Harold Goodman professzor a torinói lepel vizsgálatai során megdöbbentő felfedezésre jut: néhány bőrsejt még mindig életképes! A professzor eget-földet rengető kísérletbe fog: kiónozza Jézust. Mindez olyan erőket hoz mozgásba, amelyek világméretű kataklizmához vezetnek.
A trilógia második részében a katasztrófák újult erővel pusztítanak: aszteroidák csapódnak a földbe, egész kontinenseken söpör végig tűzvész, mérges sáskák hada marcangolja az embereket, titokzatos eredetű őrület sarkall pusztításra - a világ egyik iszonyatból a másikba zuhan. Az apokalipszis rettenetében az egyetlen reményt Christopher Goodman jelenti. Isten fia, a föld sorsa érdekében szembeszáll mindennel, még az apjával is.
Igazi tudományos-fantasztikus regénytrilógia, amelyben a valóságos elemeknek legalább akkora a szerepük, mint a fantáziának. Nem lehet eldönteni, mi döbbenti meg jobban az olvasót: a valóságtól elrugaszkodott, misztikus okfejtés, ahogy például a szerző a napjainkban játszódó cselekménybe beemeli János apostolt, vagy az a nagyon is reálisnak tűnő ábrázolás, amellyel BeauSeigneur a regény világának politikai hátterét vagy éppen a természeti csapásokat festi meg. A számos provokatív gondolatot tartalmazó regény hívők és ateisták számára egyaránt elgondolkodtató, ugyanakkor lebilincselően érdekes olvasmány.
(A Krisztus küldetése trilógia második könyve)
Harold Goodman professzor a torinói lepel vizsgálatai során megdöbbentő felfedezésre jut: néhány bőrsejt még mindig életképes! A professzor eget-földet rengető kísérletbe fog: klónozza Jézust. Mindez olyan erőket hoz mozgásba, amelyek világméretű kataklizmához vezetnek.
A trilógia második részében a katasztrófák újult erővel pusztítanak: aszteroidák csapódnak a földbe, egész kontinenseken söpör végig tűzvész, mérges sáskák hada marcangolja az embereket, titokzatos eredetű őrület sarkall pusztításra – a világ egyik iszonyatból a másikba zuhan. Az apokalipszis rettenetében az egyetlen reményt Christopher Goodman jelenti. Isten fia, a föld sorsa érdekében szembeszáll mindennel, még az apjával is.
Igazi tudományos-fantasztikus regénytrilógia, amelyben a valóságos elemeknek legalább akkora a szerepük, mint a fantáziának. Nem lehet eldönteni, mi döbbenti meg jobban az olvasót: a valóságtól elrugaszkodott, misztikus okfejtés, ahogy például a szerző a napjainkban játszódó cselekménybe beemeli János apostolt, vagy az a nagyon is reálisnak tűnő ábrázolás, amellyel BeauSeigneur a regény világának politikai hátterét vagy éppen a természeti csapásokat festi meg. A számos provokatív gondolatot tartalmazó regény hívők és ateisták számára egyaránt elgondolkodtató, ugyanakkor lebilincselően érdekes olvasmány.
<=mojo68=>
Harold Goodman professzor a torinói lepel vizsgálatai során megdöbbentő felfedezésre jut: néhány bőrsejt még mindig életképes! A professzor eget-földet rengető kísérletbe fog: kiónozza Jézust. Mindez olyan erőket hoz mozgásba, amelyek világméretű kataklizmához vezetnek.
A trilógia második részében a katasztrófák újult erővel pusztítanak: aszteroidák csapódnak a földbe, egész kontinenseken söpör végig tűzvész, mérges sáskák hada marcangolja az embereket, titokzatos eredetű őrület sarkall pusztításra - a világ egyik iszonyatból a másikba zuhan. Az apokalipszis rettenetében az egyetlen reményt Christopher Goodman jelenti. Isten fia, a föld sorsa érdekében szembeszáll mindennel, még az apjával is.
