2.

Csali Babához úgy került fel, hogy váratlanul ismét megjelent a Szellem. Természetesen dr. Halász. Határozottan kísérteties egyéniség volt, amikor víziószerűen feltűnt most a klub előtt, éjszaka, és egyszer csak ismét ott állt Bányai Ferenc mellett mozdulatlanul egy Szellemhez mérten stílszerűtlen lompossággal, kövéren és álmatagon, e különleges Piladésze újdonsült művészeknek és meghitt barátja titokzatos százalékrészesedéseknek.

– Elkészült?

– Tessék? – kérdezte az író (hivatalnok, vőlegény, sikkasztó stb.). Nem ismerte a tündérországi tájkifejezéseket.

– Úgy értem – definiálta dr. Halász –, hogy nincs egy vasa sem bizonyára. Nem tesz semmit. Kedvező állapot ifjú íróknál, merész felívelésekhez. Holnap Terebényitől újítunk. – Nem várta a kérdést, hanem máris definiált. – Újítani annyit tesz, hogy az ember ismét pénzhez jut. Az újítás lényegéhez tartozik, hogy olykor sikerül, sűrűn nem. Most mi a szándéka?

– Fáradt vagyok...

– Én is. Tehát pálinkát fogunk inni.

– Nem volna jobb hazamenni?

– Lebeszélem. Üzleti érdeke, hogy pálinkát igyunk. Meg kell ismernie néhány nevezetes embert. Jöjjön a Tulipán Sörözőbe, ott mindenki együtt van záróra után, mert az emberek ilyenkor fáradtak, és pálinkát kell inniuk. Adok magának húsz pengő a contót, és a többivel ne törődjön...

Bányai átvette a húsz pengőt, és fagypont alá csökkent ellenállásának gépies, szinte alvajáró állapotában követte az elhízott dzsint, hogy pálinkát igyanak, mivel fáradtak voltak.

A bankszakmában ilyen eljárás, kimerültség esetén, ismeretlen. Új hivatása azonban nem szakma, hanem bolyongás a napkeleti mesék csodálatos birodalmában. Itt gyanútlan fiatalembereket eljegyeznek, itt gorombáskodnak vagy csókolóznak, és alkoholba fojtják a fáradtságot.

Továbbá sűrűn közlekednek taxin.

Mintha évek óta sürgős és fontos dolguk volna, csak éppen nem tudják, hol. Mindenesetre sietnek, mert egyik taxiút közben esetleg kiderül.