A csend függönye
Ha az ősi gyűjtögetők életét már nagy vonalakban is nehéz rekonstruálni, az egyes részleteket lehetetlen. Mikor egy sapienshorda először hatolt be egy Neander-völgyiek lakta völgybe, lélegzetelállító történelmi dráma vette kezdetét. Sajnos semmi nem maradhatott fenn egy ilyen találkozásról, leszámítva legjobb esetben néhány megkövesedett csontot és néhány kőeszközt, amelyeket a tudósok legbuzgóbb faggatása sem tud szóra bírni. Nyerhetünk általuk információt az emberi anatómiára, technológiára, étrendre és talán a társadalmi struktúrára vonatkozóan is. Semmit nem árulnak el azonban a szomszédos sapienshordák között köttetett politikai szövetségekről, a holtak szellemeiről, akik megáldották ezt a szövetséget, vagy a gyöngyökről, amelyeket esetleg azért adtak át a varázslónak, hogy biztosítsa a szellemek áldását.
A csendnek ez a függönye évek tízezreit takarja el a történelemből. Ezekben a hosszú évezredekben is biztosan törtek ki háborúk és forradalmak, születtek eksztatikus vallási mozgalmak, mély filozófiai elméletek és páratlan műalkotások. A gyűjtögetőknek is meglehetettek a maguk hódító Napóleonjai, akik fél Luxemburg nagyságú birodalmakon uralkodtak; korszakos tehetséggel megáldott Beethovenjei, akiknek szimfonikus zenekaruk ugyan nem volt, de mindenki szemébe könnyeket csaltak a bambuszfurulyájukkal; és Mohamedhez hasonló prófétái, akik nem egy egyetemes teremtő isten, hanem a közelben álló tölgyfa szavait tolmácsolták. De mindez pusztán találgatás. A hallgatás függönye olyan vastag, hogy még azt sem tudhatjuk, megtörténtek-e ilyen események, nemhogy részletesen leírhassuk őket.
A tudósok hajlamosak csak azokat a kérdéseket feltenni, amelyeket nagy valószínűséggel meg tudnak válaszolni. Hacsak nem fedezünk fel ma még ismeretlen kutatási eszközöket, valószínűleg sosem tudjuk meg, miben hittek, vagy milyen politikai drámákat éltek át az ősi gyűjtögetők. Mégis fontos, hogy a megválaszolhatatlan kérdéseket is feltegyük, másképp még kísértésbe esünk, hogy elvessünk a történelemből 60-70 ezer évet azzal az ürüggyel, hogy „az akkor élt emberek semmi jelentőset nem tettek”.
Az igazság az, hogy nagyon is sokat tettek! Legfőképpen sokkal inkább formálták a minket körülvevő világot, mint azt a legtöbben átlátják. A szibériai tundrára, a közép-ázsiai sivatagba, vagy az amazóniai esőerdőbe látogató turisták azt hiszik, emberi kéz által érintetlen tájat látnak. Ez azonban csak illúzió. A gyűjtögetők ott jártak előttünk, és a legsűrűbb őserdőben, a legelhagyatottabb vadonban is drámai változásokat okoztak. A következő fejezet arról szól, hogyan alakították át teljes mértékben a gyűjtögetők bolygónk ökológiáját, jóval azelőtt, hogy az első mezőgazdaságból élő falu megépült. A történetmesélő sapiensek vándorló hordái jelentették a legkomolyabb és legpusztítóbb erőt, amelyet az állatvilág valaha létrehozott.