Buddhizmus - a globális vallás
Ma már nemcsak Bangkokban, Tokióban vagy Pekingben találunk buddhista templomokat, hanem Rio de Janeiróban, Fokvárosban, Moszkvában vagy akár New Yorkban is. Noha Ázsiából származik, a buddhizmus mégis ugyanúgy képes a globalizációra, mint a kereszténység vagy az iszlám. Hindu például szigorúan véve csak az lehet, aki Indiában születik; ellenben etnikai hovatartozásától vagy születési helyétől függetlenül buddhistává válhat, aki akar. Az évszázadok során a kereszténységhez vagy az iszlámhoz hasonlóan a buddhizmus is a legkülönfélébb kultúrákhoz alkalmazkodott. India és Tibet mai határáról kiindulva Buddha tanítása mintegy 1500 esztendő leforgása alatt kiterjedt Srí Lankára, Thaiföldre és az Arany Háromszögre, Mongóliára, Kínára, Koreára és Japánra. A 19. század közepétől már a túlnyomórészt keresztény országokban is egyre nő a buddhisták száma.
Ez a fejlődés az USA-ban kezdődött azokkal a japánokkal, akik akkoriban szegény országukat elhagyva Hawaiira települtek, hogy cukorrépa-feldolgozásból éljenek. Ma Hawaiin található a legnagyobb japánkolónia, s a buddhista templomok Honolulu városképének szerves részévé váltak. A legnagyobb, japánon kívüli zen-kolostor San Franciscóban található, 1960-ban alapította egy japán zen-mester, Shunryu Suzuki. Ez a kolostor elsősorban vagy szinte kizárólag a kaukázusiaké, ahogyan az USA-ban néha a fehéreket nevezik. Japánokat alig találunk ott. A legtöbb japán ugyanis egyrészt nem a zen-buddhista iskolákhoz tartozik, hanem a dzsódo-síssúhoz, a "Tiszta Ország buddhizmusának" irányzatához. Másrészt pedig mély szakadék húzódik a "fehér" buddhisták, és az úgynevezett etnikai buddhisták között, s ezt alig hidalja át kommunikáció.

Az első olyan könyv, mely teljes történeti áttekintést nyújt ennek a rendkívüli civilizációnak a vallásáról a legkorábbi települések korától (i.e. 5000) egészen a római provinciák koráig (i. sz. IV. század).
Miként azt Rosalie David lebilincselő tanulmánya mutatja, az ókori egyiptomi társadalom minden területét – az oktatástól és a törvénykezéstől kezdve az orvoslásig, a születéstől a halálig – átjárta a vallás és a mágia, mindent a Nap és a Nílus istenként tisztelt éltető erői uraltak. Fedezzük hát fel az istenek és istennők összetett világát Anubisztól, a halál sakálfejű istenétől Ta-Weretig, a születés vízilóistennőjéig; a szent állatok kultuszát; a jósok és jóslatok, templomok, halotti kultuszok és a túlvilághit világát. A fáraók, királynők és istenségek listájával, valamint az egyiptomi varázsigék újonnan készült fordításai révén ez a könyv alapműnek számít azok számára, akik a történelmet és az egyiptológiát tanulmányozzák, továbbá informatív és szórakoztató olvasmány mindazok számára, akik érdeklődéssel fordulnak az ókori világ felé.

A nagysikerű Bengáli tűzzel elkezdett Germanus Gyula-életműsorozat újabb kötete, az utoljára mintegy harminc éve megjelent A félhold fakó fényében. A szerzo ebben meséli el, hogyan ismerkedett meg a keleti kultúrával, leírja elso keleti útjait. Megelevenedik a Közel-Kelet számtalan vidéke, foként a török táj és városok, de eljutunk a mesés Indiába is. A klasszikus útleírások kimagasló darabja a kötet. Lebilincselo olvasmány, amely szórakoztatva tanít. A kötetet több tucat eredeti Germanus-fotó színesíti.

A kiváló valláskutató és indológus, Helmuth von Glasenapp az öt legjelentõsebb vallást - bráhmanizmus, buddhizmus, kínai univerzizmus, kereszténység és iszlám - ismerteti. Mindegyiket mint önálló rendszert vizsgálja; ismerteti történeti fejlõdését, leírja jellemzõ vonásait. Összehasonlítja az öt vallást, kiemeli közös vonásaikat és különbségeiket, feltárja a kölcsönhatásokat a különbözõ vallások között, bemutatja egymással folytatott vitáikat, egymás ellen vívott harcaikat is, kidomborítja a különbségeket a közép- és kelet-ázsiai vallások, az "örök világtörvény vallásai" és az "isteni kinyilatkoztatás vallásai": a kereszténység és az iszlám között.

Több keleti utat követően Nicolas Notovitch 1887 őszén eljut Tibetbe. Az orosz utazó olyan dokumentumra bukkan egy tibeti kolostorban, ami később meghökkenti a civilizált világot. Megtalálja azt az „evangélium-szöveget”, amit a tibeti lámák őriztek Jézus életéről. Az anyagot lefordítja és megjelenteti franciául, majd angolul. A titkos evangélium óriási vitát vált ki, sokan kétségbe vonják eredetiségét, mások lelkesen üdvözlik, hisz újabb adalékokhoz juthatunk így Jézus életéről. Notovitch világhírű könyve most jelenik meg először magyarul. Kötetünk tartalmazza a szerző útinaplóját, amiben részletesen megírja milyen kalandos úton jutott hozzá a dokumentumhoz. Ezt követően teljes terjedelmében közöljük a Szent Issa élete című Jézusról szóló tibeti írást. A könyvet Léb Erzsébet tanulmánya zárja, melyben a Notovitch-könyv sorsát meséli el, s egyben összefoglalja a Jézus életéről szóló mai elképzeléseket.