romantikus gondolkodásmódot, a nyugati racionalizmust és a keleti misztikát. Es Pirsig mindemellett megvalósította azt az írói bravúrt, hogy az emberi civilizáció sorskérdéseiről szóló filozófiai fejtegetéseit egy olvasmányos pikareszk regénybe, egy motorkerékpáros utazás történetébe illesztette bele. A zen meg a motorkerékpárápolás művészete a filozófia, a fikció és az önanalízis sajátos ötvözete - a modern világirodalom egyik legkülönösebb könyve. Hamarosan megjelenik magyar fordításban Róbert M. Pirsig második könyve is, a Lila, melyben a szerző egy vitorlás utazás történetét meséli el - s természetesen tovább szövi filozófiai rendszerét is, a Minőség Metafizikáját.

15 éve sikerkönyv ez a mű Amerikában és világszerte. Egyetemisták, értelmiségiek „bibliája”, vezérlő kalauza, a legkülönfélébb irodalomkedvelők emlékezetes olvasmánya. Hirét és népszerűségét nem véletlenül hasonlitják Salinger Zabhegyezőjéhez, Kerouac Útonjához. Se nem igazán regény, se nem igazán esszé. Hosszú és lenyűgöző elmélkedés az emberi civilizáció mai sorskérdéseiről – egy pikareszkkaland meséjébe ágyazva. A főszereplők motorkerékpáron vágnak neki Amerikának, hogy prérin és hegyeken át eljussanak a nyugati partra. Útközben sok mindent megtudunk technikáról és természetről, egyéniségről és tömeglélektanról, „klasszikus” és „romantikus” gondolkodásról, a bonyolult világ és bonyolult lélek egyoldalú szemlélésének és elemzésének veszélyeiről, valamint a könyv központi témájáról – a Minőségről. Értékvizsgálati esszéregény tehát Pirsig műve, akárcsak Thoreau-nak az amerikai civilizáció múlt századi fordulópontján született Waldenje. Azzal a kor diktálta különbséggel, hogy Thoreau romantikus kivonulása a társadalomból ma már utópia: ma már egészen más feltételek közt kell az emberi személyiség épségét megőrizni; a technikai civilizáció megdönthetetlen tényrendszer, adott keret, amely csak az 'őrület' árán tagadható meg.

Diecisiete años pasaron desde que Robert M. Pirsig irrumpió en el mundo literario con su exitosa ópera prima, Zen y el arte del mantenimiento de la motocicleta, hasta la publicación de Lila. Fedro, el alter ego fantasma que acosaba al narrador de Zen, ha cambiado la motocicleta por un velero en el que navega solitario, y persevera en su personal búsqueda de un sistema de pensamiento, la Metafísica de la Calidad, radicalmente alejado de los parámetros de la maniquea moral tradicional. Fedro se ve inesperadamente «obligado» a compartir con Lila unos días en su barco. Un fuerte vínculo de amor y odio se establece entre ambos, y la irascible Lila, salvaje y frágil al tiempo, se convierte en un fascinante objeto de observación. La travesía, que comienza en el río Hudson, refleja el viaje mental a través de la estoica sabiduría de los indios de Estados Unidos, la sofocante hipocresía de los principios victorianos, la monstruosa seducción de una ciudad como Nueva York y la oscura concepción social de la locura -que quedó patente en los electroshocks administrados a Pirsig cuando éste experimentó una «esquizofrenia catatónica», o «iluminación dura», dependiendo la perspectiva que se adopte-. Con Lila, finalista del Premio Pulitzer, Pirsig vuelve a trasladarnos -esta vez por mar- a un mundo alejado de toda banalidad. “Lo que hace tan difícil ver el mundo con claridad no es su extrañeza, sino su normalidad. La familiaridad puede cegarnos.”