3
Másfél óra múlt el így. A lány szabályosan lélegzett, a tanár szabálytalanul olvasott.
Hajnalodott.
Bannister nyugtalan lett. Nemsokára megérkeznek Calais-ba. Legfőbb ideje, hogy a leány a kabinjába menjen, mielőtt a többi utas felébred, és megélénkül a fedélzet...
– Miss Weston!
A lány ijedten ugrott föl. Egy pillanatig nem tudta, hogy hol van. Azután úgy látszott, nagyon elszégyelli magát. Csak az utóbbi két nap rendkívüli eseményei zaklathatták fel annyira az idegrendszerét, hogy ilyen nagymértékben eltúlozta éjszakai találkozását Gordonnal.
– Kérem, tanár úr, bocsásson meg.
– Tisztában vagyok a mai nők idegrendszerével – felelte legyintve. – Most szépen menjen a kabinjába, nehogy észrevegyék.
Az ajtóig kísérte Evelynt, és a leánnyal együtt kilépett. Ekkor történt a katasztrófa. Az ördög sem tudta volna jobban kiszámítani! Pontosan a kajüttel szemben, a korlátnál állott a polgármester, bőbeszédű hitvesével, Holler szerkesztő társaságában, várakozva a nap felkeltére. Evelynt és a tanárt nyomban meglátták. Meglátta a polgármester, beszédes hitvese, Holler szerkesztő és a nap azon frissen, ahogy felkelt a Csatorna felett.
Evelyn lila kimonóban volt. A tanár egy izgalomban... Néhány pillanatnyi csend támadt, azután a polgármester szólalt meg harsányan.
– Hát mégis megtekinti a napfelkeltét, Mylord? Sőt, amint látom, lady Bannister is tisztelője a természetnek?!
Közben Holler lefotografálta őket, mellén függő Kodakjával, miután a Csatorna felett ébredő nap éppen a bambán néző ifjú párra tűzött. A következő pillanatban már odalépett hozzájuk, hogy bemutatkozzék.
– Örülök, hogy megismertem, lady Bannister. Holler szerkesztő...
A polgármester is bemutatkozott, szóbő élettársával együtt. Egy pillanatig sem gondoltak arra, hogy a tanár kabinjából kilépő hölgy más is lehet, mint a felesége. Evelyn nem mert szólni, és lord Bannister is csak hebegett. Mire magukhoz tértek, a három kellemetlen természetbarát már tapintatosan távozott, miután az ifjú pár zavarát arra magyarázták, hogy lady Bannister hálóruhában volt. Egy úrihölgy nem szeret így mutatkozni. Holler rosszul tette, hogy odament, mondta a bőbeszédű hitves.
– Most valami bajt csináltam... – szólt rémülten Evelyn, mikor kettesben maradtak.
– Kedves kisasszony, ön olyan, mint a ciklon, csak valamivel veszélyesebb. Tudja kérem, hogy mit tett? Én nemrégen váltam el a feleségemtől! A lehető legnagyobb titokban. És ezek most azt hiszik, hogy maga a feleségem. Természetesen meg kell magyarázni nekik nyomban a tévedést...
– De Mylord! Akkor mit gondolnak majd rólam? És mit gondolnak önről! Remélem, gentlemannel van dolgom, aki tudja, mivel tartozik egy hölgy jó hírének.
– Sajnálom, kisasszony, de nem nősülök többször.
– Ilyen radikális megoldásra én sem gondoltam. Azt hiszem, elég lesz, ha Calais-ban együtt szállunk ki a hajóból. Hiszen azonnal megérkezünk. És addig csak higgyék, hogy a felesége vagyok. Így önről sem derül ki, Sir, hogy elvált. A kikötőben azután, ha elmentek az ismerősök, megköszönöm a kedvességét, és ígérem, hogy nem lát többé.
– Kezet rá!
Most már igazán csak a kikötőben következett néhány kínos perc, mialatt a szerkesztő úrtól meg a polgármestertől búcsúzkodtak, és ezek Evelynt állandóan „Mylady”-nek szólították, amitől a tanár másodpercenként elpirult. De végre egyedül maradtak. Bannister várta, hogy partra tegyék az autóját. Néhány nap előtt vásárolta a remek Alfa-Romeót. Evelyn a párizsi gyorsra vitette a poggyászát, azután elbúcsúztak.
– Igazán köszönöm, és nagyon szégyellem magam – mondta Evelyn.
Azután lassan, szomorúan elment.
A tanár utánanézett. Vajon ki lehet ez a lány? Nem mindennapi nő, az bizonyos. És igazán nagyon kedves. Szinte hiányzik... Szép kis felfordulást csinált az életében. Most már Párizsban hazudozhat mindenfélét arról, hogy hol hagyta a feleségét. És Bannister gyűlölte a hazugságot. Elsősorban azért gyűlölte, mert szerinte kényelmetlenné teszi az ember életét, és a tanár szeretett kényelmesen, nyugodtan élni. Azért kedves nő...
És újra maga előtt látta, ahogy ott aludt, mint valami hatalmas csecsemő; nyitott szájjal, félrebillent fejjel.