Igazi tudományos-fantasztikus regénytrilógia, amelyben a valóságos elemeknek legalább akkora a szerepük, mint a fantáziának. Nem lehet eldönteni, mi döbbenti meg jobban az olvasót: a valóságtól elrugaszkodott, misztikus okfejtés, ahogy például a szerző a napjainkban játszódó cselekménybe beemeli János apostolt, vagy az a nagyon is reálisnak tűnő ábrázolás, amellyel BeauSeigneur a regény világának politikai hátterét vagy éppen a természeti csapásokat festi meg. A számos provokatív gondolatot tartalmazó regény hívők és ateisták számára egyaránt elgondolkodtató, ugyanakkor lebilincselően érdekes olvasmány.
Harold Goodman professzor a torinói lepel vizsgálatai során megdöbbentő felfedezésre jut: néhány bőrsejt még mindig életképes! A professzor eget-földet rengető kísérletbe fog: klónozza Jézust. Mindez olyan erőket hoz mozgásba, amelyek világméretű kataklizmához vezetnek. A trilógia második részében a katasztrófák újult erővel pusztítanak: aszteroidák csapódnak a földbe, egész kontinenseken söpör végig tűzvész, mérges sáskák hada marcangolja az embereket, titokzatos eredetű őrület sarkall pusztításra – a világ egyik iszonyatból a másikba zuhan. Az apokalipszis rettenetében az egyetlen reményt Christopher Goodman jelenti. Isten fia, a föld sorsa érdekében szembeszáll mindennel, még az apjával is… A provokatív regény hívőknek és ateistáknak egyaránt elgondolkodtató.
Harold Goodman professzor a torinói lepel vizsgálatai során megdöbbentő felfedezésre jut: néhány bőrsejt még mindig életképes! A professzor eget-földet rengető kísérletbe fog: klónozza Jézust. Mindez olyan erőket hoz mozgásba, amelyek világméretű kataklizmához vezetnek.
A trilógia második részében a katasztrófák újult erővel pusztítanak: aszteroidák csapódnak a földbe, egész kontinenseken söpör végig tűzvész, mérges sáskák hada marcangolja az embereket, titokzatos eredetű őrület sarkall pusztításra – a világ egyik iszonyatból a másikba zuhan. Az apokalipszis rettenetében az egyetlen reményt Christopher Goodman jelenti. Isten fia, a föld sorsa érdekében szembeszáll mindennel, még az apjával is.
Igazi tudományos-fantasztikus regénytrilógia, amelyben a valóságos elemeknek legalább akkora a szerepük, mint a fantáziának. Nem lehet eldönteni, mi döbbenti meg jobban az olvasót: a valóságtól elrugaszkodott, misztikus okfejtés, ahogy például a szerző a napjainkban játszódó cselekménybe beemeli János apostolt, vagy az a nagyon is reálisnak tűnő ábrázolás, amellyel BeauSeigneur a regény világának politikai hátterét vagy éppen a természeti csapásokat festi meg. A számos provokatív gondolatot tartalmazó regény hívők és ateisták számára egyaránt elgondolkodtató, ugyanakkor lebilincselően érdekes olvasmány.
Harold Goodman professzor a torinói lepel vizsgálatai során megdöbbentő felfedezésre jut: néhány bőrsejt még mindig életképes! A professzor eget-földet rengető kísérletbe fog: klónozza Jézust. Mindez olyan erőket hoz mozgásba, amelyek világméretű kataklizmához vezetnek.
A trilógia második részében a katasztrófák újult erővel pusztítanak: aszteroidák csapódnak a földbe, egész kontinenseken söpör végig tűzvész, mérges sáskák hada marcangolja az embereket, titokzatos eredetű őrület sarkall pusztításra – a világ egyik iszonyatból a másikba zuhan. Az apokalipszis rettenetében az egyetlen reményt Christopher Goodman jelenti. Isten fia, a föld sorsa érdekében szembeszáll mindennel, még az apjával is.
Igazi tudományos-fantasztikus regénytrilógia, amelyben a valóságos elemeknek legalább akkora a szerepük, mint a fantáziának. Nem lehet eldönteni, mi döbbenti meg jobban az olvasót: a valóságtól elrugaszkodott, misztikus okfejtés, ahogy például a szerző a napjainkban játszódó cselekménybe beemeli János apostolt, vagy az a nagyon is reálisnak tűnő ábrázolás, amellyel BeauSeigneur a regény világának politikai hátterét vagy éppen a természeti csapásokat festi meg. A számos provokatív gondolatot tartalmazó regény hívők és ateisták számára egyaránt elgondolkodtató, ugyanakkor lebilincselően érdekes olvasmány.